Riport: Gantz engedne az ultraortodox besorozási kvóta ügyében, ha a haredi pártok nyomást helyeznek Netanjahura a választások elkerülése érdekében

0
Beni Gánc, a Kék-Fehér vezetője 2019. november 20. Fotó: youtube

ujkelet.live

A 12-es csatorna esti riportja szerint Beni Gantz védelmi miniszter és rotációs miniszterelnök (Kék-Fehér) nemrégiben megbeszéléseket kezdett az ultraortodox Sasz és Jahadut Hatora pártok vezető tagjaival, megállapodást javasolva a besorozási törvényre vonatkozóan az ultraortodoxoknak megfelelő keretek szerint, cserébe azt kérve tőlük, hogy helyezzenek nyomást Benjamin Netanjahu miniszterelnökre, hogy elkerüljék az új választásokat.

A Likud és a Kék-Fehér közötti vita elsősorban a költségvetés körül forog. Gantz ragaszkodik a kétéves költségvetés elfogadásához, ahogy az a koalíciós megállapodásban szerepel, Netanjahu ragaszkodik az egyéves költségvetés elfogadásához. Az egyéves verzió lehetőséget adna Netanjahu számára, hogy júniusban új választásokra kerüljön sor, feltéve, hogy miniszterelnöki ideje alatt nem megy át a 2021-es költségvetés. Ebben a helyzetben Netanjahu miniszterelnök maradhatna egy átmeneti kormány élén, amíg az új választásokat megtartják.

A törvény előírja, hogy minden költségvetés elfogadása nélkül létrehozott kormánynak 100 napon belül jóvá kell hagynia a költségvetést, különben új választásokat kell tartani. A jelenlegi kormány május 17-én tette le az esküt, és a 100 napos határidő augusztus 25-én jár le.

A 12-es csatorna esti jelentése azt állította, hogy az ex-vezérkari főnök Gantz készen áll arra, hogy a törvénytervezetet átnyomják az ultraortodoxok körvonalai szerint, tehát a kvótát a kormány, nem pedig a Kneszet határozná meg.

Ezenkívül Gantz beleegyezett a törvény módosításába is, így ha az ultraortodoxok nem teljesítik a számukra kitűzött kvótát, akkor a törvény nem évül el, hanem visszakerül a Kneszethez.

„Kiárusítás” – reagált az ellenzék vezetője, Jáir Lapid (Jes Atid-Telem) a jelentésre Twitteren. „Beni Gantz a haredi törvénytervezetet népszerűsíti, és azt mondja az ultraortodoxoknak: ‘Ha akarjátok a besorozási törvényeteket, akadályozzátok meg a választásokat’. Más szavakkal: ‘Most már nem törődök semmivel, csak hagyjátok meg nekem a rotációs miniszterelnöki posztot.’ Szégyellem magam az Izraeli Védelmi Erők nevében”.

„A választások során azt mondtuk, hogy Gantz és Netanjahu odaadja Izraelt az ultraortodoxoknak” – reagált Avigdor Liberman, a Jiszráel Beitenu elnöke Twitteren. „Ez egy újabb példája, hogy a Likud és a Kék-Fehér megadja magát az ultraortodoxok követeléseinek, és cserbenhagyja a hadseregben szolgálókat, tartalékosokat és az adófizető polgárokat”.

Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.

Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultra-ortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt.

Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. „Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultraortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”

Az április 9-i választásokat követően Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült május 29-ig elsimítani a Jiszráel Beitenu és az ultraortodox pártok közötti vitát a besorozási törvénytervezet kapcsán és kihirdetni az új kormányt, a képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását.

A szeptember 17-i választásokon a Beni Gantz vezette Kék-Fehér 33 széket nyert, egyel többet, mint Netanjahu Likud pártja. A Jiszráel Beitenu pedig ötről nyolcra növelte székei számát.

Liberman koalícióhoz való csatlakozásának egyik feltétele az ő védelmi minisztersége alatt megfogalmazott ultraortodox besorozási tervezet egy betű megváltoztatása nélküli elfogadása volt.

A márciusi harmadik választások után azonban a Likud és a szétbontott Kék-Fehér egységkormányt hozott létre. A koalícióban helyet kaptak többek között Netanjahu ultraortodox szövetségesei, a Sasz és a Jahadut Hatora míg Liberman ellenzékbe került.

Gantz júniusban arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ismét adjon halasztást, mivel az új kormánynak nem volt ideje kidolgozni az új besorozási törvényt.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .