A választások elkerülése érdekében tett utolsó kísérletként Netanjahu tárgyalásra sürgette a Kék-Fehért

0
Benjamin Netanjahu miniszterelnök és védelmi miniszter a tel-avivi Palmach Múzeumban 2018. december 23. Fotó: youtube screenshot

ujkelet.live

Benjamin Netanjahu távozóban lévő miniszterelnök hétfőn felszólította a Kék-Fehér valamint a Jiszráel Beitenu vezetőit, hogy használják ki a hátralévő két napot, hogy az újabb, egy éven belül már harmadik, választásokat elkerülve létrejöjjön egy kormány.

„84 nap telt el a választások óta. Ez idő alatt Beni Gánc és Jáir Lapid elutasította minden eléjük tett javaslatunkat, nagylelkű és messzemenő javaslatokat. Visszautasítottak minden széles, nemzeti egységkormány létrehozására irányuló javaslatot. Most, hogy csak két nap, 48 óra maradt a határidő lejártáig, feltételeket szabnak még a tárgyalások puszta megtartására is,” mondta Netanjahu a közösségi oldalain megosztott videóüzenetben.

„Sajnálatos, hogy nem akarnak létrehozni egy széles nemzeti egységkormányt, egy olyan kormányt, amelynek történelmi lehetősége van egy védelmi megállapodás megkötésére az Egyesült Államokkal, és az izraeli szuverenitás kivetésére Júdea és Szamária nagy részeire – ezek azok a dolgok, amiket elutasítanak, és ezek azok a dolgok, amiket megpróbálnak elrejteni a nyilvánosság elől,” tette hozzá.

„Találkozóra szólítom őket, még egy utolsó erőfeszítés belefér, és úgy gondolom, hogy Avigdor Libermannak is tennie kéne még egy utolsó erőfeszítést – a felesleges új választások kiírásának megakadályozása és egy erős nemzeti kormány létrehozása érdekében Izrael Állam számára.”

A Jordán-völgy és az amerikai-izraeli védelmi paktum

Netanjahu vasárnap azt mondta, hogy a Jordán-völgy annektálása megvitatásra került a múlt heti Lisszabonban tartott tárgyaláson Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium szombaton hivatalosan tagadta, hogy bármilyen terv bemutatásra került volna a két fél beszélgetése során.

„Azt mondták, hogy még nem beszéltünk hivatalos tervről, és ez igaz, de a kérdés felmerült, és felvetettem Pompeo külügyminiszternek, és szándékomban áll felvetni a kérdést a Trump-kormánynak,” mondta a miniszterelnök a Makor Rishon újság rendezte konferencián.

„Szeretném, ha az amerikaik elismernék a Jordán-völgyre kivetett szuverenitásunkat. Ez nagyon fontos,” jelentette ki Netanjahu, hozzátéve, hogy Izraelnek jelenleg nagy esélye van megvalósítani ezt az amerikai-izraeli védelmi paktum megkötése mellett.

„Itt az ideje az izraeli szuverenitás alkalmazásának a Jordán-völgyre, és rendezni az összes közösség helyzetét Júdeában és Szamáriában (Ciszjordánia), a tömbökben és azokon kívül is. Izrael Állam részét fogják képezni,” ígérte a miniszterelnök az úgynevezett telepes blokkokra hivatkozva.

David Schenker, az amerikai külügy közel-keleti ügyekért felelős megbízottja egy szombati sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „Izrael nem prezentált az ülés során az Egyesült Államoknak teljes vagy részleges annektálási tervet Ciszjordánia [Júdea és Szamária] bármely részére vonatkozóan. A kormány álláspontja, hogy a terület végső felosztása a felek között kell meghatározásra kerüljön”.

Schenker megjegyzése ellentmond Netanjahu Lisszabonban tett sajtónyilatkozatának: „Pompeóval megvitattuk a Jordán-völgy annektálását, de ütemtervről még nincs szó. Nyilvánvalóan könnyebb lesz ha van egy kormány,” utalt a miniszterelnök a jelenlegi helyzetre, Izraelnek lassan egy éve nincs működőképes kormánya.

Netanjahu csütörtökön lisszaboni útja végén azt nyilatkozta az izraeli újságíróknak, hogy Izraelnek minden joga megvan a Jordán-völgy annektálására, ha úgy dönt.

A miniszterelnök múlt vasárnap este egy telefonbeszélgetés során Trump elnökkel megvitatta az Egyesült Államok és Izrael közötti védelmi szerződés lehetőségét, valamint a Jordán-völgy kérdését.

Netanjahu azt a benyomást keltette, hogy Trump mindkét elképzelést kedvezően fogadta, és felszólította politikai riválisát, a Kék-Fehért vezető Beni Gáncot, hogy alakítson vele egységkormányt ezen lehetőségek megvalósításához.

Nem világos, hogy Trump mit reagált a Netanjahu által felvetett kérdésekre.

A Fehér Ház által közzétett rövid nyilatkozata szerint „A vezetők megvitatták az iráni fenyegetést, valamint más kritikus kétoldalú és regionális kérdéseket.”

A Kék-Fehér szerint a Jordán-völgy annektálása csupán egy „választási trükk” Netanjahu részéről, aki 14 éves miniszterelnöksége alatt nem tett lépéseket a megvalósítására. A párt egyébként támogatja a terület annektálását egy békemegállapodás részeként, de nem egyoldalúan.

A védelmi paktumról az 1990-es évek óta folynak tárgyalások, de eddig nem valósult meg. Az elmúlt hónapokban újból előkerült a téma, több vezető republikánus szenátor támogatásával.

A paktum aláírásához azonban szükség lenne a Pentagon és más amerikai kormányzati szervek bevonására, és az ezzel kapcsolatos tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak.

Ezenkívül az izraeli védelmi testület támogatása sem egyetemes a kérdésben. Az Izraeli Védelmi Erők néhány vezető tisztje attól tart, hogy egy ilyen megállapodás a jövőben „meg fogja kötni az izraeli hadsereg kezét”.

Gánc múlt hét hétfőn ezt az állítást visszhangozta egy Twitter-bejegyzésben, mondván, nem támogatja a javaslatot, mert az korlátozhatja az izraeli hadsereg műveleti szabadságát.

Lapid lemond a rotációs követeléséről

Hétfőn a Kék-Fehér társvezetője, Jáir Lapid azt mondta, amennyiben új választásokra kerül sor, lemond a Beni Gánc pártvezetővel kötött miniszterelnöki posztra vonatkozó rotációs követeléséről.

„Ha új választások lesznek, akkor nem lesz rotáció,” mondta Lapid a frakcióülésen. „Egy nagy és egyesült Kék-Fehér fogja követni Beni Gáncot, a párt miniszterelnök jelöltjét.” Lapid továbbá azt mondta, a döntést nem lemondásként éli meg, hanem „egy nagy kiváltságként, hogy részt vehetek abban a változásban, melyre ennek az országnak borzasztóan nagy szüksége van”.

A szeptemberi választások előkészítése során a Likud kampányának központi eleme volt a Gánc-Lapid rotáció, a párt figyelmeztette a szavazókat a kampányhirdetésekben, ha Gáncra szavaznak az egy olyan kormányt eredményez, amit az egykori talk-show házigazda Lapid fog vezetni.

A szeptemberi forduló előtti közvélemény-kutatások plussz három széket vetítettek előre a Kék-Fehérnek, amennyiben Lapid ejti a rotációs megállapodást, de erre végül nem került sor.

Gánc hétfőn kijelentette, hogy kész tárgyalni Netanjahuval, ha nem kér mentelmi jogot a Knesszettől. Avichai Mandelblit múlt hónapban bejelentette, hogy vádat emel a miniszerelnök ellen indított mindhárom korrupciós ügyben.

A miniszterelnöknek 23 napja maradt eldönteni, hogy él-e mentelmi jogával.

Röviddel Gánc felszólítása után Netanjahu Twitteren a Jiszráel Beitenu vezetőjéhez, Avigdor Libermanhoz fordult, arra sürgetve, hogy kezdjenek „gyors tárgyalásokba a fennmaradó 48 órában egy erős nemzeti kormány létrehozása érdekében”.

„Gánc és Lapid, elég az átlátszó trükkökből, amelyek elvonják a figyelmet a ténytől, hogy elutasítottátok egy széles egységkormány lehetőségét, amely védelmi szerződést fog kötni az Egyesült Államokkal és annektálja Júdea és Szamária nagy részeit,” írta Netanjahu, hozzátéve, hogy egy szűk jobboldali kormány az egyetlen lehetőség az újabb választások megakadályozására Izraelben.

A Walla híroldal szerint azonban Liberman este, egy zártkörű meetingen azt mondta a Likud párt képviseletének, hogy egy szűk jobboldali kormány hatalmas hiba lenne Izrael számára.

Az új választások időpontja: mácius 2.

A Kék-Fehér és a Likud megállapodott abban, hogy amennyiben a Knesszet automatikusan feloszlik szerda éjfélkor, az új választások időpontja 2020. március másodika lesz.

Miután Netanjahu és Gánc is kudarcot vallott a kormányalakítással, a mandátum Izrael történetében először a Knesszethez került. A képviselőknek december 11-ig van idejük, hogy találjanak egy Knesszet-tagot – Netanjahu vagy Gánc is szóba jöhet -, aki megszerzi legalább 61 képviselő támogatását. A jelöltnek ezt követően 14 nap áll rendelkezésre a kormányalakításra. Ha ez sem sikerül, új választásokra kerül sor.

A választások dátumát a Knesszetnek is jóvá kell hagynia.

Az Izrael történetében példátlan zsinórban harmadik választás egyébként hétfői napra esik, erre legutóbb az 1984-es szavazás során került sor, igaz akkor egységkormány jött létre Simon Peresz (Hama’arach) és Jichák Samir (Likud) vezetésével.

Izraelben az országos választásokat általában kedden tartják.

A változtatás oka a március hónap keddjeire eső évfordulók és ünnepek sorozata, ideértve az ismeretlen helyen eltemetett katonák emléknapját, a Purim-karnevált és egy haszid bölcs halálának évfordulóját, amely nagy ultraortodox zarándoklatot von maga után lengyel szülővárosába.

Izraeli média jelentések szerint a Likud a választások lehető legkésőbbi időpontját, míg a Kék-Fehér a lehető legkorábbit akarta.

A Központi Választási Bizottság élére vasárnap Neal Hendelt, a Legfelsőbb Bíróság bíróját nevezték Hanan Melcert helyére, aki az előző két választás elnöke volt.

A szeptemberi szavazás után Netanjahu és Gánc egysegkormány létrehozására irányuló tárgyalásokat folytatott a Reuven Rivlin elnök által körvonalazott hatalommegosztási megállapodásra építve, de a miniszterelnöki rotációban mindkettő első akart lenni; Netanjahu ragaszkodott ahhoz, hogy a tárgyalásokat a jobboldali szövetségeseiből álló 55 fős blokkja (Likud, Sasz, Jahadut Hatora, Zsidó Otthon és Új Jobb) nevében folytassa; a Kék-Fehér pedig kitartott amellett, hogy nem csatlakozik olyan kormányhoz, amit a vádemeléssel sújtott Netanjahu vezet.

Netanjahu a vádemelések mellett saját pártján belül is kihívással néz szembe Gideon Szá’ár személyében, aki pártelnöki szavazást szorgalmaz a választások előtt.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .