Megszűnik a látható elválasztó a zsidó és nem zsidó katonák között a katonai temetőkben

0

ujkelet.live

Elazar Sztern képviselő (Jes Atid) évek óta tartó erőfeszítései, hogy a nem zsidó izraeli katonákat zsidó harcostársaikkal együtt temethessék el, végül győzelmet arattak.

A képviselő évekig azon dolgozott, hogy a zsidó és nem zsidó katonák közötti elválasztót eltávolítsák az ország katonai temetőiből.

„Örülök, hogy olyan halachikus megoldás született, amely egyrészt tiszteletben tartja a halachát, másrészt az Izraeli Védelmi Erők áldozatait” – nyilatkozta a fejleménnyel kapcsolatban Beni Gantz védelmi miniszter (Kék-Fehér) a Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint.

„Először 2013-ban javasoltam egy erre vonatkozó törvényt, amelyben azt kértem, hogy a csatában elesett nem zsidó izraeli katonákat együtt temessék el a zsidó katonákkal, bármi látható elválasztó nélkül, és akkor úgy tűnt, hogy a törvénynek jó esélye van arra, hogy átmenjen a Kneszetben” mondta Sztern az Aruc7-nak.

Néhány évvel ezt megelőzően Sztern az Izraeli Védelmi Erők humánerőforrás osztályának vezetője volt. „Elmentem Mordechai Elijahu rabbi otthonába, és azt mondtam neki, hogy együtt kell eltemetnünk a nem zsidó katonákat ‘a béke előmozdítása érdekében’. Elijahu rabbi azt mondta nekem, hogy valamiféle elkülönítésnek lennie kell, és én azt mondtam, ez rendben van, amíg ez kívülről nem látható. A rabbi szerint megengedett, hogy az elválasztó a föld alatt legyen, és kissé a föld felett ki kell állnia, és a találkozónk nyomán megpróbáltam előremozdítani ezt a kérdést, de ez nem történt meg.”

„Amikor először bejutottam a Kneszetbe (2013), az emberek azt mondták nekem, hogy ennek a jogszabálynak az előmozdítása érdekében az segítene leginkább, ha elmennék beszélni Jáákov Ariel rabbival. Elmentem az otthonába, és beszéltem vele erről, ő pedig egyetértett abban, hogy készíthetünk egy rejtett elválasztót, anélkül, hogy bármi kiállna. Aztán elmentem az Izraeli Védelmi Erők akkori főrabbijához, Rafi Peretzhez [jelenleg Jeruzsálemügyi miniszter], de ő nem volt hajlandó elfogadni, amit Ariel rabbi javasolt. Sőt – személyesen elment Ariel rabbihoz, és rávette, hogy változtassa meg a véleményét.”

Egy későbbi szakaszban „Bejártuk az ország néhány katonai temetőjét, jómagam Ejal Karim katonai főrabbival, majd később Mose Jáálonnal [korábbi vezérkari főnök és védelmi miniszter], Jáálon pedig azt mondta nekem, hogy mindent megtesz, hogy a kérdés megoldódjon biztonsági irányelveken keresztül, én pedig azt mondtam, hogy rendben, semmi gond. Azt mondta nekem, hogy paddal vagy hasonlóval választhatnák szét a sírokat, de én ragaszkodtam ahhoz, hogy a temetkezésnek ugyanabban a parcellában kell lennie.”

„Abban a támadásban, amelyben Miriam Peretz második fiát megölték, a kommunikációs tisztem is életét vesztette, és őt nem ismerték el zsidónak. Egy este elmentem hozzá, és elmondtam neki, hogy nem tudtam részt venni a temetésen, mert a kommunikációs tisztemet is megölték, és az ő temetésén kellett részt vennem, és azt mondta, hogy száz százalékig egyetért velem. És végig velem volt ebben a küzdelemben. Végül Jáálon egyetértett velem abban, hogy onnantól kezdve nem lesznek külön parcellák, de továbbra is ragaszkodott hozzá, hogy a sírok között, a föld alatt, látható elhatárolásoknak kell lenniük. És ez most végre eldőlt.”

Arra a kérdésre, hogy az Elijahu rabbi és a folyamatot ellenző más rabbik által felhozott érvek helytelenek voltak-e, Sztern így válaszol: „Elijahu rabbi azt mondta, hogy elválasztónak kell lennie a sírok között, és Ariel rabbi azt mondta, hogy különböző mélységben kell eltemetni őket. És a végső döntés tiszteletben tartja mindkét álláspontot. A legfontosabb azonban az, hogy kívülről semmit sem lehet látni.”

„Ez a döntés sokat fog tenni a zsidó egység továbbfejlesztése érdekében. Személy szerint nem gondolom, hogy a sírok között bármiféle elválasztást kellene tenni, legyen az látható vagy rejtett. Nincs teljesebb betérés annál, mint meghalni a zsidó nép és Izrael földjének védelmében. Ha egy katona nem esett át körülmetélésen, de egész testét darabokra lőtték a zsidó népért, az nem elég? Ki döntött úgy, hogy aki tartózkodik a lámpa felkapcsolásától Sábátkor, azt jelenti, hogy vallásosabb az Örökkévaló szemében, mint az, aki az életét adja a zsidó népért? Remélem, hogy ez a döntés közelebb hozza az embereket a zsidósághoz.”

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .