ujkelet.live
Az Izraeli Védelmi Erők vezetője, Aviv Kochavi vezérkari főnök a katonaság az ultraortodox besorozattak számának meghamisítását a hadsereg és az izraeli társadalom közötti bizalom súlyos megsértésének nevezte, és figyelmeztetett, hogy a statisztikák meghamisítására irányuló szándékos erőfeszítések komoly következményekkel fognak járni.
„A dolgok helytelen bemutatása sérti az Izraeli Védelmi Erők és az izraeli társadalom – akik fiaikat és lányaikat ránk bízzák – között fennálló bizalmi megállapodást,” mondta Kochavi egy díjátadó ünnepségen.
Az eset nemrég derült ki, és a katonaság széles körű kritikákkal szembesül miatta. Az Izraeli Védelmi Erők azt állítja, hogy nincs szó összehangolt erőfeszítésről a nyilvánosság megtévesztésére, az eltérések nagy részét a kritériumok megváltoztatása okozta, hogy a törvények szerint kit tekintenek ultraortodoxnak. Kochavi teljes vizsgálatot rendelt el, melynek vezetésére a közelmúltban visszavonult Roni Numa vezérőrnagyot jelölte ki.
„Ahol hibát találunk, tanulunk belőle és javulni fogunk. Ahol gondatlanságot vagy szándékosságot [megtévesztést] találunk, keményen fogunk intézkedni. Az őszinteség és a megbízhatóság területén nincs helye, és soha nem lesz helye a kompromisszumoknak. Nincs és soha nem lesz helye a dolgok feletti szemet hunyásnak vagy félre nézésnek.”
A hadsereg vezetője továbbá beszélt az országot fenyegető biztonsági fenyegetésekről is, figyelmeztetve, hogy Irán kiterjeszti katonai jelenlétét Izrael északi részén.
„Az Izraeli Védelmi Erők az egyik legaktívabb katonaság a világon, ha nem a legaktívabb. Éjjel-nappal több fronton működik, mely folyamatosan bővül.
„Az iráni fegyverek egyre mélyebbre behatolnak Szíriába és Libanonba. Az ellenségeink száma meghaladja a frontok számát.”
A Kan közszolgálati műsorszóró riportját követően az Izraeli Védelmi Erők december elején bejelentette, hogy vizsgálatot indított a hadseregbe bevonuló ultraortodox újoncok valós számának ügyében.
A riport szerint az izraeli hadsereg éveken át hamis számokat tett közzé az ultraortodox közösségekből a hadsereghez csatlakozó személyek számáról, néha megduplázva vagy megtriplázva a valós adatokat, ezzel látszólag közelebb hozva az számokat a törvény által meghatározott kvótához.
A hadsereg nyilatkozata kijelentette, hogy határozottan elutasítja azokat állításokat, miszerint a megnövekedett szám összehangolt erőfeszítés volt a törvényhozók és a nyilvánosság megtévesztésére, az adatok helytelensége mögött az a meghatározás áll, hogy ki tekinthető ultraortodoxnak.
A hadsereg szerint kezdetben megengedett volt beleszámítani azokat, akik legalább két éven át tanultak egy ultraortodoxként azonosított középiskolában, és azokat is, akiket a kalkulációk során úgy ítéltek meg, hogy ultraortodox életmódot folytatnak. Később viszont csak az első kritériumot teljesítők számítottak a törvény szerint az ultraortodox kategóriába.
A Knesszet Külügyi és Védelmi Bizottság, melynek megbízott vezetője Gabi Askenázi ex-vezérkari főnök (Kék-Fehér), szintén összehívásra került az ügyben.
A katonaság szerint a helytelen számokat néhány hete egy belső felülvizsgálat során fedezték fel, és azonnal felhívták rájuk Kochavi figyelmét.
„Az állítás, miszerint az ultraortodox besorozási számadatok kitalációk, helytelen,” nyilatkozta a hadsereg. „Az első áttekintés rámutatott, hogy eltérések mutatkoztak a számítási folyamatban, de ennek forrása, semmilyen formában és módon, nem egy arra irányuló széleskörű kísérlet volt a hadsereg részéről, hogy megtévesszen a számokkal.”
Az Izraeli Védelmi Erők Személyzeti Állományának Igazgatósága által kiszámított hibás számokat minden évben elküldték a vezérkari főnöknek, a védelmi miniszternek és minden egyéb releváns kormányzati szervnek, és közzétették a hivatalos jelentésekben.
A Kan-jelentés szerint, amely nem idézett forrást, a hadsereg a 2011–2017 közötti időszakban az ultraortodox besorozottak listájába foglalt olyanokat, akik nem voltak uktraortodoxok, néhány közülük még vallásos sem volt. 2011-ben például a katonaság 1200 újoncról számolt be, miközben a tényleges szám 600 volt. Azóta pedig hamisan növeli a létszámot, hogy úgy tűnjön, folyamatosan emelkedik. 2017-ben a tényleges szám 1300 volt, de az ultraortodox besorozási osztály 3 070-et jelentett.
Az ultraortox zsidók körülbelül 10%-át képezik Izrael népességének, a zsidó törvények szigorú értelmezésének betartása szerint élik életüket. Sokuk a katonai szolgálatot a fiatalok elcsábításának tekinti, amivel elhagyják az imádkozás és vallási tanulmányok zárt világát.
Évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.
A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.
2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultra-ortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.
A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt. Az új koalíciónak, ha végre megalakul, új tervezettel kell előállni.
Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. „Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultraortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”
Az április 9-i választásokat követően Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült május 29-ig elsimítani a Jiszráel Beitenu és az ultraortodox pártok közötti vitát a besorozási törvénytervezet kapcsán és kihirdetni az új kormányt, a képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását.
A szeptember 17-i választásokon a Beni Gánc vezette Kék-Fehér 33 széket nyert, egyel többet, mint Netanjahu Likud pártja. A Jiszráel Beitenu pedig ötről nyolcra növelte székei számát.
Liberman koalícióhoz való csatlakozásának továbbra is egyik feltétele az ő védelmi minisztersége alatt megfogalmazott ultraortodox besorozási tervezet egy betű megváltoztatása nélküli elfogadása.
