ujkelet.live
Izrael Júdea és Szamária egyes részeinek annektálási szándéka ellen tüntetve vandálok vörös festéket adtak a petach tikvai Donald Trump téren található szökőkút vizéhez.
„Az annektálásért vérrel fogunk fizetni” olvasható a helyszínen lévő szintén vörös graffitin.
A teret tavaly avatták fel Trump 2017-es bejelentésének tiszteletére, melyben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.
— אור רביד | Or Ravid (@OrRavid) June 29, 2020
„Vannak olyan lépések, amelyeket nem lehet visszavonni. Soha nem fogjuk elfelejteni a terrortámadásoktól való félelmeinket gyerekkorunkból”, mondták a tüntetők a 12-es csatornának, az elmúlt 30 év palesztin erőszak hullámaira utalva. „Az annektálás biztonsági és gazdasági katasztrófát fog eredményezni, és mindezek mögött olyan politikusok állnak, akik a gazdasági válság idején a polgárok rovására a tüzzel játszanak”.
A város polgármestere, Rami Greenberg elrendelte a helyszíni biztonsági kamerák felvételeinek begyűjtését, és panaszt tett a vandálok ellen.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök vasárnap a Christians United for Israel (CUFI) virtuális csúcstalálkozón felszólalva emlékeztetett Trump elnök történelmi döntéseire, ideértve Jeruzsálem elismerését Izrael fővárosaként és az Egyesült Államok nagykövetségének áthelyezését Tel Avivból a szent városba, Izrael szuverenitásának elismerését a Golán-fennsík felett, és természetesen a béketerve új megközelítésére.
„Barátaim, az elnök víziója végre eloszlatja a kétállami illúziót. Reális kétállami-megoldásra szólít, és ebben a reális megoldásban Izrael és kizárólag Izrael felelőssége az általános biztonsági felelősség a Jordán folyótól nyugatra. Ez jó Izraelnek, jó a palesztinoknak, jó a békének. Trump elnök terve nem igazán változtatja meg a valóságot a helyszínen. A valóságot ismeri el a helyszínen.”
Netanjahu szerint a terv „védhető határokat biztosít Izraelnek, beleértve a stratégiai Jordán-völgyet”, és nem követeli meg, hogy Izrael külső erőkre támaszkodjon a biztonsága megőrzése érdekében. Továbbá Jeruzsálem egyesítésére szólít, és megakadályozza a zsidók otthonukból való kitelepítését.
A szuverenitás kérdésében Netanjahu azt mondta, hogy: „Az izraeli törvények alkalmazása Júdea és Szamária olyan területeire, amelyek Izrael részét képezik minden jövőbeli békemegállapodásban, nem árt a béke lehetőségeinek, előmozdítja a békét.”
„Arra bátorítom a palesztinokat, hogy ne hagyjanak elveszni egy újabb lehetőséget, és ne pazaroljanak egy újabb évszázadot Izrael elpusztítására. Magunkévá kell tenniük Trump elnök vízióját. Le kell ülniük le és jóhiszemű tárgyalást kell folytatniuk. Fel kell készülniük egy olyan történelmi kompromisszum megtárgyalására, amely békét hozhat az izraeliek és a palesztinok számára egyaránt.”
Netanjahu hangsúlyozta: „Izrael felkészült az ilyen tárgyalásokra. Készen állok az ilyen tárgyalásokra, és azt hiszem, hogy a térségünkben sok arab állam reméli, hogy tárgyalásokat indítunk a palesztinokkal.”
A koalíciós megállapodás Netanjahu és partnere, Beni Gantz (Kék-Fehér) között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.
A Fehér Ház háromnapos intenzív tárgyalásai arra vonatkozóan, hogy Trump elnök zöld utat adjon-e az annektálásra, végső döntés nélkül zárultak csütörtökön.
A Fehér Ház küldötte, Avi Berkowitz hétvégén érkezett Izraelbe, hogy megvitassa Trump elnök béketervét és az annektálást.
A 13-as csatornának nyilatkozó izraeli tisztviselők szerint Berkowitz szombat este találkozott Netanjahuval, vasárnap este pedig a miniszterelnöki iroda vezetőjével, Ronen Peretzcel és a Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT – Izrael katonai összekötőjeként szolgál a palesztinokkal) vezetőjével, Kamil Abu Rukun vezérőrnaggyal folytatott megbeszélést.
Berkowitz hétfőn találkozik Beni Gantz védelmi miniszterrel. Gantz várhatóan hangsúlyozni fogja Berkowitznak, hogy az annektálási folyamatoknak egy szélesebb diplomáciai folyamat kezdetét kell képezniük, és összhangban kell állniuk a Trump-terv minden alapelvével, köztük egy palesztin állam létrehozásának lehetőségével, és nem szabad egyoldalúan végrehajtani.
A tágyalások várhatóan folytatódni fognak az amerikaiakkal, és ezen a héten nem valószínű drámai döntés az ügyben.
Izrael a Fehér Ház jóváhagyása nélkül nem fogja előmozdítani az annektálást. Az ügyben nézeteltérések vannak mind az izraeli kormány, mind a Trump-kormány között. Mindkét ország biztonsági és hírszerzési tisztviselői attól tartanak, hogy az annektálás erőszakos eszkalációhoz vezethet a térségben.
A Palesztin Hatóság elnökéhez, Mahmúd Abbászhoz közeli források szerint a palesztin kormány teljes koordinációt folytat Jordániával Izrael és az annektálási terv ellen, a terv megbuktatása érdekében.
Időközben Abbász felszólította a Fatah és a Tanzim (a Fatah mozgalom egyik militáns frakciója) vezető rangú tisztviselőit, hogy kerüljék az erőszakot és a lőfegyverek használatát, mert az csak a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet malmára hajtja a vizet és intifádához vezethet, amit a palesztin elnök nem akar. A Hamász a gázai frakciókkal egyetértésben “harag napját” hirdetett július 1-jére.
Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.
A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.
A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.
Az egyoldalú izraeli annektálást, a terület nagyságától függetlenül, széles körben a nemzetközi jog megsértésének tekintik, és hevesen ellenzik a palesztinok, a térség országai, köztük Jordánia, valamint az Európai Unió.
Izraeli média riportok szerint Heiko Maas német külügyminiszter három héttel ezelőtt Jeruzsálemben a Netanjahuval folytatott találkozón figyelmeztetett, hogy más nemzetek szankciókkal sújthatják Izraelt, és esetleg hivatalosan is elismerhetik a palesztin államot, ha Izrael elindítja az annektálási folyamatot.
A Trump-terv nem az „évszázad megállapodása”, hanem két ország-vezető választás előtti elképzelései a választók megnyerése érdekében. Asztalhoz kell ültetni az arabokat, ők a tárgyalás után is mondhatnak nem-et.Netanjahu pedig foglalkozzék a pereivel, meg a „politikai korrupciójával”…