ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön elutasította a kérést, hogy újabb meghallgatást tartsanak a határozatáról, amely megtiltotta a katonaságnak egy izraeli katona meggyilkolásával vádolt palesztin férfi otthonának teljes lerombolását.
A Legfelsőbb Bíróság augusztusban törölte az Izraeli Védelmi Erők által kiadott bontási parancsot Nazmi Abu Bakr (49) palesztin terrorista házára, aki 2020. május 12-én a szamáriai Ja’bed faluban lakóháza tetejéről egy téglát dobott a 21 éves Amit Ben-Igál főtörzsőrmester fejére, megölve őt. A katona a goláni felderítő zászlóalj tagjaként egy letartózatási akcióban vett részt.
A bíróság ehelyett engedélyezte a hadseregnek, hogy csak a terrorista lakrészét, egy szobát bontson le.
Menachem Mazuz és George Karra bírók a bontás ellen azzal érveltek, hogy Abu Bakr felesége és nyolc gyermeke, akik nem vettek részt a támadásban, továbbra is ott élnek. Jael Willner bíró azonban támogatta az intézkedés végrehajtását, hogy elrettentésül szolgáljon a jövőbeli hasonló támadások ellen.
A hadsereg június 11-én térképezte fel a házat a bontási munkálatok részeként, míg a terrorista családja fellebbezett a parancs ellen.
Benjamin Netanjahu sajnálatosnak nevezte a bíróság döntését és újratárgyalást követelt egy kiterjesztett bírói testülettel.
„Miniszterelnökként az irányelvem az, hogy a terroristák otthonait le kell rombolni.”
Bár Gantz védelmi miniszter kijelentette, hogy a kormánynak tiszteletben kell tartania a Legfelsőbb Bíróság határozatait, a döntést nagyon szerencsétlennek nevezte.
Gantz szerint a terroristák otthonának lebontása egy fontos elrettentő intézkedés a terrorizmus elleni küzdelemben, és utasította a Védelmi Minisztérium szakértőit, kérjék a főügyésztől, hogy nyújtson be fellebbezést a bírósághoz.
Avichai Mandelblit főügyész pedig utasította az ügyészeket, hogy nyújtsanak be indítványt a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy még egy meghallgatást tartsanak az ügyben.
Ám Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke csütörtökön elutasította a kérést, mondván, hogy még ha azt is feltételezzük, hogy az eredeti döntés során hibát vétettek a törvény értelmezésében, ismételt meghallgatásra csak akkor van lehetőség, ha új jogszabályt fogadnak el, megváltoztatva a jogi szituációt.
De Hajut szerint a család részvételének szintjére a bírósági határozatokban már régóta hivatkoznak mint annak a sok szempontnak egyikeként, amelyet mérlegelni lehet annak eldöntésekor, hogy egy adott rombolás több haszonnal jár-e, mint kárral. Szerinte a döntés nem teremtett precedenst, és összhangban van a korábbi döntésekkel.
Mivel nem született új törvény a támadók otthonainak lebontásáról, Hajut úgy döntött, hogy helyben hagyja az eredeti döntést.
Hajut zárásul együttérzését fejezte ki Ben-Igál családjával és barátaival.
A kérelem, amelyet hivatalosan Gantz védelmi miniszter és a Júdea és Szamáriáért felelős katonai parancsnok nyújtott be, azzal érvelt, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ésszerűtlen jogi precedenst hozott létre, amelyet a törvény nem támaszt alá, miszerint az otthon bontásokat csökkentenu kell, ha a támadó családja nem nem vesz részt vagy nem volt tudatában a terrorista cselekedeinek.
