Kormányalakítás ultimátumokkal

0
Reuven Rivlin elnök balján Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel jobbján Beni Gánccal 2019. szeptember 23. Fotó: Haim Zach / GPO

Ziva/ujkelet.live

Márciusban, az egy éven belül harmadjára tartott szavazások után, Benjamin Netanjahu miniszterelnök győzelmet hirdetett, akkor még a kormányalakításhoz szükséges támogató többség nélkül. Bár a miniszterelnök szerint a 15 mandátumra feljövő többnyire arab törvényhozók alkotta Egyesült Listát nem kell számításba venni, ettől függetlenül a jobboldali blokk az 58 székével akkor sem tudott volna kormányt alakítani, ha Rueven Rivlin államelnök Netanjahunak adta volna a mandátumot.

A miniszterelnök és a Likud feltétlen győzelmének immár egy éve egyetlen akadálya az úgynevezett “szedett-vedett” Kék Fehér (Hoszen Leiszráel, Jes Atid és Telem pártok szövetsége – egészen vasárnapig) néven és Beni Gánc vezetésével futó alakulat, mely választási programjának legmeghatározóbb elemeként hangsúlyozta, nem ül olyan kormányba, melyet – az időközben valósággá vált – három korrupciós vádemeléssel sújtott Netanjahu vezet.

Mi változott az előző két sikertelen választás óta eltelt évben?

Egyrészt az Avigdor Liberman Jiszrael Bejtenu pártjának támogatásával megerősödő Beni Gánc vészesen közel került ígéretének megvalósításához vagyis az egy évtizede töretlenül hatalmon levő Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a hozzá tartozó jobboldali blokk, a Likud, az ultraortodox és a nemzeti-vallásos pártok alkotta szövetség kompromisszumok nélküli leváltásához.

Gánc számára a hirtelen valósággá vált lehetőség még elméletileg is túl sok lett volna. A miniszterelnök volt vezérkari főnöke ugyanis úgy tűnik, mindent akar csak egyet nem: miniszterelnök lenni. Pártjának szétbontásával pedig az egyúttal nem létező politikai karrierjének is egy jól irányzott huszárvágással véget vetett, mielőtt még az elkezdődött volna.

Másrészt, ami az előző év sikertelen kormányalakításaihoz képest jelentős változás a választások után hirtelen a semmiből kitörő koronavírus-válság, ami addig nem került vészhelyzeti napirendi pontra a Kneszetben. A korlátozások fokozott bevezetésének elindításával a választások és a voksok újra és újraszámlálásával lefoglalt kormány két hetet várt, addig és ezelőtt is jöttek-mentek a turisták és a hazatérő izraeliek ellenőrzés nélkül.

A miniszterelnök végül március 14-én vészhelyzetet hirdetett, felszólítva Beni Gáncot, hogy csatlakozzon és hozzanak létre az ország megmentése érdekében egy egységkormányt.

Az egységkormány népszerűsítése mellett Gánc kormányalakítását meghiúsítandó a miniszterelnök stratégája a gyenge láncszemek leépítése az ellenzék soraiban és az időhúzás. A választások során egyetlen mandátumot sem hozó Munkapárt-Geser-Merec szavazói révén székhez jutó Orli Levi-Abekaszisz (Geser) kiugrása volt a kezdet. Ezt követte Joaz Hendel és Cví Hauser a Mose Já’álon alapította Telem párt két jobboldali “ellenzéke”, akik kijelentették, hogy nem áll szándékukban megszavazni az arab pártok külső támogatására szoruló kisebbségi kormány megalakítását, csak egy egységkormányt, de azt bármi áron.
Ilymódon a játszma végén a fő ellenzék, Jáir Lapid (Jes Atid) kiemelése következett a képből mint leggyengébb láncszem, mégpedig Beni Gáncon keresztül. A miniszterelnök számára, elmondása szerint ez gyerekjáték volt.

A múlt szerdán lemondásra kényszerített Juli Edelstein (Likud) házelnök helyére a Likud másnap egy hirtelen csavarral Gáncot szavazta meg, míg a Gáncot miniszterelnöknek jelölő 61 képviselő többsége nemmel szavazott vagy meg sem jelent a szavazáson. Lapid és Já’álon pedig azonnal elindították a szövetség felbontását, míg Netanjahu vészhelyzeti egységkormány megalakítását ígérte, azonnal.

Beni Gánc házelnök marad a kormányalakításig.

A Kék Fehér szövetséget szó nélkül faképnél hagyó Gánc a rázúduló tömény szidalmazás ellenére azzal érvelt, hogy mivel házelnöki leváltásához 90 szavazat szükséges így pozíciója biztos, és a még érvényes miniszterelnöki mandátumával nyomást gyakorolhat Netanjahura. Gánc szerint, amennyiben a miniszterelnök nem fogadja el 17 mandátumra apadt pártjának követeléseit, összehívja a Kneszetet és az ellenzék támogatásával megszavaztatja azt a törvényjavaslatot, amely megakadályozza, hogy miniszterelnöknek nevezhessenek ki egy vádemelés alatt álló képviselőt.

Az egy éve tartó politikai patthelyzet és a koronaválság megoldásával kecsegtető megállapodás aláírása azonban eddig nem történt meg és bár az ultraortodox Sasz vezetője, Arije Deri belügyminiszter elvileg biztosította Gáncot arról, hogy a miniszterelnök tartani fogja a szavát, az értékes miniszteri pozícióikat elvesztő Likud-tagok valamint Naftali Bennett megbízott védelmi miniszter, Ajelet Saked, Rafi Peretz megbízott oktatási miniszter és Bezalel Szmotrich megbízott közlekedési miniszter által vezetett nemzeti-vallásos Jaminának nem érdeke, hogy számos kulcsminisztérium kerüljön Gáncékhoz, nem beszélve az állítólag 18 hónap múlva életbe lépő rotációról, amikor Netanjahu átadja Gáncnak a miniszterelnöki posztot.

A Jamina arról akarja meggyőzni a miniszterelnököt, hogy miután Beni Gánc teljesítette kötelességét és megszüntette az ellenzéket, így jelenléte az új kormányban indokolatlan. Az 58 mandátummal rendelkező jobboldali blokknak három emberre van mindössze szüksége és a “balos” dezertőrök kevesebb számottevő ellenszolgáltatás ellenében is szívesen átállnak. Orly Levi, Hauser és Hendel, valamint az Amir Peretz vezetette néhány mandátumra apadó Munkapárt is meggyőzhető lenne a Gánc nélküli Likud-kormányhoz való átállás érdekében, legalábbis a Netanjahu-Gánc szövetséget ellenző jobboldali képviselők szerint.

A koronavírus okozta válság miatt azonban Netanjahunak stabil kormányra van szüksége, amit egy minimális 61 képviselő alkotta szűkös többség nem tenne lehetővé.

A Jaminával való túlzott igényeket tápláló szövetség Benjamin Netanjahu számára más okokból kifolyólag sem annyira célravezető.

A hétvégén zajló tárgyalások mellett a miniszterelnök és Gánc között történt még egy esemény, ami nem kapott túl nagy figyelmet a médiában. A miniszterelnöki hivatal nyilatkozata szerint pénteken Donald Trump felhívta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és gratulált a folyamatban lévő új kormány alakításához, és emellett szó esett a két ország közös erőfeszítéseiről a koronavírus tovább terjedésének megállítására. A 13-as csatorna riporterének nyilatkozó források szerint a Netanjahu és Gánc közötti kormányalakítás részét képezi az évszázad béketervében lévő területek annektálása. Trump veje, Jared Kushner legutóbbi Szenátus előtt tett nyilatkozata szerint, amennyiben a palesztinok nem hajlandók tárgyalni, Izrael annektálhatja a területeket. Források szerint Netanjahu a kormányalakítás után erre sort is kerítene, ugyanakkor Gánc ellenzi ezt az egyoldalú lépést, mert veszélyeztetheti a békeszerződést a Jordánokkal. Gánc szerint ezzel a koronakrízis végéig várni kell, és esélyt kell adni a béketárgyalások újraindításának a palesztinokkal. A annektálás megszavazása egyébként Gáncék nélkül is sikerülne, míg a teljes béketerv elfogadtatása a telepesek érdekeit védő Jamina ellenállásába ütközne, igaz Gáncék támogatásával simán átmenne.

Az eleinte válságkormányként felvezetett kabinet a tervezett 28 minisztérium helyett 30-36 tárcával alakulna meg. Számos kulcsminisztérium, mint a külügyi, a védelmi, az igazságügyi valamint a kulturális tárca mind a Gánc által vezetett Kék-Fehérhez kerülne úgy, hogy állítólag, Gánc a norvég-törvény módosításával a miniszteri posztra kinevezett képviselői Kneszet-székének feladásával szerezne még több helyet a párt kívül maradt tagjainak. Szmotrich, Bennett és Rafi Peretz valószínűleg elveszítenének a három minisztériumból kettőt, hasonlóan a Likud tagok többségéhez. A Jamina szövetsége ultimátummal fenyegette meg a miniszterelnököt, amennyiben kizárja a jobboldali tömb vallásos cionista képviselőit az új kormánykinevezések során kilátásba helyezték, hogy kilépnek a jobboldali blokkból és átülnek az ellenzék soraiba.

Netanjahu miniszterelnök korábban az nyilatkozta, hogy a jobboldali blokk nem lehet alku tárgya az egységkormányra irányuló tárgyalások során, most azonban újabb csodára lesz szüksége, amennyiben a Naftali Bennett vezette 6 mandátumot jelentő Jaminát, a miniszteri tárcák elosztása során csalódott Likud képviselőket és Gáncékat is kormányának támogatása érdekében meg akarja tartani.

Jelenleg, a 12-es csatorna riportja szerint az egységkormány alakításáról szóló tárgyalások megszakadtak a tárcák elosztása és a miniszteri kinevezések körüli viták miatt. A közös nevezőre jutást a miniszterelnök és Beni Gánc a területek egyoldalú annektálásával kapcsolatos különböző véleménye sem segíti.


Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .