ujkelet.live
A kormányminiszterek pénteken úgy döntöttek, hogy az országos zárlat enyhítésének következő lépéseként előrehozzák a zsinagógák újranyitását vasánapra, de az utcai boltoknak legalább november 8-ig zárva kell maradniuk.
A koronavírus-kabinet ezen kívül az Egészségügyi Minisztérium kilenc szakaszból álló kilépési tervét a zárlatból hatra rövidítette.
A miniszterek egy hosszú virtuális találkozó után hozták a döntéseket, amelynek során Jiszráel Katz, a Likud pénzügyminisztere összecsapott más tisztviselőkkel, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel az üzletek újranyitása miatt.
A héber média szerint Katz és párttársa, Juli Edelstein egészségügyi miniszter a döntés ellen szavaztak.
A zsinagógák az eredeti újranyitási terv szerint november 15-ig zárva maradtak volna. Az imán résztvevők számát beltéren 10-re, a szabadban pedig 20 főre fogják korlátozni.
A koronavírus-kabinet továbbá úgy határozott, hogy a nyaralóházak vasárnap folytathatják üzleti tevékenységüket, de csak nukleáris családok tartózkodhatnak az otthonokban, és a bérlők nem használhatják a nyilvános medencéket vagy étkezőket.
A fodrászok és a szépségszalonok is vasárnap újból megnyithatnak, valamint lehetőség lesz vezetési leckék és személyes fitnesz edzések végzésére is – közölte a 12-es csatorna.
Az utcai üzletek újranyitása csak akkor történhet meg, ha a fertőzési ráta lemegy napi 500 alá. Ha a napi esetek 500 fölött maradnak, az üzletek csak november 15-én, az eredeti újranyitási tervben meghatározott időpontban nyithatnak meg újra. A bevásárlóközpontok és a piaci területek valószínűleg zárva maradnak – jelentette az Ynet híroldal.
Az utcai üzletek egy héttel korábban történő újranyitásáról szóló döntés kompromisszum volt az egészségügyi tárca, amely november 15-ig zárva akarta tartani az üzleteket, és a pénzügyminisztérium között, amely azt akarta, hogy vasárnap újranyissák őket.
Sira Greenberg, a Pénzügyminisztérium vezető közgazdásza a gazdaság további korlátozásának költségeit heti 2,3 milliárd sékelre (212 milliárd Ft) becsülte.
A gazdasági károk legnagyobb része – írta – a kereskedelem területén még mindig fennálló korlátozásokból származik. Csak ez heti 1,4 milliárd sékelbe kerül a gazdaságnak.
Katz a megbeszélés során Netanjahuhoz fordult, hogy hozza előbbre az üzletek újranyitását, de a miniszterelnök ezt elutasította. Edelstein pedig kijelentette, hogy a kormánynak egyhangú döntéseket kell hoznia a zárlat kapcsán, és ragaszkodnia kell ahhoz az újranyitási tervhez, amely kéthetente enyhítési intézkedéseket tesz lehetővé.
