Megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák a Gázai övezettel határos közösségekben

0

Avi/ujkelet.live

11 nap csend után pénteken helyi idő szerint este 9 órakor megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák a Gázai övezettel határos izraeli közösségekben.

Az Izraeli Védelmi Erők Twitteren közölte, hogy 2 rakétaindítást azonosított a Gázai övezetből Izrael felé.

A média szerint valószínűleg a lövedékek közül az egyik nyílt területen landolt, a másik pedig nem jutott át a határon.

Sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés.

Izrael és a gázai terrorszervezetek között a közelmúltban fokozódott a feszültség az övezetnek szánt katari készpénz segély illetve a zsidó állam Júdea és Szamária egyes részeinek annektálására vonatkozó terve miatt.

A Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet csütörtökön figyelmeztette Izraelt, hogy „példátlan árat” fog fizetni az annektálásért, ami „hadüzenetnek minősül”, mondta a terrorszervezet szóvivője, Abu Obeida egy arab nyelvű videóban.

„Az ellenállás az annektálásra vonatkozó tervet hadüzenetnek veszi népünk ellen, és arra fogjuk kényszeríteni az ellenséget, hogy megbánja ezt a döntést”.

Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Twitteren vágott vissza:

„Azt javaslom a Hamász vezetőinek, ne felejtsék el, hogy ők lesznek az elsők, akik megfizetnek minden agresszióért. Minden polgáraink megsebesítésére tett kísérlet fájdalmas és erőteljes választ von maga után.”

A 13-as csatorna keddi riportja nyugati diplomatákat idézve arról számolt be, hogy Katar tájékoztatta Izraelt, hogy a jövő hónapban felfüggeszti a Gázai övezetnek folyósított készpénz segélyt Izrael annekálási terve miatt.

Az elmúlt nyolc évben Katar több százmillió dollárt adott a Gázai övezetnek az infrastruktúra, az egészségügy, a villamos energia és más projektek támogatására.

A katari pénz miatt Benjamin Netanjahu miniszterelnök az elmúlt 1,5 évben folyamatos kritikákkal szembesül a politikai spektrum minden oldaláról.

Az ügy pikantériája, hogy az új kormány védelmi minisztere, Beni Gantz ex-vezérkari főnök a választási kampányok során a Hamász számára folyósított katari segély beengedését védelmi pénznek nevezte, most viszont úgy tűnik, szemet húnyna felette.

Az ügy részleteiről tájékoztatott források szerint Katar nem folytatja a kifizetéseket mindaddig, amíg a lehetséges annektálás körüli helyzet világossá nem válik.

A koalíciós megállapodás Netanjahu és partnere, Gantz között lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben már július 1-jén.

A Trump-kormány még nem döntötte el, hogy zöldutat ad-e Netanjahunak az annektáláshoz, konszenzust szeretnének az izraeli kormány részéről a kérdésben, azaz Gantz és Gabi Askenázi külügyminiszter is támogassa Netanjahu tervét..

Az egyoldalú izraeli annektálást, a terület nagyságától függetlenül, széles körben a nemzetközi jog megsértésének tekintik, és hevesen ellenzik a palesztinok, a térség országai, köztük Jordánia, valamint az Európai Unió.

Katar több csatornán közvetítette üzenetét az elmúlt két hétben, többek között a Palesztin Hatóság donor országaival folytatott Zoom-megbeszélésen.

Katar képviselője az ülésen hangsúlyozta, hogy bármilyen izraeli annektálási lépésnek következményei lesznek. A nyugati diplomaták szerint az üzenetet a Zoom-konferencián résztvevő vezető izraeli tisztviselőknek címezték.

Katar attól tart, hogy Izrael július 1-jén – Netanjahu határideje – elindítja az annektálást, és nem akarják, hogy azt szűrjék le belőle, hogy lehetővé teszik az izraeli annektálást azáltal, hogy pénzt küldenek a gázai béke megőrzéséhez.

Mohammad al-Emadi katari küldött kedden azt nyilatkozta, hogy a pénzügyi segélycsomag a gázai szegények számára jövő héten érkezik az övezetbe.

A 10 millió dollár értékű segélyt 100 000 család között osztják fel egyenlő arányban, azaz családonként 100 dollár jár majd.

A segély megérkezése hetek óta halasztódik, Emadi múlt héten azt mondta, hogy a késés oka a koronavírus krízishez köthető.

Miközben a hadsereg intenzíven készül a kormány tervének bejelentését kiváltó reakciókra, Aviv Kochavi vezérkari főnök kedden figyelmeztetett, hogy Izrael hamarosan erőszakos zavargásokkal szembesülhet Júdea és Szamáriában, amelyek könnyen átterjedhetnek Gázába.

Egy katonai gyakorlatot megtekintve északon Kochavi bár konkrétan nem említette az annektálási tervet, azt mondta a katonáknak, hogy lehet, hamarosan Júdea és Szamária felé kell fordítaniuk figyelmüket.

„Néhány hét múlva Júdea és Szamáriában találhatjátok magatokat a térségben zajló zavargások és terror miatt”, mondta Kochavi egy csapat katona előtt.

„A közelgő események harcokká fejlődhetnek a Gázai övezetben”, mondván, a normál feszültséggel fűszerezett csendes hónapok Gázával intenzív harcokba fordulhatnak.

Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként.

A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael elismerése mint zsidó állam valmint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz. Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.

A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet.

A 12-es csatorna pénteken egy vezető rámalláh-i tisztviselőt idézve arról számolt be, hogy Izrael Jordánián keresztül üzetenet küldött a Palesztin Hatóság vezetőjének, Mahmúd Abbásznak, hogy a tervezett annektálási terület nagysága jelentősen lecsökkent, nem fog kiterjedni a Jordán-völgyre, csak 2-3 telepes blokkot fog érinteni.

Az üzenetet azt követően továbbították, hogy a Moszad vezetője Jordániában járt, hogy találkozzon II. Abdullah királlyal.

Gantz pénteken kijelentette, hogy hajlandó azonnal találkozni a palesztinokkal a béketárgyalások érdekében és kölcsönös lépések előmozdítását ígérte, ha Izrael elindítja az annektálást.

Gantz egy Facebook-bejegyzésben a palesztinokkal folytatott tárgyalások hiányán sajnálkozott, mondván, hogy kapcsolatba áll az Egyesült Államokkal, európai országokkal és más nemzetekkel, hogy miként kezdhetnék meg a tárgyalásokat Donald Trump elnök békejavaslata alapján.

Míg a béketárgyalások hosszú évek óta tartó hiányáért elsősorban a palesztinokat vádolta, Gantz azt mondta, hogy azonnal leülne velük, ha tárgyalni akarnának.

„Ha komolyan tárgyalnának, kész vagyok holnap reggel megjelenni Rámalláhban, hogy megvitassuk”.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .