A Jesa vezetője szerint Trump nem barátja Izraelnek

0
Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az évszázad megallapodásának leleplezésén 2020. januàr 28. Fotó: youtube

Ziva/ujkelet.live

Donald Trump amerikai elnök január végén Washingtonban ismertette az “évszázad béketervét” Benjamin Netanjahu miniszterelnök jelenlétében. Az ünnepélyes bejelentés alkalmából Netanjahu meghívta a telepes közösségek ernyőszervezete, a Jesa Tanács néhány tagját, köztük vezetőjét, David Elhajanit valamint Oded Revivit (Efrat Regionális Tanács). A delegációhoz külön csatlakozott Joszi Dagan Somron Regionális Tanácsának vezetője is. A fejleményeket a szállodában követő Jesa képviselők azonban nem számítottak az izraeli határvonalakon kívüli telepes építkezések befagyasztására, a 15 enklávéba szorult közösség teljes elszigetelésére és leginkább a Trump-féle béketerv kétállami vizíójára.

A tiltakozó telepes képviselők és a nemzeti vallásos Jamina ellenállását a miniszterelnök a szóban forgó telepes közösségek azonnali annexiójának bejelentésével mérsékelte, amelyet David Friedman amerikai nagykövet is visszaigazolt.

Néhány óra leforgása alatt azonban, a béketerv kidolgozásával megbízott Jared Kushner egy interjúban kijelentette, hogy amerikai részről ragaszkodnak a béketervben megjelölt ügymenethez, első körben a térképészeti bizottság felállításához.

Ilymódon a területek feletti izraeli szuverenitás azonnali kiterjesztése halasztásra került, az amerikai – izraeli térképészeti bizottság viszont elkezdte a munkát.

A márciusi választásokig Netanjahu akkori védelmi minisztere, Naftali Bennett (Jamina) választási programjában folyamatos nyomás alatt tartva, szólította fel a miniszterelnököt a szuverenitás feltételek nélküli, egyoldalú kiterjesztésére, miközben kijelentette, hogy pártja nem szavazza meg a béketervet.

A választások után a koronavírus korlátozások és a kormányalakítási egyezkedések miatt a Jesa visszafogottabban a háttérbe vonult. De amint az új kormány megalakult és a miniszterelnök többször is megerősítette az amerikai koordináció szerinti annektálási folyamat július elsején esedékes kezdő időpontját, a Jesa és az ellenzékbe szorult Jamina képviselői nyílt támadást indítottak a béketervet támogató kormány és a miniszterelnök ellen.

A Jesa Tanács vezetőinek egy csoportja (nem konszenzusos döntéssel) hivatalossá tette követeléseit egy hatpontos határozat formájában. A dokumentumot hitelesítő regionális tanácsok vezetői ilymódon szólították fel a kormányt a szuverenitás kiterjesztésére és elutasították a béketerv palesztinoknak előnyöket biztosító vonatkozásait.

A telepesek kijelentették azt is, hogy a független zsidó államnak nincs szüksége semmilyen külső jóváhagyásra, hogy érvényesítse az izraeli telepes közösségek feletti szuverenitást, így amerikaira sem.

A telepeseknek igazuk van abban a tekintetben, hogy Izraelnek nincs szüksége nemzetközi jóváhagyásra. A szuverenitás kiterjesztésének megszavazását még a Kneszet elé sem kell feltétlenül vinni, egy egyszerű kabinet többséggel is megoldható, ugyanis a területek, Izrael álláspontja szerint már eleve a zsidó államhoz tartoznak.

Külső jóváhagyás nem szükséges a szuverenitás kiterjesztéséhez, ugyanis a területek annektálását sem ismerték el eddig nemzetközi viszonylatban, kivéve az annektáláshoz való jogot (a szuverenitással egyetemben), amelyet Trump feltételekhez kötötten ugyan, januárban bejelentett.

Van egy olyan lehetőségünk, amelyre 1948 óta nem volt példa, hogy a szuverenitást bölcs módon és diplomáciai lépésként alkalmazzuk Júdeában és Szamáriában, és ezt a lehetőséget nem hagyjuk elszalasztani”, jelezte néhány nappal ezelőtt a miniszterelnök abban a reményben, hogy az Egyesült Államok el fogja ismerni a területek feletti izraeli jogok kiterjesztését.

Trump és a béketerv mentorálásával megbízott veje, Jared Kushner azonban úgy tűnik több időt szánna a kétoldalú egyeztetésekre és a béketervben foglaltak előkészítésére. A vírusválság és a George Floyd halála miatt kialakult zűrzavarban, néhány hónappal az amerikai választások előtt, a várhatóan erős nemzetközi visszhang miatt sem tűnik jó időzítésnek a július elsejére sürgősen bejelentett szuverenitás amerikai támogatása.

Egy hónappal a tervezett ratifikálás előtt a miniszterelnök azonban nem akar változtatni a menetrenden, miközben a Jesa tagok és a Jamina képviselői béketerv- ellenes, pikért követelőzéseinek visszhangjai a Balfouron (miniszterelnöki rezidencia) túl, egészen Washingtonig eljutottak.

Megelégelve a médiában való üzengetéseket, Netanjahu végül zárt ajtók mögött találkozott a Jesa vezetőkkel. A megbeszélésen csak abban tudtak megegyezni, hogy a tárgyalásokat tovább folytatják, a részletekről mindössze annyi szivárgott ki, hogy a megbeszélés légköre nem igazán volt pozitív.

A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a júliusi ratifikálás a béketervnek megfelelően és amerikai koordináció mellett fog megtörténni, a telepesek vezetői azonban változatlanul ragaszkodnak az egyoldalú szuverenitás kiterjesztéséhez a tárgyalások és a béketerv többi pontjának mellőzésével.

Naftali Bennett, a vallásos cionista ellenzék nevében nem hajlandó közvetíteni a telepesek és a miniszterelnök között.

A Jamina képviselők úgy vélik, hogy a kormányfő szándékosan hagyta ki őket a koalícióból, hogy ne tudják megakadályozni a telepesek számára előnytelen térkép szerinti szuverenitás és a béketerv megszavazását. A Jesa és a Jamina szerint azért nem vehetnek részt a térképészeti bizottságban, hogy ne legyen befolyásuk a határok izraeli biztonsági érdekekkel ellentétes rögzítése ellen.

A térképész bizottságban azonban olyan amerikai és izraeli tisztviselők vesznek részt, mint például David Friedman, nagykövet és Jariv Levin (Likud), akiknél jobban ki más tudná figyelembe venni a Jamina és a telepesek igényeit.

A hét elején Avigdor Liberman (Jiszráel Beitenu) nagy vihart kavaró beszédében a Kneszetben arra is felhívta a figyelmet, hogy az ominózus térképet még a vezérkari főnök, Aviv Kochavi sem ismeri, holott Beni Ganz, védelmi miniszter már elrendelte a védelmi erők felkészítésének fokozását.

A szóban forgó térképről ellentmondásos hírek keringenek, de úgy tűnik, hogy a szuverenitás július elsején tervezett bejelentése előtt a bizottság tisztviselői még nem végeztek a határok rögzítésével és egy hónapon belül valószínűleg nem is fognak.

A még mindig a térképet és tartozékait (béketerv) kritizáló telepesek képviselői többfrontos támadást indítottak a médiában.

A Kipán (vallásos cionista hírportál), a Joszi Dagan vezette Somron Regionális Tanács egy részleges Benjamin Netanjahu portré [kis idő múlva a képet izraeli zászlóra cserélték] mellé illesztve sorolja fel a Jesa követeléseit és nagy betűkkel arra figyelmeztetnek, hogy אין חצי ריבונות (nincs fél szuverenitás).

A Jesa médiában hangoztatott támadásai végül odáig fajultak, hogy David Elhajani a Haaretz újságnak adott nyilatkozata során kijelentette: „Trump nem barátja Izraelnek”, arra utalva, hogy az Egyesült Államoknak feltételek nélkül el kellene ismernie a területek feletti izraeli szuverenitást. Elhajani szerint, amennyiben az elnök és Kushner olyan területrendezést vizionálnak. amelynek közepén létrejön egy terrorista palesztin állam, akkor megkérdőjelezhető az zsidó államhoz fűződő lojalitásuk.

Elhajani kirohanását elsőként a miniszterelnök ítélte el, majd a Jamina képviselői is elhatárolódtak mondván, az amerikai elnök és munkatársai Izrael-párti kiállásához és lojalitásához nem férhet kétség. A Jordán – völgy és egyben a Jesa Tanács vezetője saját érdekképviseleti csoportján belül sem aratott osztatlan sikert, az amúgy is nagy feszültség közepette a Tanács képviselői is megosztottak, de a szervezeten belül egyre többen lobbiznak Elhajani lemondásáért.

A telepesek nyilatkozatai körül kialakult konfliktus miatt Reuven Rivlin államfő videó üzenetben fejezte ki aggodalmát, emlékeztetve az „oslói időkre”. Az államfő üzenetében, valószínűleg nem véletlenül változtatott a miniszterelnök és a jobboldali retorikán és a szuverenitás kiterjesztése helyett az annektálás kifejezést használta.

„Mind testvérek vagyunk, emlékeztetni akarok ma erre, és nem absztrakt vagy távolságtartó módon. Az elmúlt napokban az annektálás (סיפוח) kérdése ismét bonyolult viták tárgyát képezi. Mi és ők. Velünk vagy vagy ellenünk? Mindannyian szenvedünk ezektől a kérdésektől. Sorsdöntő kérdésekről vitázva – és az annektálás ilyen sorsdöntő kérdés – a diskurzusoknak helyt kell adni. Minden olyan országban helye van a diskurzusnak, amely az állampolgárainak a legjobbat akarja. Minden embernek megvan a maga világnézete. Ez jelenti az izraeli demokrácia lényegét.”

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .