A légierő parancsnoka szerint a hadsereg légi fölénye fontos elemét képezi az ország nemzetbiztonsági stratégiájának

0
Amikam Norkin vezérőrnagy, az Izraeli Légierő parancsnoka fotó: Twitter screenshot

ujkelet.live

Az izraeli légierő parancsnoka, Amikam Norkin vezérőrnagy az Izraeli Védelmi Erők légi fölényeit az ország nemzetbiztonsági stratégiájának kritikus elemeként jellemezte, különösen a jelenlegi „háborúk közötti háború”-nak nevezett helyzetben.

„A légi fölény a kulcsa a regionális stabilitásnak,” mondta Norkin a Calcalist újság rendezvényén. „Légi fölényünk révén képesek vagyunk erőt sugározni.”

Annak ellenére, hogy az izraeli légierő dominál a régióban, továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.

„Küldetésem, amikor reggel felébredek, a légierő szabad működésének, az Izraeli Védelmi Erők szabad intézkedésének megőrzése a különböző színtereken – és ez egyre nagyobb kihívást jelent.”

„Északon a világ egyik legsűrűbben egymás mellett sorakozó föld-levegő rakétarendszereivel szembesülünk: SZA-2, SZA-6, SZA-8, SZA-17 és az elmúlt évben SZ-300 és SZ-400 is,” mondta Norkin, az orosz gyártású légvédelmi ütegekre utalva.

Az SZ-300-as nagy teljesítményű légvédelmi rendszer említésével, amit Oroszország tavaly adott Szíriának, a légierő parancsnoka megerősítette, hogy a légvédelmi fegyver működőképes, ahogy azt már hosszú ideje gyanítják.

„A légi erők a világ egyetlen pontján sem szembesülnek ilyen típusú fenyegetésekkel”, mondta Norkin, hozzátéve, hogy széleskörű együttműködés van az izraeli és az orosz hadsereg között, utóbbi Bassár Aszad szír diktátort támogatja, lehetővé téve Izrael szabad működési szabadságát a területen. Izraeli tisztviselők szerint az izraeli hadsereg több száz, ha nem több ezer légitámadást hajtott végre Szíriában Iránhoz köthető célpontok ellen megakadályozva Teherán erőfeszítéseit, hogy katonailag megszilárdítsa jelenlétét Szíriában.

„A háborúk közötti háborúnknak köszönhetően képesek vagyunk csapást mérni a fegyverszállítmányokra, amiket megpróbálnak behozni a térségbe, erőegyensúlyt megváltoztató fegyverekre, rendszerekre, amelyek fenyegetést jelentenek ránk. A repülőtéren ládákat, szállítmányok támadunk.”

Norkin szerint az elmúlt években a légierő olyan fegyvereket és technikákat is kifejlesztett, amelyek lehetővé teszik a terrorista csoportok Gázai övezetből Dél-Izraelbe vezető támadóalagútjainak lebombázását.

„A Gázából Izraelbe ásott alagutak többségére a levegőből mértünk csapást, ez a fajta intézkedés a korábbi években nem állt rendelkezésünkre.”

Norkin továbbá üdvözölte a légierő kapcsolatait a külföldi katonaságokkal, amelyek egyszerre erősítik saját hadműveleteit, és javítva Izrael globális helyzetén pozitív hatást gyakorolnak a diplomácia és a gazdaság területén is.

„Hálózatban dolgozunk. Képesek vagyunk a ciprusi légterében működni, Görögországban gyakorlatozni, más országokkal együtt gyakrolatozni, ideértve néhányat a Perzsa-öbölből is.”

A parancsnok ugyanakkor rámutatott, hogy a légierő jelentős anyagi támogatásra fog szorulni a repülőgépek korszerűsítéséhez és a fejlesztésekhez, hogy megőrizze légi fölényét a következő évtizedben.

Norkin továbbá potenciális fordulópontnak nevezte a pro-iráni erők elleni amerikai légicsapásokat Szíriában és Irakban.

„Az iraki két nappal ezelőtti amerikai légicsapás potenciális fordulópont lehet,” – mondta Norkin.

Az Egyesült Államok vasárnap legicsapásokat hajtott végre a Kataib Hezbollah ellen Irakban és Szíriában, megölve 25 harcost, két nappal azután, hogy 30 vagy annál több rakétát lőttek a K1 iraki katonai bázisra Kirkukban, megölve az amerikai hadsereg egyik szerződéses polgári alvállalkozóját, valamint négy amerikai katona és az iraki biztonsági erők két tagja is megsebesült.

Ez volt az első ismert támadás egy iráni meghatalmazott ellen Irakban 2011 óta.

Benjamin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök hétfőn telefonon gratulált Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek a légitámadásokhoz. A miniszterelnököt az elmúlt hónapokban rendkívül aggasztotta Donald Trump elnök iráni politikája, ideértve a párbeszéd megnyitására tett erőfeszítéseit, és még inkább az iráni provokációkkal, mint például a szeptemberi szaúdi olajfinomítók elleni támadás, szembeni önmérséklete.

A 13-as csatorna hétfői riportja szerint az izraeli katonai és hírszerző tisztviselők még nem tudják, hogy a támadások valóban váltást jelentenek, vagy egy olyan elszigetelt eseménynek minősülnek, amit az amerikai vállalkozó megölése motivált Irakban.

„Lássuk, folytatják-e az irániak elleni támadást,” nyilatkozta egy izraeli hírszerző tiszt a 13-as csatorna riporterének.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .