Riport: Az iráni urándúsító telepen történt baleset egy izraeli kibertámadás eredménye

0

ujkelet.live

A kuvaiti Al-Jarida újság pénteken arról számolt be, hogy Izrael a felelős a csütörtök hajnali balesetért, ami egy iráni urándúsító telepen történt.

A natanzi telep Irán egyik legszigorúbban védett létesítménye.

Az Al-Jarida-jelentés szerint a robbanást egy „izraeli kibertámadás” okozta, amely olyan gépeket célozott, amelyek a gázpalackok nyomásmérőit szabályozzák. Teherán állítólag elvesztette az urán dúsításához szükséges urán-hexafluorid-gáz 80% -át, ezzel körülbelül két hónappal visszavetve a programot.

A riport továbbá azt állította, hogy múlt pénteken izraeli F-35-ös lopakodó vadászgépek lebombáztak egy telepet Parchin területén, amelyről úgy vélik, hogy egy rakétagyártó komplexumnak ad helyt.

Izrael egyik riportra sem reagált.

Az iráni IRNA állami hírügynökseg csütörtöki kommentárja szerint lehetséges, hogy szabotázs történt, és az akció mögött olyan ellenséges országok állhatnak, mint Izrael és az Egyesült Államok.

„Ha vannak jelek, amelyek szerint ellenséges országok bármilyen módon átlépik Irán vörös vonalát, különösen a cionista rezsim (Izrael) és az Egyesült Államok, Irán új helyzettel szembeni stratégiáját alapvetően át kell gondolni.”

Időközben Teherán azt állította, hogy az incidesnt „baleset és tűz” okozta, és nem kötötte Izraelhez.

Behrouz Kamalvandi, az iráni atomenergia-szervezet szóvivője szerint sérülés nem történt, és az urándúsító centrifugáknak helyt adó föld alatti létesítmény működésében sem okozott zavart.

A legutóbbi Izraelhez kötött iráni kibertámadásra májusban került sor.

A Washington Post május 18-i riportja szerint Izrael kifinomult kibercsapást mért egy iráni kikötőlétesítményre, széles körű káoszt okozva, megtorlásul Teherán Izrael vízinfrastruktúráját célzó kísérletére.

A jelentés külföldi és amerikai tisztviselőket idézve azt állította, hogy valószínűleg Izrael áll a hackelés mögött, amely május 9-én az egyébként nyüzsgő Shahid Rajaee kikötői terminálon hirtelen és megmagyarázhatatlan leállást okozott.

„A hajók, a teherautók és az áruk áramlását szabályozó számítógépek egyszerre összeomlottak,” írta a Post, hozzátéve, hogy műholdképeket látott a kikötőhöz vezető mérföld hosszú forgalmi dugókról, és a hajók még néhány nappal később is kirakodásra vártak.

Irán később elismerte, hogy egy ismeretlen külföldi hacker rövid időre működésképtelenné tette a kikötő számítógépeit.

A Financial Times júniusi riportja egy név nélkül nyilatkozó nyugati hírszerzési tisztviselőt idézve arról számolt be, hogy az áprilisi Izrael vízi infrastruktúráját célzó iráni kibertámadás az ivóvíz klórtartalmának növelésére irányult.

A Financial Times jelentése szerint a támadás, ha sikeres lett volna, tízezreket hagyott volna víz nélkül, beleértve a gazdálkodókat is, és a legrosszabb esetben több százan súlyosan megbetegedhettek volna. A nyugati hírszerző forrás szerint a támadás „kifinomultabb, mint ahogy [az izraeliek] eredetileg gondolták… Közel jártak a sikerhez, és nem teljesen világos, miért nem sikerült”.

A nyugati tisztviselő és négy izraeli tisztviselő, akiket tájékoztattak a támadásról, név nélkül azt nyilatkozták az újságnak, hogy az irániak amerikai és európai szervereket használva a forrás elrejtéséhez behatoltak a szivattyúkat futtató szoftverbe.

Az Ynet híroldal számolt be anno először a kibertámadásról, amire április 24-25-én került sor és az ország számos víz- és szennyvízkezelő létesítményét érintette. A Vízügyi Hatóság és a Nemzeti Kiberügyi Igazgatóság megerősítette a behatolási kísérletet.

„A támadási kísérlettei a Vízügyi Hatóság és a Nemzeti Kiberügyi Igazgatóság foglalkozott. Hangsúlyozni kell, hogy a vízellátásban nem okozott kárt, működött, és megszakítás nélkül működik tovább”.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .