Magyarország szerint indokolt a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának hiányával kapcsolatos izraeli álláspont

0

ujkelet.live

Magyarország kifejezte támogatását Izrael mellett, ellenezve a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon döntését, amely állítólagos háborús bűncselekményekre hivatkozva vizsgálatot indítana a zsidó állam ellen.

Az ötéves előzetes vizsgálat végén az ICC ügyésze, Fatou Bensouda decemberben közölte, hohgy megalapozottnak találta, hogy vizsgálatot nyissanak a „palesztin terüleken” kialakult helyzet miatt, de a joghatóság kérdését a tárgyalás elrendeléséről döntő tanácsra bízta.

Avichai Mandelblit izraeli főügyész a bejelentését megelőzően ismertette jogi véleményét, miszerint a Nemzetközi Büntetőbíróság nem rendelkezik joghatósággal Júdea és Szamáriában és Gázában. Okai között szerepel, hogy csak egy szuverén állam adhat a Nemzetközi Büntetőbíróságnak felhatalmazást, és a palesztinok nem felelnek meg ennek a kritériumnak.

Izrael érvényes jogi igényekkel rendelkezik a területre, és a palesztinok belementek abba, hogy a föld státuszát tárgyalások útján rendezik (nem pedig például a Nemzetközi Büntetőbíróságon keresztül). A palesztinok megszegték ezt a keretet, amikor a Nemzetközi Bírósághoz fordultak egy politikai kérdés eldöntésére, amit tárgyalások, és nem pedig büntetőeljárások útján kéne rendezni.

Izrael attól tart, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság úgy dönt, hogy folytatja a palesztin területeken állítólag elkövetett izraeli bűncselekmények kivizsgálását, ami megnyitja az utat jelenlegi és volt kormány- és katonai tisztviselők elleni nemzetközi elfogatóparancsok kiadására.

A miniszterelnök, az elmúlt öt év védelmi miniszterei, az Izraeli Védelmi Erők vezetői és a Sabak (Sin Bét) biztonsági szolgálat vezetői mind a büntetőeljárás veszélyével nézhetnek szembe.

Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök a potenciális vizsgálat indításának fényében levelet küldött a zsidó állammal jó kapcsolatot ápoló országok vezetőinek, hogy támogassák az izraeli álláspontot.

„Úgy gondoljuk, hogy indokolt a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának hiányával kapcsolatos álláspontjuk az adott ügyben,” írta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Jiszráel Katz izraeli külügyminiszternek címzett válaszlevelében. „A magyar kormány mindig is nagyra értékelte a nemzeti szuverenitás elvét és értékét,” majd hozzátette, hogy „számos jogi és politikai nézeteltérésünk volt már az európai intézményekkel vagy az ENSZ keretein belül a hatáskörökkel kapcsolatban.”

Szijjártó szerint Budapest „következetesen harcol azon kampányok ellen, amelyek célja, hogy negatív imázst alakítson ki Izrael Államról a különböző nemzetközi szervezetekben, például az ENSZ-ben vagy az EU-ban”.

Megígérte, hogy Magyarország „továbbra is politikai támogatást nyújt Izraelnek a kölcsönösen fontos ügyekben”, és garantálta az együttműködés folytatását az Izraelnek fontos kérdésekben.

Katz üdvözölte a nyilatkozatot.

A múlt hónapban Ausztrália közölte, hogy elutasítja az ICC-vizsgálatot, azzal érvelve, hogy az ügyet tárgyalások útján kell megoldania Izraelnek és a palesztinoknak.

A nemet külügy azonban kijelentette, hogy teljes mértékben megbízik a bíróságban, és meg van győződve arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság bírói „foglalkozni fognak a kereset elfogadhatóságának kérdéseivel”, ugyanakkor óvatosan figyelmeztetett az ellen, hogy politikai kérdést csináljanak az ügyből.

Az állítólagos bűncselekmények, amelyeket Bensouda ki akar vizsgálni:

– Három incidens, amelyek során az Izraeli Védelmi Erők állítólag háborús bűncselekményeket követett el azzal, hogy tudatosan aránytalan támadásokat indított a 2014-es gázai háború alatt.

– A Hamász és más palesztin terrorista szervezetek által elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények a 2014-es gázai háború alatt.

– a 2014. júniusa óta az izraeli civil lakosság Júdea és Szamáriába történő áthelyezésében részt vevő izraeli tisztviselők állítólagos háborús bűncselekményei.

– Az izraeli hadsereg által bevetett halálos eszközök – 2018. márciusától kezdve [Visszatérés Menete] – a Gázai övezet és Izrael közötti határkerítés közelében lévő tüntetők ellen.

Netanjahu „abszurd”-nak nevezte a Bensouda döntését, mondván, a bíróságot Izrael elleni fegyverré alakították.

„Miközben arab szomszédainkkal a remény és a béke új területei felé haladunk, a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság visszafelé halad. Pénteken végül az Izrael elleni politikai háború fegyverévé vált,” mondta Netanjahu a Benaouda bejelentését követő heti kabinetülés elején.

Netanjahu szerint az ügyész határozata három „abszurditást” tartalmazott, amelyek közül az első ellentétes a bíróság alapelveivel.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságot a második világháború rémtettei után hozták létre, különös tekintettel a népünkkel elkövetett borzalmakra, és célja az olyan problémák kezelése, amelyeket az államok a háborús bűnözőkkel szemben felvetnek, mint például a népirtás vagy a tömeges deportálás”.

Másodszor, a Júdea és Szamáriában lévő telepek bírósági vizsgálata kapcsán Netanjahu azzal érvelt, hogy a döntés ellentétes a zsidó jogok „történelmi igazságával” Izrael történelmi földjén.

„A zsidók zsidók szülőföldjén való letelepedéshez való jogával szemben jár el. Hogy azt a tényt, hogy a zsidók a földjükön élnek, háborús bűncselekménnyé tegyék – nehéz ennél nagyobb abszurditást találni.”

Végül, Netanjahu szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság figyelmen kívül hagyta a „jelenlegi igazságot”, és arra szólította a testületet, hogy inkább Irán vagy Szíria intézkedései ellen indítson vizsgálatoz.

Netanjahu továbbá azt mondta, hogy az Egyesült Államok harcol e torz, igazságtalan és hazug intézkedés ellen, de nem fejtette ki, mit ért ez alatt.

A Trump-kormány korábban szankciókkal és vízummegvonással fenyegette a bíróságot, ha vizsgálatot indít amerikaiakat vagy izraeliek ellen. Áprilisban bevonta Fatou Bensouda vízumát az amerikai csapatok afganisztáni akcióinak esetleges kivizsgálása kapcsán.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter úgy vélte, a vizsgálat „igazságtalanul támadja” a zsidó államot.

Előzmény

A Palesztin Hatóság 2014-ben fordult a bírósághoz, miután John Kerry akkor amerikai külügyminiszter vezette békekezdeményezés megbukott.

Az előzetes vizsgálatot azt követően indították el, hogy a Palesztin Hatóság aláírta a Római Statútumot, és hivatalosan elfogadta a bíróság joghatóságát a területén.

A palesztinok két panaszt nyújtottak be Izrael ellen, az egyik a 2014-es gázai háborúval kapcsolatos, a második pedig az izraeli telepes építkezésekkel foglalkozott „a megszállt palesztin területeken Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.”

Az izraeli kormány ellensúlyozva a palesztin nyomást a vizsgálat megindítására, azzal érvelt, hogy a hágai székhelyű bíróságnak nincs joghatósága az izraeli-palesztin ügyben – elsősorban azért, mert Palesztina nem állam.

A bejelentés

„Ma bejelentem, hogy a hivatalom rendelkezésére álló összes megbízható információ alapos, független és objektív értékelését követően a palesztin helyzet előzetes vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy teljesült a Római Statútumban előírt összes törvényes kritérium a vizsgálat megindítására. Röviden: meggyőzőnek találtam, hogy háborús bűncselekményeket hajtottak végre vagy hajtanak végre Ciszjordániában, ideértve Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezet is,” olvasható Bensouda december 20-i nyilatkozatában.

Az izraeli hadsereg 2014-es erős szikla hadművelete során alkalmazott intézkedéseinek kritizálása mellett Bensouda Izrael Júdea és Szamáriára vonatkozó politikájával is foglalkozott.

„Az egyértelmű és kitartó felszólítások ellenére, hogy Izrael álljon le a nemzetközi joggal ellentétesnek tartott tevékenységekkel a palesztin területeken, nincs arra utaló jel, hogy azok le fognak állni. Sőt, a jelek éppen arra utalnak, hogy ezek nemcsak folytatódnak, hanem Izrael megkísérelheti ezen területek annektálását is,” jelentette ki az ügyész, majd idézte Netanjahu legutóbbi kampányígéretét, hogy ha újraválasztják, annektálja a Jordán-völgyet.

Az ügyész továbbá azt írta, hogy „megalapozottan feltételezhető, hogy a Hamász és a palesztin fegyveres csoportok tagjai háborús bűncselekményeket követtek el a polgárok és a polgári célpontok elleni szándékos támadásokkal; a védett személyek pajzsként történő használatával; a védett személyek szándékos megfosztásával az igazságos és szabályszerű tárgyalástól és a szándékos gyilkolásért, valamint kínzásért vagy embertelen bánásmódért és / vagy a személyes méltóságot sújtó támadásért.”

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..