Németország Izrael mellé állt: a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága nem terjed ki a “palesztin területekre”

1

ujkelet.live

Németország pénteken petíciót nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), amelyben azt kérte, hogy amicus curiae (önzetlen tanácsadó) lehessen a tárgyalások során, amelyek azt vizsgálják, hogy a bíróság rendelkezik-e joghatósággal annak eldöntésére, hogy Izrael háborús bűncselekményeket követett el palesztinok ellen a Gázai övezetben, Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) és Kelet-Jeruzsálemben, számolte be a Háárec.

A beadványban Németország támogatta Izrael azon érvét, miszerint a bíróság joghatósága nem terjed ki a fent említett területekre, mivel Palesztina nem olyan állam, amely teljesíti az általános nemzetközi jog valamennyi kritériumát, annak ellenére, hogy csatlakozott az Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához.

Németországon kívül Magyarország és Ausztria is benyújtotta kérelmét pénteken az eljárásban való részvételre. Csütörtökön a Cseh Köztársaság szintén amicus curiae bedvánnyal fordult a bírósághoz, akárcsak az Izrael Ügyvédi Kamara.

Németország a hágai bíróság egyik legfontosabb tagállama, álláspontja várhatóan jelentős szerepet játszik majd a tárgyalásokon.

„Palesztina nem rendelkezik, és soha nem rendelkezett olyan joghatósággal, amely szükségeltetik”, hogy felhatalmazza a Bíróságot, hogy gyakorolhassa joghatóságát, zárta a petíció.

A beadvány továbbá azt is hangsúlyozta, hogy támogatja a „tárgyalásos kétállami-megoldást, egy független, demokratikus, szuverén és életképes Palesztina állam kitűzött céljával”.

Valamint a területi határokat csak közvetlen tárgyalások útján lehet meghatározni, és ez nem a bíróság feladata.

Januárban a Nemzetközi Büntetőbíróság kijelentette, hogy elhalasztja a vita megvitatását arról, hogy rendelkezik-e joghatósággal az állítólagos izraeli háborús bűncselekmények kivizsgálására egy eljárási hiba miatt, amely a beadvány oldalszám korlátjához kapcsolódik.

Magyarország már múlt hónapban kifejezte támogatását Izrael mellett.

„Úgy gondoljuk, hogy indokolt a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának hiányával kapcsolatos álláspontjuk az adott ügyben,” írta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Jiszráel Katz izraeli külügyminiszternek címzett válaszlevelében. „A magyar kormány mindig is nagyra értékelte a nemzeti szuverenitás elvét és értékét,” majd hozzátette, hogy „számos jogi és politikai nézeteltérésünk volt már az európai intézményekkel vagy az ENSZ keretein belül a hatáskörökkel kapcsolatban.”

Az ötéves előzetes vizsgálat végén az ICC ügyésze, Fatou Bensouda decemberben közölte, hogy megalapozottnak találta, hogy vizsgálatot nyissanak a „palesztin terüleken” kialakult helyzet miatt, de a joghatóság kérdését a tárgyalás elrendeléséről döntő tanácsra bízta.

Avichai Mandelblit izraeli főügyész a bejelentést megelőzően ismertette jogi véleményét, miszerint a Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik joghatósággal Júdea és Szamáriában és Gázában. Okai között szerepel, hogy csak egy szuverén állam adhat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak felhatalmazást, és a palesztinok nem felelnek meg ennek a kritériumnak.

Izrael érvényes jogi igényekkel rendelkezik a területre, és a palesztinok belementek abba, hogy a föld státuszát tárgyalások útján rendezik (nem pedig például a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül). A palesztinok megszegték ezt a keretet, amikor a Nemzetközi Bírósághoz fordultak egy politikai kérdés eldöntésére, amit tárgyalások, és nem pedig büntetőeljárások útján kéne rendezni.

Izrael attól tart, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy dönt, hogy folytatja a palesztin területeken állítólag elkövetett izraeli bűncselekmények kivizsgálását, ami megnyitja az utat jelenlegi és volt kormány- és katonai tisztviselők elleni nemzetközi elfogatóparancsok kiadására.

A miniszterelnök, az elmúlt öt év védelmi miniszterei, az Izraeli Védelmi Erők vezetői és a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat vezetői mind a büntetőeljárás veszélyével nézhetnek szembe.

Az állítólagos bűncselekmények, amelyeket Bensouda ki akar vizsgálni:

– Három incidens, amelyek során az Izraeli Védelmi Erők állítólag háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy tudatosan aránytalan támadásokat indított a 2014-es gázai háború alatt.

– A Hamász és más palesztin terrorista szervezetek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a 2014-es gázai háború alatt.

– a 2014. júniusa óta az izraeli civil lakosság Júdea és Szamáriába történő áthelyezésében részt vevő izraeli tisztviselők állítólagos háborús bűncselekményei.

– Az izraeli hadsereg által bevetett halálos eszközök – 2018. márciusától kezdve [Visszatérés Menete] – a Gázai övezet és Izrael közötti határkerítés közelében lévő tüntetők ellen.

Netanjahu „abszurd”-nak nevezte a Bensouda döntését, mondván, a bíróságot Izrael elleni fegyverré alakították.

„Miközben arab szomszédainkkal a remény és a béke új területei felé haladunk, a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság visszafelé halad. Pénteken végül az Izrael elleni politikai háború fegyverévé vált,” mondta Netanjahu a Benaouda bejelentését követő heti kabinetülés elején.

Netanjahu szerint az ügyész határozata három „abszurditást” tartalmazott, amelyek közül az első ellentétes a bíróság alapelveivel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságot a második világháború rémtettei után hozták létre, különös tekintettel a népünkkel elkövetett borzalmakra, és célja az olyan problémák kezelése, amelyeket az államok a háborús bűnözőkkel szemben felvetnek, mint például a népirtás vagy a tömeges deportálás”.

Másodszor, a Júdea és Szamáriában lévő telepek bírósági vizsgálata kapcsán Netanjahu azzal érvelt, hogy a döntés ellentétes a zsidó jogok „történelmi igazságával” Izrael történelmi földjén.

„A zsidók zsidók szülőföldjén való letelepedéshez való jogával szemben jár el. Hogy azt a tényt, hogy a zsidók a földjükön élnek, háborús bűncselekménnyé tegyék – nehéz ennél nagyobb abszurditást találni.”

Végül, Netanjahu szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság figyelmen kívül hagyta a „jelenlegi igazságot”, és arra szólította a testületet, hogy inkább Irán vagy Szíria intézkedései ellen indítson vizsgálatoz.

Netanjahu továbbá azt mondta, hogy az Egyesült Államok harcol e torz, igazságtalan és hazug intézkedés ellen, de nem fejtette ki, mit ért ez alatt.

A Trump-kormány korábban szankciókkal és vízummegvonással fenyegette a bíróságot, ha vizsgálatot indít amerikaiakat vagy izraeliek ellen. Áprilisban bevonta Fatou Bensouda vízumát az amerikai csapatok afganisztáni akcióinak esetleges kivizsgálása kapcsán.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter úgy vélte, a vizsgálat „igazságtalanul támadja” a zsidó államot.

Előzmény

A Palesztin Hatóság 2014-ben fordult a bírósághoz, miután John Kerry akkor amerikai külügyminiszter vezette békekezdeményezés megbukott.

Az előzetes vizsgálatot azt követően indították el, hogy a Palesztin Hatóság aláírta a Római Statútumot, és hivatalosan elfogadta a bíróság joghatóságát a területén.

A palesztinok két panaszt nyújtottak be Izrael ellen, az egyik a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos, a második pedig az izraeli telepes építkezésekkel foglalkozott „a megszállt palesztin területeken Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.”

Az izraeli kormány ellensúlyozva a palesztin nyomást a vizsgálat megindítására, azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróságnak nincs joghatósága az izraeli-palesztin ügyben – elsősorban azért, mert Palesztina nem állam.

A bejelentés

„Ma bejelentem, hogy a hivatalom rendelkezésére álló összes megbízható információ alapos, független és objektív értékelését követően a palesztin helyzet előzetes vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy teljesült a Római Statútumban előírt összes törvényes kritérium a vizsgálat megindítására. Röviden: meggyőzőnek találtam, hogy háborús bűncselekményeket hajtottak végre vagy hajtanak végre Ciszjordániában, ideértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezet is,” olvasható Bensouda december 20-i nyilatkozatában.

Az izraeli hadsereg 2014-es erős szikla hadművelete során alkalmazott intézkedéseinek kritizálása mellett Bensouda Izrael Júdea és Szamáriára vonatkozó politikájával is foglalkozott.

„Az egyértelmű és kitartó felszólítások ellenére, hogy Izrael álljon le a nemzetközi joggal ellentétesnek tartott tevékenységekkel a palesztin területeken, nincs arra utaló jel, hogy azok le fognak állni. Sőt, a jelek éppen arra utalnak, hogy ezek nemcsak folytatódnak, hanem Izrael megkísérelheti ezen területek annektálását is,” jelentette ki az ügyész, majd idézte Netanjahu legutóbbi kampányígéretét, hogy ha újraválasztják, annektálja a Jordán-völgyet.

Az ügyész továbbá azt írta, hogy „megalapozottan feltételezhető, hogy a Hamász és a palesztin fegyveres csoportok tagjai háborús bűncselekményeket követtek el a polgárok és a polgári célpontok elleni szándékos támadásokkal; a védett személyek pajzsként történő használatával; a védett személyek szándékos megfosztásával az igazságos és szabályszerű tárgyalástól és a szándékos gyilkolásért, valamint kínzásért vagy embertelen bánásmódért és / vagy a személyes méltóságot sújtó támadásért.”

1 komment

  1. Ha Bensouda azt írta, amit, akkor azok a cselekmények igazak lehetnek. Ezek után nem értem, hogy egyi szavával elismeri, másikkal Izraelnek tulajdonítja azokt a cselekményeket. Akkor most melyik a hihető???

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .