A Legfelsőbb Bíróság meghallgatta az anti-Netanjahu petíciókat

1
Netanjahu bejelenti, hogy mentelmi jogot kér a Knesszettől 2020. január 1. Fotó: Youtube képernyőfotó

ujkelet.live

A Legfelsőbb Bíróság 11 fős testülettel vasárnap és hétfőn kerített sort a Benjamin Netanjahu és Beni Gantz (Kék-Fehér) közötti koalíciós megállapodásra, valamint vádemelés alatt álló képviselő – mint Netanjahu – kormányalakításának kérdésével foglalkozó petíciók meghallgatására.

A bíróság üléseit élőben sugározták.

Az ítéleteket várhatóan csütörtök éjfélig fogják közzétenni.

Avichai Mendelblit főügyész múlt héten csütörtökön közölte a Legfelsőbb Bírósággal, hogy nincs jogi akadálya a vádemelésekkel sújtott Netanjahu ügyvivő miniszterelnök kormányalakításának.

Mendelblit szerint a petíciók “jelentős nehézségeket” vetnek fel, ám ezek nem jelentenek érvényes jogi indokot a megállapodás visszavonására vagy annak megakadályozására, hogy Netanjahu vezesse a javasolt egységkormányt.

A főügyész azt is közölte a bírósággal, hogy úgy véli, hogy a javasolt megállapodás ellen benyújtott valamennyi petíciót el kell utasítani, hozzátéve, hogy annak alkotóelemeinek jogszerűségét „a végrehajtás idején kell megvizsgálni”.

Jogi véleményében Mendelblit felsorolta a „figyelmeztető jeleket” a megállapodásban, amelyet figyelembe kell venni, amikor a megállapodás pontjait tényleges jogszabályokká alakítják. Ezek között szerepel a kormány nagyobb hatalommal felruházása a parlament felett és a koalíció hatalmának átruházását az ellenzék rovására.

Netanjahu és Gantz két héttel ezelőtt megállapodást írt alá egy nemzeti, vészhelyzeti egységkormány létrehozásáról. Az alakulóban lévő koalíció így a Likud és a Kék-Fehér mellett a két ultraortodox pártból, Sasz és Jahadut Hatora, a balközép Munkapárt valamint valószínűleg a nemzeti-vallásos Jamina pártokból fog állni.

Mielőtt az új kormány hivatalosan megalakul, számos törvénymódosítást kell megszavazni a Kneszetben, amik többek között biztosítják a Netanjahu és Gantz közötti rotációt a miniszterelnöki posztra vonatkozóan, illetve lehetővé teszik, hogy a három vádemeléssel sújtott Netanjahu 18 hónapig miniszterelnök majd 18 hónapig miniszterelnök-helyettes lehessen.

A megállapodás szerint, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezi Netanjahu kormányalakítását vagy a koalíciós megállapodás ellen dönt, a deal semmissé válik és új választásokat írnak ki.

Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök, aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.

A koronavírus miatt Amir Ohana megbízott igazságügyi miniszter mácius 15-én a bíróságokat vészhelyzeti üzemmódba helyezte, így Netanjahu két nappal később esedékes tárgyalása elhalasztásra került. Az új időpont: május 24. délután 3 óra.

Mandelblit november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt.

Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.

vasárnap

A bíróság vasárnap tárgyalta a petíciót, mely arra irányult, hogy vádemelés alatt álló képviselőt ne bízhassanak meg kormányalakítással.

A törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy egy vádemeléssel sújtott miniszterelnöknek le kell mondania. Csak akkor kell távoznia, ha megfellebbezhetetlen ítélet születik a bűnösségéről.

Tovább bonyolítja az ügyet, hogy Netanjahu több mint egy éve ideiglenes kormány ügyvivő miniszterelnöke.

Netanjahu helyzetének jogszerűségével kapcsolatos alkotmányos érv összetett. Arra a kérdésre összpontosít, hogy egy 1993. évi precedenst, amely megakadályozza a vádemelés alatt álló kabinet minisztereket, hogy poszjukon maradjanak, ki kell-e terjeszteni a miniszterelnök tisztségére.

Netanjahu jogi képviselete azt állította, hogy a demokráciában precedens a választók akaratának teljesítése, amelyet az állam támogat. „Országos képviselői választások voltak, és bár az emberek egy listára, és nem jelöltekre szavaztak, az izraeli rendszer megköveteli a választópolgároktól, hogy vegyék fontolóra, ki lesz a miniszterelnök”, mondta Aner Helman ügyvéd.

Az állam képviselete már vasárnap is utalt a koalíciós megállapodásra, amikor a összeférhetetlenségre hivatkozva kijelentette, hogy Netanjahunak nem lenne szabad hatalmat kapnia kulcsfontosságú kinevezésekhez, miközben az ügye tárgyalás előtt áll. A megállapodás vétójogot ad Netanjahunak a következő főügyész és államügyész kinevezéséhez.

„A miniszterelnök álláspontja elfogadhatatlan számunkra”, mondta Aner Helman az Államügyészi Hivatal képviseletében.

Netanjahu ügyvédje, Michael Rabello erre azt válaszolta, hogy ügyfele nem szándékozik beavatkozni az ilyen kinevezésekbe.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Eszter Hajut egy ponton felszólította a petíció benyújtóit, hogy támasszák alá valami konkrétummal a követelésüket, hogy miért kéne a bíróságnak megakadályoznia, hogy a Kneszet többségének támogatását élvező képviselő kormányt alakíthasson.

„Mutasson valamit! Egy törvény! Egy ítéletet! Ennek az országnak a történetéből! A világ más tájáról! Valamit! Végül is azt kérik tőlünk, hogy teremtsünk egy globális precedenst! Azt akarja, hogy egyszerűen az ön személyes véleményére alapozva hozzunk döntést?”

Reagálva Dafna Holtz-Lechner ügyvéd szavaira, aki szerint egy „független ítélet jelenti napjainkban szabadságunk utolsó erődjét”, Hajut azt mondta: „ha elfogadjuk ha nem a petíciót, az erőd nem omlik le. Ez populizmus. Elképzelhetetlen, hogy mindkét fél itt álljon és azt állítsa, hogy ha nem fogadjuk el az álláspontjukat, az erőd elesik”.

hétfő

Hajut már a meghallgatás elején jelezte, hogy szerint a bíróság nem fog beavatkozni az alaptörvények módosításával kapcsolatos kérdésekbe, amíg a Kneszet nem szavazta meg a változtatásokat, így csak a megállapodás azon részeinek jogszerűségére összpontosít, amelyek nem igényelnek új törvényeket.

Netanjahu ügyvédje arra kérte a bíróságot, hogy „visszafogottan járjon el és ne avatkozzon bele” a koalíciós megállapodásba, mivel azt válság idején írták alá. Hangsúlyozta a számos nehézséget, ami a tárgyalásokat jellemezte, és kijelentette, hogy „nincs sok bizalom” a Likud és Kék-Fehér között. A két fél arra a következtetésre jutott, hogy ez az út a helyes a kormány stabilitásának fenntartására.

Az elnök megkérdezte Netanjahu ügyvédjét, miért írja elő a Likud és a Kék-Fehér közötti megállapodás, hogy a kormány első hat hónapjában nem kerül sor magas rangú kinevezésekre. „Mi a kapcsolat a koronavírus és a rendőrfőkapitány kinevezése között?”

Rabello ügyvéd azt válaszolta, hogy „vészhelyzetben fontos a blokkok közötti megállapodások fenntartása”, mivel ez egy válságkormány.

Uzi Vogelman bíró azonban rámutatott a tényre, hogy a magas rangú kinevezések már eleve késnek az elmúlt egy év három választása miatt, és egy olyan időszakra figyelmeztetett, amelyet „a bizonytalanság és a közérdek közvetlen károsítása” jellemez.

Neal Hendel bíró hozzátette: „Ha van valami, egy vészhelyzet mint a koronavírus, mely kihívást jelent a rendőrség számára, az megköveteli egy állandó és rendíthetetlen rendőrfőnök kinevezését – a jelenlegi helyzettel ellentétben.”

Hajut később, Rabello felé fordulva, megkérdezte: „Az úriember azt mondja, hogy ‘a koronavírus időszakot a találkozók befagyasztására fogjuk felhasználni’, és talán ebben az időszakban létrehoznak egy csapatot, és megállapodásra jutnak. De mi a kapcsolat? Milyen magyarázat lehet a sürgősségi időszak előnyeinek kihasználására, és hogy majd talán létrehozhatnak egy csoportot a régóta alkalmazott gyakorlatok megváltoztatására? És mindeközben nincs kinevezés.”

Egy későbbi szakaszban az egyik petíció benyújtója, Avigdor Feldman ügyvéd: „Egy miniszterelnökkel feküdtünk le és két miniszterelnökkel ébredtünk. A Legfelsőbb Bíróságnak nem szabad olyan passzívnak lennie, hogy megvárja e nagy változások bekövetkezését, és csak később foglalkozni velük.

Hajut: „A mi doktrínánk az, hogy csak a törvények törvényességét azt követően vizsgáljuk felül, hogy elfogadták őket.

Menachem Mazuz bíró: „Mi nem demokratikus egy miniszterelnök-helyettesben vagy alternatív miniszterelnökben? Lehet, hogy nem tetszik, de mi mond ellent a rendszer alapelveinek?” Mire Feldman: „Jelenleg a koalíciós megállapodást tárgyaljuk, nem pedig a jogszabályok kidolgozását”.

Hajut: „A megállapodás várható végeredménye, nem ér fel – még jelenleg sem – egy öngyilkossággal a demokráciára nézve, és így nem igazolja a jogállamiságtól való eltérést, amely arra késztetne bennünket.”

Feldman „Igaz, hogy ezek nem öngyilkos törvények, de alapvető változást jelentenek a rendszerben. Egy miniszterelnökkel feküdtünk és kettővel ébredtünk. Ennek nem kell olyan korrekciónak lennie, amely károsítja a demokratikus szövetet.”

Hajut: „Három választási forduló után indokolt-e összehozni valami kevésbé tökéletest egy kormány létrehozása érdekében?”

Feldman: „Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a valóságot, hogy ez az egész arról szól, hogy miként lehet Netanjahut a miniszterelnöki poszton tartani, és 18 hónapon belül kiszorítani. Tehát a kormány jelenlegi formájában maradunk?”

Netanyahu ügyvédje korábban azt mondta a bíróknak, hogy a Likud hajlandó lemondni a záradékról, amely szerint csak 75 képviselős többség támogatásával érvényteleníthető a Netanjahu-Gantz közötti rotációs megállapodás. Rabello hozzátette, hogy a Likud hajlandó kihagyni a „norvég törvény” módosítását is, amely lehetővé tenné a Kék-Fehér minisztereknek a Kneszet székükről való lemondást, ezzel székhez juttatva Gantz pártjának Kneszetből kiszoruló tagjait.

Hajut megkérdezte a Kék-Fehér álláspontját a norvég törvényről, mire Simon Bar-On, a párt jogi képviselője azt válaszolta, hogy a Kék-Fehér kiáll a törvény koalíciós megállapodásba való beillesztése mellett.

Hajut bírálta a törvényt, mondván, hogy „a helyzet világos: az emberek megszavaztak egy listát, és egy másikat kaptak … ez olyan, mint az a tévéműsor, ahol először megházasodnak, majd utána átgondolják.” Mire az ügyvéd: „A politika inkább olyan, mint a ‘túlélő’.”

Dafna Holtz-Lechner ügyvéd, a petíció benyújtóinak képviseletében azt mondta, hogy ügyfelei a megállapodás azon részeit tekintik a legproblematikusabbnak, „amelyek drákói, személyes és közvetlen módon megváltoztatják az alaptörvényt”.

Menachem Mazuz bíró szerint azonban a megállapodás „nem változtatja meg az alaptörvényeket vagy bármi mást; sem egy záradékot, sem egy rendeletet – és minden bizonnyal nem jelent rendszerváltást”. A bíróság nem kérhető fel a felek szándékainak megvitatására, csak a jogalkotással foglalkozhat.

1 komment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .