Netanjahu: Hivatalos tervről nem beszéltünk, de a Jordán-völgy annektálásának kérdése felmerült a tárgyaláson Pompeóval

2
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Likud kampányindítóján 2019. március 4. Fotó: youtube screenshot

ujkelet.live

Benjamin Netanjahu távozóban lévő miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy a Jordán-völgy annektálása megvitatásra került a múlt heti Lisszabonban tartott tárgyaláson Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium szombaton hivatalosan tagadta, hogy bármilyen terv bemutatásra került volna a két fél beszélgetése során.

A miniszterelnökhöz közeli források rámutattak, hogy noha annektálási terv hivatalosan nem került megvitatásra, ez nem jelenti azt, hogy a kérdés nem merült fel az ülésen.

„Azt mondták, hogy még nem beszéltünk hivatalos tervről, és ez igaz, de a kérdés felmerült, és felvetettem Pompeo külügyminiszternek, és szándékomban áll felvetni a kérdést a Trump-kormánynak,” mondta a miniszterelnök a Makor Rishon újság rendezte konferencián.

„Szeretném, ha az amerikaik elismernék a Jordán-völgyre kivetett szuverenitásunkat. Ez nagyon fontos,” jelentette ki Netanjahu, hozzátéve, hogy Izraelnek jelenleg nagy esélye van megvalósítani ezt az amerikai-izraeli védelmi paktum megkötése mellett.

„Itt az ideje az izraeli szuverenitás alkalmazásának a Jordán-völgyre, és rendezni az összes közösség helyzetét Júdeában és Szamáriában (Ciszjordánia), a tömbökben és azokon kívül is. Izrael Állam részét fogják képezni,” ígérte a miniszterelnök az úgynevezett telepes blokkokra hivatkozva.

Netanjahu párton belüli kihívója, Gideon Szá’ár Twitteren reagált a miniszterelnök kijelentéseire:

„Júdea és Szamária jövőjét tettekkel és nem szövegeléssel kell biztosítani: Le kell állítani a C-körzet palesztin átvételét (évek óta folyamatosan tart). Evakuálni kell Khan al-Ahmart (számtalan fellebbezés elutasítása után). Alkalmazni kell az izraeli szuverenitást a telepekre (a Likud Központi Bizottság két évvel ezelőtti határozatának megfelelően).”

A C-körzet Júdea és Szamária körülbelül 60% -át teszi ki és teljes izraeli ellenőrzés alatt áll.

Khan al-Ahmar egy illegális beduin telep Júdea és Szamáriában, Netanjahu többször ígéretet tett az evakuálására.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szombaton tagadta Netanjahu korábbi nyilatkozatát, miszerint a Pompeóval folytatott tágyalás során a Jordán-völgy lehetséges annektálásáról beszéltek.

David Schenker, a minisztérium közel-keleti ügyekért felelős megbízottja a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „Izrael nem prezentált az ülés során az Egyesült Államoknak teljes vagy részleges annektálási tervet Ciszjordánia [Júdea és Szamária] bármely részére vonatkozóan. A kormány álláspontja, hogy a terület végső felosztása a felek között kell meghatározásra kerüljön”.

Schenker megjegyzése ellentmond Netanjahu Lisszabonban tett sajtónyilatkozatának: „Pompeóval megvitattuk a Jordán-völgy annektálását, de ütemtervről még nincs szó. Nyilvánvalóan könnyebb lesz ha van egy kormány,” utalt a miniszterelnök a jelenlegi helyzetre, Izraelnek lassan egy éve nincs működőképes kormánya.

Netanjahu csütörtökön lisszaboni útja végén azt nyilatkozta az izraeli újságíróknak, hogy Izraelnek minden joga megvan a Jordán-völgy annektálására, ha úgy dönt.

Fatou Bensouda, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze korábban a nap folyamán aggodalmát fejezte ki a terület annexiójára irányuló izraeli javaslatok miatt.

A miniszterelnök mindennek ellenére a sajtónak azt mondta, „minden jogunk megvan ehhez, ha úgy döntünk…Van néhány kérdés arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni egy átmeneti kormányban. Pontosan emiatt kell kormányt alakítanunk most és meg kell csinálnunk.”

Arra a kérdésre, hogy hajlandó volna-e lemondani az elsőségéről a miniszterelnöki poszton a rotációs megállapodásban, ha a Kék-Fehér beleegyezik a Jordán-völgy annektálásába és az Egyesült Államokkal kötött védelmi szerződésbe, Netanjahu azt válaszolta, mindezek megvalósításának kulcsa, hogy miniszterelnök maradjon.

A miniszterelnök szerdán, mielőtt felszállt volna a gépre azt mondta az újságíróknak, hogy a Pompeóval folytatott „beszélgetés elsősorban Iránra és két további kérdésre összpontosít: védelmi paktum az USA-val, amit elő kívánok mozdítani, valamint az Egyesült Államok jövőbeli elismerése a Jordán-völgyre kivetett izraeli szuverenitás felett. Ezek nagyon fontos kérdések, állandóan foglalkozunk velük. Vannak mások is, amelyeket most nem részletezek.”

Pompeo és Netanjahu utoljára októberben találkoztak Jeruzsálemben. Média riportok szerint Netanjahu eredetileg Londonban akart találkozni Pompeóval, ahol a héten a világ vezetői, köztük az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump is megjelent a NATO csúcstalálkozón.

A miniszterelnök múlt vasárnap este egy telefonbeszélgetés során Trump elnökkel megvitatta az Egyesült Államok és Izrael közötti védelmi szerződés lehetőségét, valamint a Jordán-völgyre kivetett izraeli szuverenitás kérdését.

Netanjahu azt a benyomást keltette, hogy Trump mindkét elképzelést kedvezően fogadta, és felszólította politikai riválisát, a Kék-Fehért vezető Beni Gáncot, hogy alakítson vele egységkormányt ezen lehetőségek megvalósításához.

„Tegnap egy nagyon fontos beszélgetést folytattam Trump elnökkel Izrael biztonsága szempontjából,” mondta Netanjahu az askeloni ipari zóna 12 új gyárának alapkőletételénél. „Beszéltünk Iránról, de hosszan beszéltünk azokról a történelmi lehetőségekről is, amelyek előttünk állnak az elkövetkező hónapokban – köztük a Jordán-völgy mint Izrael Állam elismert keleti határának létrehozása, valamint egy védelmi szerződés az Egyesült Államokkal. Olyan dolgok, amikről eddig csak álmodhattunk, de most lehetőségünk van megvalósítani őket.”

„Ezért tettem egy ajánlatot Beni Gáncnak – valósítsuk meg ezeket a történelmi lehetőségeket egy egységkormányban, amelyet most létrehozunk az általam javasolt kritériumok szerint. Nagyon messzire mentem [a politikai engedmények terén] e cél elérése érdekében, mert ezeket a lehetőségeket ki kell aknáznunk.”

Netanjahu mindkét témát a szeptemberi választások előtt dobta be először.

Egy héttel a választások előtt Netanjahu összehívta a sajtót és kijelentette, amennyiben újraválasztják, kiveti az izraeli szuverenitást a Jordán-völgyre és a Holt-tenger északi részére. A bejelentés széles körű nemzetközi elítelő nyilatkozatokat vont maga után.

A Fehér Ház akkor csak annyit reagált, hogy Júdea és Szamária egyes részeinek izraeli annektálására vonatkozó álláspontja nem változott.

A 2400 négyzetkilométer nagyságú völgy Júdea és Szamária területének csaknem 30% -át teszi ki. Izrael már többször kijelentette, hogy a biztonsági ellenőrzést mindenképpen meg akarja tartani a terület felett, legyen szó bármilyen békemállapodásról a palesztinokkal.

A Kék-Fehér szerint ez az egész csupán egy „választási trükk” Netanjahu részéről, aki 14 éves miniszterelnöksége alatt nem tett lépéseket a megvalósítására. A párt egyébként támogatja a terület annektálását egy békemegállapodás részeként, de nem egyoldalúan.

Három nappal a szeptemberi választások előtt Trump Twitteren közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Netanjahuval, megvitatva egy kölcsönös védelmi egyezmény aláírásának lehetőségét Washington és Jeruzsálem között.

Trump akkor azt mondta, hogy a potenciális megállapodás „tovább erősítené az országaink közötti páratlan szövetséget”, hozzátéve, hogy várakozással tekint „az erre vonatkozó megbeszélések folytatására az izraeli választások után.”

A védelmi paktumról az 1990-es évek óta folynak tárgyalások, de eddig nem valósult meg. Az elmúlt hónapokban újból előkerült a téma, több vezető republikánus szenátor támogatásával.

A paktum aláírásához azonban szükség lenne a Pentagon és más amerikai kormányzati szervek bevonására, és az ezzel kapcsolatos tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak.

Ezenkívül az izraeli védelmi testület támogatása sem egyetemes a kérdésben. Az Izraeli Védelmi Erők néhány vezető tisztje attól tart, hogy egy ilyen megállapodás a jövőben „meg fogja kötni az izraeli hadsereg kezét”.

Gánc hétfőn ezt az állítást visszhangozta egy Twitter-bejegyzésben, mondván, nem támogatja a javaslatot, mert az korlátozhatja az izraeli hadsereg műveleti szabadságát.

Nem világos, hogy Trump mit reagált a Netanjahu által felvetett kérdésekre.

A Fehér Ház múlt vasárnap közzétett rövid nyilatkozata szerint „A vezetők megvitatták az iráni fenyegetést, valamint más kritikus kétoldalú és regionális kérdéseket.”

2 Kommentek

  1. Natanjahu túl sokat beszél. Nem szokás a diplomáciában kétoldalú tárgyalásokról nyilatkozni egyeztetés nélkül. Kellemetlen helyzetbe hozta Pompeot, mert nyilvánosan kénytelen volt Natanjahunak ellentmondani. A választásokon meg kevesebb szavazatot kapott mint a Kék-Fehér, büntető eljárás alatt is áll, mire fel ragaszkodik tíz körömmel a miniszterelnöki székhez? Kizárólag ő az oka, hogy Izraelnek még mindig nincs kormánya.

  2. Nem hasznos túlságosan sokat hangoztatni a Jordan-völgy és Ciszjordánia elfoglalásával kapcsolatos terveket, mert részben keresztezi a hadsereg terveit, másrészt indokolja az arab háborús készülődéseket (Irán, Gáza, stb.).Harmadszor megosztja a lakosságot. Az amerikaiakkal áhított szerzödés a “jövő zenéje”, nem kell előre inni a medve bőrére (a szőke bohóc szavára sem lehet sokat adni, meg kell várni a leváltásáért folyó eljárás végét). Aztán sok orosz van az országban, Putyin eddig nem sokat törődött velük, de politikai okokból fel fogja karolni őket – vagyis be fog avatkozni az izraeli politikába ———kell ez nekünk?????????????????

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .