Netanjahu mentelmi joga miatt a jobboldal és a baloldal is nyomás alatt tartja a Knesszet elnökét

0
Juli Edelstein Knesszet-elnök Rómában a MED2018 rendezvényen 2018. november 23. Fotó: youtube screenshor

ujkelet.live

A jobboldali frakcióvezetők kedden arra sürgették a Knesszet elnökét, Juli Edelsteint (Likud), hogy akadályozza meg a Knesszet-plenáris ülés összehívását annak érdekében, hogy a parlamenti bizottság felállítása, amely Benjamin Netanjahu miniszterelnök mentelmi jogával foglalkozna, ne valósulhasson meg a márciusi választások előtt.

Edelstein az egyetlen olyan tisztviselő, akinek hatalmában áll összehívni a teljes Knesszetet a választások előtti időszakban. Erre most azért lenne szükség, hogy a képviselők jóváhagyhassák a mentelmi jogokkal foglalkozó Ház Bizottság összetételét.

Ejál Jinon, a Knesszet jogi tanácsadója szerint a Ház Bizottságnak a választások előtt, ésszerű időn belül – konkrét határidőt nem adott – teljesítenie kell a feladatát. A folyamat jelentős késleltetése azonban ellehetetlenítheti a mentelmi jogról való szavazást a választások előtt.

Edelstein vasárnap megígérte, hogy pártatlanul fog eljárni, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a mentelmi ülések megtartása közvetlenül a választások előtt nem teszi lehetővé, hogy Netanjahu tisztességes meghallgatást kapjon, és a Knesszetből politikai cirkuszt csinál.

A Knesszetben hétfőn startolt el a vitafolyamat, hogy Netanjahu kérelmét még a március 2-i választások előtt szavazásra bocsáthassák, mind a Likud mind a Kék-Fehér egyaránt a végső döntés útjában álló akadályok megszüntetésén dolgozik, de egymás ellen.

A hétfőn megszavazott javaslat szerint a Ház Bizottság 30 tagból állna: 8-8 szék a Likudnak és a Kék-Fehérnek, 3 a többnyire arab törvényhozóból álló Egyesült Listának, 2 az ultraortodox Sasznak és Jahadut Hatorának valamint a Munkapárt-Geser valamint Jiszráel Beitenu pártoknak, és 1 szék a Demokrata Tábornak, a Zsidó Otthonnak és az Új Jobbnak.

Netanjahu a 30 szavazatból legfeljebb 14 támogatóra számíthat.

A miniszterelnök számára kedvező forgatókönyv az lenne, ha a mentelmi jogáról döntő szavazás a március 2-i választásokat követően kerülne sor, abban a reményben, hogy győztesként kerül ki és sikerül megszereznie a kormányalakításhoz és a mentelmi jogához is szükséges legalább 61 képviselő támogatását.

Netanjahu kedd délelőtt összehívta a jobboldali blokkját alkotó pártok (Sasz, Jahadut Hatora, Zsidó Otthon és Új Jobb) vezetőit egy stratégiai megbeszélésre.

Helyi média riportok szerint a fent említett pártok levélben fordultak Edelsteinhez, hogy akadályozza meg a plenáris ülés összehívását és a szavazást.

„Nem engedheti meg, hogy a Knesszet egy Bibi-ellenes cirkusszá váljon” nyilatkozta egy Likud-forrás a miniszterelnök becenévét használva, hozzátéve, hogy a jobboldali blokk vezetői megegyeztek, hogy mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az ellenzék intézkedését, ha kell a Legfelsőbb Bírósághoz fordulnak a plenáris ülés összehívása ellen.

Edelstein azonban kapott egy másik levelet is kedden, a Knesszet többségét alkotó frakciók vezetőinek aláírásával, arra szólítva, hogy engedélyezze a szerdai szavazást.

A Ház Bizottság feladatait ellátó egyfajta gondnoki testület vezetője, Avi Nisszenkorn (Kék-Fehér) majd a Knesszet helyettes elnöke, Meir Cohen (Kék-Fehér) szintén levelet küldött ugyanezzel a felhívással.

A Kék-Fehér továbbá belengette, hogy ha Edelstein ellenáll, a leváltását fogják szorgalmazni. A jelenlegi erőviszonyok szerint a Kék-Fehér ez irányú kezdeményezését a Knesszet képviselők többsége támogatná.

Miki Zohar Likud-képviselő Twitteren azonban azt állította, hogy erre nem kerül sor.

„Nagyszerű híreim vannak mindazok számára, akik belefáradtak a baloldali politikai cirkuszba, amikor Netanjahu mentelmi meghallgatásáról van szó: a Knesszet-elnök nem kötelezhető arra, hogy összehívja a plenáris ülést, és a Legfelsőbb Bíróság sem kötelezheti rá, mert ez az ő joga és kötelessége, hogy fenntartani a Knesszet függetlenségét. A Knesszet elnökét sem lehet leváltani, és csak a következő Knesszet dönti el, ki lesz az elnöke”.

Ha a Ház Bizottság megalakul és elutasítja Netanjahu kérelmét, a miniszterelnöknek lehetősége van fellebbezni a határozat ellen a Legfelsőbb Bíróságon, például arra hivatkozva, hogy a mentelmi jogi eljárás tisztességtelen volt, és a döntést politikai okokból hozták meg. Sorsa ebben az esetben a Legfelsõbb Bíróság kezébe kerül.

A miniszterelnök január elsején bejelentette, hogy mentelmi jogot kér a Knesszettől, miután Avichai Mandelblit főügyész november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt. Netanjahu szerint az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.

A törvény szerint a mentelmi kérdésekben a Knesszet Ház Bizottságnak kell döntést hozni, ám a bizottságnak jelenleg nincsenek tagjai, mivel közel egy éve nincs működő kormány. A koalícióalakítási folyamat része a Knesszet-bizottságok felállítása.

A Kék-Fehér azonban összegyűjtötte a bizottság létrehozását lehetővé tevő 65 képviselő aláírását és múlt héten átadta Edelsteinnek.

„Netanjahu az, aki személyes mentelmi jogának megvitatását kérte. Nem tudom elképzelni, hogy ezt annak érdekében tette, hogy ne vitassuk meg. Netanjahu mentelmi jogot kért – és minden rendelkezésre álló parlamenti eszközt és módszert bevetünk a kérés megvitatásának érdekében. Nem engedem, hogy bárki sértse Izrael Állam demokratikus folyamatát, és megakadályozza ezt a vitát,” nyilatkozta Beni Gánc szerdán, a Kék-Fehér vezetője.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .