ujkelet.live
Avichai Mandelblit főügyész csütörtökön beszélt Sáj Nitzan volt államügyésszel, miután a hét elején a 12-es csatorna olyan felvételeket szivárogtatott ki, amelyekben élesen bírálta Nitzant.
A 12-es csatorna egy mintegy öt évvel ezelőtti telefonbeszélgetés felvételeit tette közzé Mendelblit és Efraim Nave között, aki akkoriban az Izraeli Ügyvédi Kamara elnöke volt.
A felvételeken Mendelblit arról beszél, hogy Sáj Nitzan akkori államügyész nem adott ki határozatot tisztázva őt a gyanú alól, miután rendőri vizsgálatot folytattak ellene a Harpaz-ügyben tanúsított magatartása miatt.
A Harpaz-ügyben az Izraeli Védelmi Erők korábbi hírszerző tisztje, Boaz Harpaz, aki közel állt az akkori vezérkari főnökhöz, Gabi Askenázihoz, egy hamis dokumentumot készített, mely PR-startégiaként szolgált a Déli Parancsnokság vezetője, a vezérkari főnöki posztra pályázó Joáv Gallant számára.
Az ügy rávilágított az ország két akkori védelmi tisztségviselőjének – Askenázi vezérkari főnök és Ehud Barak védelmi miniszter – egymással szembeni intenzív ellenszenvére.
A hamis dokumentum egy lejárató kampányt javasolt Gallant riválisai ellen, köztük Beni Gantz akkori helyettes vezérkari főnök ellen, akit 2011-ben kineveztek Izrael 20. vezérkari főnökévé, majd később Benjamin Netanjahu miniszterelnök elsőszámú riválisává vált a miniszterelnöki posztra.
A dokumentumról hamarosan kiderült, hogy hamisítvány, melynek célja Gallant bemocskolása, és a gyanú Askenázira terelődött (aki ma a Kneszet egyik vezető tisztviselője a Kék-Fehérben). 2011-ben bűnnügyi nyomozás indult Harpaz tetteire vonatkozóan. Harpazt 2014 márciusában tartóztatták le, az összetett nyomozás és tárgyalás után, amely egy 2018. novembereben vádalkuval zárult, Harpazt 2019 májusában 220 óra közmunkára ítélték.
Mandelblit az eset idején vezető katonai főtanácsnok volt, és 2014 júniusában kihallgatták, igaz, akkor már Netanjahu kabinettitkáraként szolgált. A nyomozók azt gyanították, hogy Mandelblit segíthetett Askenázinak és társainak az igazságszolgáltatás akadályoztatásában azzal, hogy elmulasztották tudatni a nyomozókkal, hogy Askenázinak volt egy példánya dokumentumból, vagy azt, hogy valójában Askenázi terjeszti azt a hadseregben és arra törekszik, hogy kiszivárogjon a sajtónak.
Mandelblitet végül tisztázták, hogy nem tudott róla, hogy Askenázinál volt egy példány, amikor azt mondta az ügyészeknek, hogy a dokumentumot keressék máshol.
Az ellene folytatott nyomozást lezárták, de soha nem adtak ki hivatalos magyarázat arról, hogy miért.
Netanjahu 2016 januárjában jóváhagyta Mandelblit kinevezését a főügyészi posztra.
A 12-es csatorna által közölt felvételeken Mendelblit azt mondja Navenek, az ügyvédi kamara elnökének: „De érted, hogy ez a szarházi nem hoz döntést az ügyemben?… Szándékosan teszi ezt velem. Nem tudom, mit tegyek. Biztos voltam benne, hogy másodpercek alatt dobja”.
Ezután Nave megkérdezi Mandelblit, miért zavarja ez őt annyira.
„Mivel a rendőrségi nyilvántartásban úgy jelenek meg, mint ‘az ügye tisztázásra vár’. Nincs záró határozat. Nem zárták le az ügyemet” – válaszolja Mandelblit.
„Ez most zavar?” – kérdezi Nave.
„Számomra fontos” – mondja Mandelblit. „Szeretném tudni, hogy a bűncselekmény hiánya miatt zárták le.”
Nave kérdésére, vajon Nitzan elhúzhatja-e az ügyeket évekig, Mendelblit így válaszolt: „Lehetséges. Igen, szorongathatja a torkomat… Végül fel fogok robbanni, és szörnyű rendetlenséget csinálok neki ezzel kapcsolatban. Nem tudom”.
Mandelblit csütörtökön az Államügyészség vezető tisztviselőivel közölte, hogy tisztázta az ügyet Nitzannal.
„Elnézést kértem Sáj Nitzantól a felvételek közzététele után, rendbe hoztuk a dolgokat. Durva kifejezéseket használtam, amelyek tükrézték a haragot” – mondta a főügyész, és azt állította, hogy a felvételeket közzétevő személy „ostoba kísérletet tett az összeesküvés tüzének meggyújtására”.
„A Sáj Nitzannal végzett munkám professzionális módon folyt. A közzétél után beszéltem vele, és az ügyek megoldódtak. Megalapozatlan az az állítás, miszerint az ügyem kezelését szakmai döntések befolyásolására használta”.
A legfőbb ügyész szerint a felvétel kiszivárogtatásának időzítése nem véletlen. „Hamarosan megkezdődik Netanjahu miniszterelnök tárgyalása. Még mindig kihívásokkal teli napok várnak ránk, nem hátrálunk meg”.
Miki Zohár, a koalíció elnöke (Likud) szerdán kijelentette, hogy ha Mendelblit nem mond le a posztjáról és ejti a Netanjahu ellen indított három vádemelést, akkor további terhelő felvételek kerülnek nyilvánosságra róla.
A főügyész irodája Zohár kijelentéseire reagálva közölte, hogy „a fenyegetések nem fogják elrettenteni a főügyészt attól, hogy a munkáját végezze. A főügyész félelem nélkül és megfelelő mérlegeléssel dolgozik hivatali ideje alatt, és továbbra is így fog tenni”.
Netanjahu irodája közleményben határolódott el Zohár kijelentéseitől, mondván, az elhangzottakat a miniszterelnök tudta nélkül tették, és „nem tükrözik a miniszterelnök véleményét”. Netanjahu nem vitatta meg az ügyet Zohárral „és elutasítja a megjegyzéseket, és elfogadhatatlannak tartja őket”.
Netanjahu
Mandelblit november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.
Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök, aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.
Az első tárgyalásra májusban került sor Rivka Friedman-Feldman (vallásos), Mose Bar-Am (szekuláris) és Oded Saham (szekuláris) bírók vezetésével.
Friedman-Feldman júliusban úgy határozott, hogy a tanúk beidézése és a bizonyítékok bemutatásának szakasza 2021 januárjában kezdődik, heti három üléssel.
Júliusban Netanjahu nagyszabású, példátlan támadást indított Mandelblit ellen, azzal vádolva a főügyészt, hogy részese egy „mély állam” összeesküvésnek, amelynek célja a miniszterelnök elmozdítása politikai okokból.
