ujkelet.live
2021. február 1-jén megsemmisül a törvény, amely felmenti a jesiva hallgatókat a katonai szolgálat alól – közölte a Legfelsőbb Bíróság kedden. A döntés olyan politikai válság újjáélesztését helyezi kilátásba, amely Izraelt 2018-ban választásokhoz vezette.
A törvényt eredetileg három évvel ezelőtt a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, és eddig elfogadta az állam ismételt kérésit, hogy késleltesse a határozat végrehajtását.
A keddi határozatában a bíróság tájékoztatta az államot, hogy további meghosszabbításra nincs mód. A törvény szerint abban a pillanatban, hogy a jesiva hallgatók számára megszűnik a mentesítés, besorozhatóvá válnak.
A múlt héten az államügyész hivatala az új jogszabályok elfogadása érdekében hat hónapos halasztást nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnak a törvény végrehajtására. Az államügyészség kifejtette, hogy kérése abból ered, hogy a kormány és a Kneszet a koronavírus kezelésével foglalkozik, és nem fog tudni új jogszabályokat elfogadni az ügyben.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök ugyanebben a dokumentumban kijelentette, hogy a jogszabályokat a lehető leghamarabb el kell fogadni.
Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.
Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.
A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.
2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultra-ortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.
A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt.
Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. „Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultraortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”
A 2019. április 9-i választásokat követően Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült május 29-ig elsimítani a Jiszráel Beitenu és az ultraortodox pártok közötti vitát a besorozási törvénytervezet kapcsán és kihirdetni az új kormányt, a képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását.
A 2019. szeptember 17-i választásokon a Beni Gantz vezette Kék-Fehér 33 széket nyert, egyel többet, mint Netanjahu Likud pártja. A Jiszráel Beitenu pedig ötről nyolcra növelte székei számát.
Liberman koalícióhoz való csatlakozásának egyik feltétele az ő védelmi minisztersége alatt megfogalmazott ultraortodox besorozási tervezet egy betű megváltoztatása nélküli elfogadása volt.
A márciusi harmadik választások után azonban a Likud és a szétbontott Kék-Fehér egységkormányt hozott létre. A koalícióban helyet kaptak többek között Netanjahu ultraortodox szövetségesei, a Sasz és a Jahadut Hatora míg Liberman ellenzékbe került.
Gantz júniusban arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ismét adjon halasztást, mivel az új kormánynak nem volt ideje kidolgozni az új besorozási törvényt.
