Gantz jóváhagyta a hadsereg ajánlását, hogy az 1982 és 2000 közötti időszakot Dél-Libanonban hivatalos hadjáratként ismerjék el

0
Balról, Beni Gantz védelmi miniszter, Gantz katonai titkára Jaki Dolf dandártábornok, Aviv Kochavi vezérkari főnök, Védelmi Erők Személyzeti Állományának Igazgatósága vezetője, Moti Almoz vezérőnagy, Saul Mofaz ex-vezérkari főnök és a Katonai Fellebviteli Bíróság elnöke, Doron Piles vezérőrnagy a hadsereg tel-avivi központjában 2020. november 11. Fotó: Ariel Hermoni/Védelmi Minisztérium

ujkelet.live

Beni Gantz védelmi miniszter jóváhagyta a hadsereg ajánlását, miszerint az 1982 és 2000 közötti időszakot, amely alatt csapatokat helyeztek ki Dél-Libanonban, hivatalos hadjáratként ismerjék el, így már csak egy utolsó jóváhagyásra van szükség a lépés végrehajtása előtt.

A döntés győzelmet jelent veteránok vokális csoportja számára, akik évek óta szorgalmazzák ezt a hivatalos elismerést, és azt állítják, hogy a dél-libanoni úgynevezett „biztonsági zónában” végzett feladatukat elfeledték és az állam figyelmen kívül hagyja.

Amennyiben a miniszteri bizottság is jóváhagyja, ezt a 18 éves időszakot, amelynek során az izraeli hadsereg elfoglalta Libanon déli részét – amely a libanoni terület mintegy 10 százalékát teszi ki – annak érdekében, hogy megvédje Észak-Izraelt a terrortámadásoktól, a „Biztonsági Övezet Libanonban Hadjárat” néven fogják számon tartani, és külön kitűzőt adnak azoknak, akik részt vettek benne.

Gantz, az Izraeli Védelmi Erők volt vezérkari főnöke, összekötőként szolgált az izraeli hadsereg és a Dél-Libanoni Hadsereg között 2000-ben, amikor Izrael kivonult a térségből, és ezzel lezárta a dél-libanoni sáv 18 éves megszállását. Gantz, mint dandártábornok volt az utolsó izraeli katona, aki elhagyta a biztonsági övezetet.

„Mint aki 22 évig szolgált Libanonban és utolsóként távozott a biztonsági övezetből, Izrael Állam védelmi minisztereként hatalmas kiváltságot és erkölcsi adósságot érzek katonák ezreivel szemben, akik alattam szolgáltak, hogy jóváhagyásra kerüljön ennek a kitűzőnek az odaítélése” – mondta Gantz az irodája szerint.

A döntés előzménye egy olyan bizottság ajánlása, amelyet a volt vezérkari főnök (nyugdíjazott) Saul Mofaz altábornagy vezetett, aki a kérdéses időszak egy részében a katonaságot irányította.

A Mofaz-bizottságnak, amelyben a hadsereg jelenlegi tábornokai és a hadjára korábbi vezető parancsnokai foglaltak helyet, az volt a feladata, hogy mérlegelje annak lehetőségét, hogy ezt az időszakot hivatalosan is elismerjék a hadsereg hadjáratának, tekintettel Izrael Dél-Libanonból való kivonulásának 20. évfordulójára.

Gantz elfogadta a Mofaz-bizottság ajánlását, de felszólította a katonaságot, hogy találja meg a módját annak, hogy elismerjék a dél-libanoni hadsereg katonáinak – akik közül sokan Izraelbe menekültek – és az izraeli hadsereg civil alkalmazottainak hozzájárulását is, akik részt vettek a kampányban, közölte irodája.

„Sok barátot vesztettünk, sok emléket és bátorságról szóló történetet hagytunk magunk mögött. Semmi sem megfelelőbb, mint elismerni ezt egy egész nemzedék számára, mely Libanonban harcolt”- mondta Gantz Mofaznak.

A védelmi miniszter a döntést megelőzően szerdán találkozott a Mofaz-bizottság több tagjával, köztük az Izraeli Védelmi Erők Személyzeti Állományának Igazgatósága vezetőjét, Moti Almoz vezérőrnagyot és a Katonai Fellebbviteli Bíróság elnökét, Doron Piles vezérőrnagyot, valamint Aviv Kochavi vezérkari főnököt és Gantz katonai titkárát, Jaki Dolf dandártábornokot.

Izrael lebontotta a biztonsági zónát, és 2000. május végén, Ehud Barak miniszterelnök alatt, visszahúzódott a nemzetközi határhoz. A dél-libanoni hadsereg, amely az izraeli hadsereg mellett harcolt a zónában, szétesett, amikor Izrael távozott. Az Irán támogatását élvező Hezbollah terrorcsoport ezt követően beköltözött a térségbe, majd a Hezbollah határokon átnyúló támadása 2006-ban a második libanoni háborúhoz vezetett.

Ha a miniszteri bizottság jóváhagyja Gantz döntését, akkor ez lehet a katonaság kilencedik elismert hadjárata az 1948-as függetlenségi háború, az 1956-os sínai háború, az 1967-es hatnapos háború, az 1967-1970-es felőrlő háború, az 1973-as jom kippuri háború, az 1982-es első libanoni háború, a 2006-os második libanoni háború és a 2014-es gázai háború – erős szikla hadművelet – mellett.

Becslések szerint 675 katona halt meg Izrael dél-libanoni művelet során. Az időszakkal „Név nélküli háború” címen egy televíziós dokumentumfilm is foglalkozott, amit az év elején mutattak be.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .