Stagnál a munkanélküliség, közben az El Al munkavita miatt felfüggesztette még működőképes kereskedelmi járatait is

0
EL AL History

Ziva/ujkelet.live

A foglalkoztatási hatóság (TAASUKA) tegnap este közölte, hogy mióta a kormány április végén elindította a korlátozó intézkedések enyhítését, 381 364 fő jelezte, hogy visszatért a munkahelyére, míg 133 668 új munkakereső regisztrált. Az álláskeresők száma jelenleg 852 432, ebből 591 797 fizetés nélküli szabadságon van, a munkanélküliségi ráta 21 százalék. A hatóság oldalán elérhető állásajánlatok száma 13000.

A koronavírus miatt kialakult gazdasági válság legnagyobb vesztese az amúgy is komoly veszteségekkel küzködő El Al izraeli nemzeti légitársaság. Az elmúlt hónapok során a cég lélegeztető üzemmódban néhány kereskedelmi járat üzemeltetésén kívül tulajdonképpen vegetál.

Az El Al pilóták érdekeit képviselő bizottsággal folytatott eredménytelen megbeszélés után szerdától Gonen Usishkin a nemzeti légitársaság vezérigazgatója, határozatlan ideig felfüggesztett minden még működőképes kereskedelmi járatot és visszarendelt minden akár félútban levő gépet.

Usishkin azt követően döntött a járatok felfüggesztéséről, hogy kedd este a pilótákat képviselő Nir Reuvenivel nem tudtak megállapodni. A Globes értesülései szerint Reuveni állítólag azt kifogásolta, hogy a légitársaság vezetése nem tartja be a koronavírus miatt a pilótákkal kötött munkamegállapodásokat és nem jutott egyezségre az alkalmazottakkal, valamint megtagadja a kormány “nagylelkű finanszírozási ajánlatát”, vagyis nem képes megfelelően vezetni a társaságot ebben a válságos időszakban.

Az Usishkinnel való meddő vita után a pilóták eleve megtagadták a szerdai munkába állást, a vezérigazgató ezt követően döntött a járatok felfüggesztéséről illetve visszahívásáról.

A koronaválság miatt az El Al, jelenleg a cég alkalmazottainak 80%-át mintegy 5800 munkavallalót fizetés nélküli szabadságon kénytelen pihentetni, a vezetés fizetését 20%-al csökkentette és felfüggesztette a beruházásokat. Mintegy 650 pilóta közül 110 maradt munkában, legalábbis szerdáig amikortól megtagadták a felszállást.

A cég idei első negyedéves jelentése szerint a társaság 140 millió dollár veszteséggel zárta az első három hónapos időszakot, szemben az előző év azonos időszakának 55 millió dolláros veszteségével. A bevétel 320 millió dollárra csökkent, a tavalyi 428 millió dollárhoz képest. Ezenkívül mintegy 350 millió dollárral tartozik azoknak az utasoknak, akiknek járatát a járvány miatt törölték.

A kormány az izraeli légiforgalmi zárlat feloldását a fertőzöttek számának hirtelen növekedése miatt elvileg augusztusig elhalasztotta, de az egy hónap múlva tervezett nyitás egyre kevésbé valószínű annál is inkább, mivel az Európai Unió döntése szerint Izrael nem került fel azon országok listájára, amelyekre a beutazási korlátozások megszűntek.

A kormány nagylelkű ajánlata, amelyet Nir Reuveni számonkért a több mint 2 milliárd dollár nettó adóssággal rendelkező légitársaság vezérigazgatójától, egy 400 millió dolláros mentési csomagot jelent. A csomag tartalmaz 250 millió dollár államilag támogatott kölcsönt valamint 75% -os [állami] garanciavállalást arra az esetre, amennyiben a cég nem tudja teljesíteni a visszafizetést; 150 millió dolláros részvény kibocsátást a Tel-Aviv Értéktőzsdén a cég tőketámogatása érdekében; valamint kötelezi a cég vezetését olyan hatékonysági lépések bevezetésére, mint például 2000 munkavállaló végleges menesztése.

A kormány javaslata a részvények értékesítésével a cég tulajdonosi részesedése egyértelműen felhígulna, ráadásul a megállapodás szerint, amennyiben az említett 150 millió dollár értékű tőzsdei részvényértékesítés valamilyen okból nem valósul meg a kormány vásárolja fel az eladásra kínált portfóliót. Ilymódon az állam rövid úton ismét a légitársaság fő részvényesévé válhat, vagyis reprivatizalódhat a cég, amely 2004-ben került magán kézbe azt megelőzően, hogy az állam 1982-ben szintén sztrájkok és munkaügyi viták miatt átvette az irányítást.

A kormány nevében nyilatkozó Jiszrael Katz pénzügyminiszter nagyvonalunak nevezett ajánlata nemcsak a légitársaság tulajdonosai, de a szakma véleményét is megosztotta. Felvetődött (közgazdasági) szakmailag a kérdés, hogy amikor az ország súlyos gazdasági nehézségekkel küzd valamint szemmel láthatóan számos kis és középvállalkozás csődbe fog menni vagy már csődbe ment, miért szükséges az államnak 250 millió dollárt és visszafizetési garanciát biztosítani egy évek óta veszteséget halmozó társaságba, amely konszolidálására a közeljövőben nyilvánvalóan nincs esély.

Másrészt az El Al tulajdonosai ragaszkodnak többségi részvényeikhez és nem akarják elfogadni a nagyvonalú ajánlatot, amelynek a vége valószínűleg az lesz, hogy az ellenőrzés átkerül állami tulajdonba.

A légitársaság vezetése azzal indokolja tartózkodását a pénzügyminiszter ajánlatától, hogy az nem egyedüli mivel más független hitelfelvételi lehetőséget is kaptak. A vezetés szerint a cél elsősorban a 350 millió dollár törölt járatok utáni utasoknak járó visszafizetés rendezése, másrészt szerintük amíg a reptéri zárlat nem kerül feloldásra, addig a légitársaságok csak veszteségeket kénytelenek termelni.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .