ujkelet.live
Az Európai Unió vezetői ultimátumot adtak a Palesztin Hatóságnak mondván, hogy mindaddig nem hajlandók további pénzügyi támogatást nyújtani, amíg a palesztinok elutasítják az Izrael által beszedett adóbevételeket.
Brüsszel soha nem látott ultimátuma újabb jel, ami arra utal, hogy a ramallahi vezetőkkel szembeni frusztráció még a palesztinok meggyőződéses támogatói körében is egyre inkább érzékelhető.
Ex szaúdi kémfőnök szerint a palesztinok biztosnak vették Rijád támogatását, de szószólóik elbuktak
Mahmoud Abbász palesztin elnök akkor szakított meg Izraellel minden kapcsolatot – beleértve az adóbevételek átutalását is – amikor Benjamin Netanjahu miniszterelnök a márciusi választások után azt hangoztatta, hogy új kormánya elindítja Júda és Somron a zsidó államhoz tartozó (telepes) területei feletti izraeli szuverenitás kiterjesztését
Abbász a januárban bejelentett Trump béketerv után elutasított minden kapcsolatot és tárgyalást az amerikai vezetéssel majd a Netanjahu – Gantz egységkormány megalakulása után májusban kijelentette Ramallah addig megszakít Izraellel minden kapcsolatot és megállapodást – biztonsági és polgári koordinációt is, amíg a zsidó állam meg nem változtatja annexiós terveit.
Abbasz döntésének megfelelően a Palesztin Hatóság elutasította a havi több millió dolláros adóbevételek elfogadását, amelyeket Izrael a palesztinok nevében összegyűjtött. A pénzbevételek kiesése a járvánnyal tetézve azonban súlyos pénzügyi válsághoz vezetett. Abbász végül a tisztviselők és a biztonsági erők fizetésének kiegyenlítésére magánbankoktól kért kölcsönt.
A palesztinok pénzügyi válsága tovább súlyosbodott amikor Abbász kitartott elhatározása mellett annak ellenére is, hogy Izrael az Egyesült Arab Emírségekkel kötött normalizációs megállapodása részeként visszalépett az annektálástól.
Az egyre súlyosabbá váló helyzet okán az elmúlt hetekben a Hatóság sürgős kölcsönöket kért Brüsszeltől valamint számos európai országtól, állítják izraeli tisztviselők és európai diplomaták a héber média walla/axios riportere, Barak Ravid értesülései szerint.
De az EU, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Norvégia arra hivatkozva, hogy szerinte Izrael elállt annektálási terveitől, a palesztinoknak el kell fogadniuk az izraeli pénzügyminisztériumnál jelenleg átutalásra váró 750 millió dolláros bevételt.
Abbász viszont állítólag csak akkor hajlandó elfogadni a pénzt, amennyiben Izrael írásbeli garanciát is vállal az annexió felfüggesztésére. Ami nem valószínű hogy be fog következni, ugyanis Abu Dzabi és Washington állításai ellenére Netanjahu és David Friedman amerikai nagykövet ragaszkodik ahhoz, hogy az annektálás ügye ha nem is a közeljövőben továbbra is (látszólag) terítéken legyen.
Kushner: Izrael a jóváhagyásunk nélkül nem fog annektálni; a labda a palesztinok térfelén van
Brüsszel és az euópai országok elutasítása nem ért cél, végül Josep Borrell, az EU külpolitikáért felelős vezetője állítólag a múlt héten szerdán felhívta Abbászt.
Az európai diplomaták szerint Borell a kölcsönnel kapcsolatban ugyanazt üzenetet ismételte meg, amit Abbász korábban is hallhatott, Brüsszel addig nem nyújt hitelt amíg a palesztinok elutasítják az Izraelből származó adóbevételek, ráadasul Borrell arra is felszólította Abbászt, hogy indítsa újra a biztonságot és a civil koordinációt Izraellel.
Mahmoud Abbász hajthatatlanul nem változtat álláspontján annak ellenére sem, hogy Jordánia és Egyiptom hasonló tanácsokkal látta el az adóbevételekről és az Izraellel való koordinációról, állítják izraeli tisztviselők a héber média (walla/axios) értesülései szerint.
A Palesztin Hatóságot és lakóit teljes elszigeteltségbe és a pénzügyi válságba kényszerítő Abbász döntésével a palesztin tisztviselők sem értenek mindenben egyet. Abu Mazen (Abbász forradalmi neve) azonban hajthatatlan és az amerikai választások eredményére vár ugyanis szerinte, ha Joe Biden nyer novemberben az számára kedvezőbb politikai széljárást jelent az izraeli-palesztin kérdéssel kapcsolatban, ha veszít akkor még mindig ráér utólag elfogadni a pénzt.
