Netanjahu: a Jordán-völgyről és az USA és Izrael közötti védelmi egyezmény lehetőségéről tárgyaltam Trumppal

0
Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2018. március 5. fotó: AP/Evan Vucci

ujkelet.live

Benjamin Netanjahu távozóban lévő miniszterelnök szerint a tegnap esti telefonbeszélgetés során Donald Trump amerikai elnökkel megvitatták az Egyesült Államok és Izrael közötti védelmi szerződés lehetőségét, valamint a Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia) lévő Jordán-völgyre kivetett izraeli szuverenitás kérdését.

Netanjahu azt a benyomást keltette, hogy Trump mindkét elképzelést kedvezően fogadta, és felszólította politikai riválisát, a Kék-Fehért vezető Beni Gáncot, hogy alakítson vele egységkormányt ezen lehetőségek megvalósításához.

„Tegnap egy nagyon fontos beszélgetést folytattam Trump elnökkel Izrael biztonsága szempontjából,” mondta Netanjahu az askeloni ipari zóna 12 új gyárának alapkőletételénél. „Beszéltünk Iránról, de hosszan beszéltünk azokról a történelmi lehetőségekről is, amelyek előttünk állnak az elkövetkező hónapokban – köztük a Jordán-völgy mint Izrael Állam elismert keleti határának létrehozása, valamint egy védelmi szerződés az Egyesült Államokkal. Olyan dolgok, amikről eddig csak álmodhattunk, de most lehetőségünk van megvalósítani őket.”

„Ezért tettem egy ajánlatot Beni Gáncnak – valósítsuk meg ezeket a történelmi lehetőségeket egy egységkormányban, amelyet most létrehozunk az általam javasolt kritériumok szerint. Nagyon messzire mentem [a politikai engedmények terén] e cél elérése érdekében, mert ezeket a lehetőségeket ki kell aknáznunk.”

A Kék-Fehér szerint azonban Netanjahu semmilyen engedményt nem tett irányukba, továbbra is első akar lenni a rotációban és hozni akarja magával a jobboldali szövetségeseiből álló 55 fős (Likud, Sasz, Jahadut Hatora, Zsidó Otthon és Új Jobb) blokkját.

Miután Netanjahu és Gánc is kudarcot vallott a kormányalakítással, a mandátum Izrael történetében először a Knesszethez került. A képviselőknek december 11-ig van idejük, hogy találjanak egy Knesszet-tagot – Netanjahu vagy Gánc is szóba jöhet -, aki megszerzi legalább 61 képviselő támogatását. A jelöltnek ezt követően 14 nap áll rendelkezésre a kormányalakításra. Ha ez sem sikerül, a harmadik választások kiírása márciusra elkerülhetetlenné válik.

A két vezető egymást hibáztatja a stagnáló tárgyalásokért.

Netanjahu mindkét témát a szeptemberi választások előtt dobta be először.

Egy héttel a választások előtt Netanjahu összehívta a sajtót és kijelentette, amennyiben újraválasztják, kiveti az izraeli szuverenitást a Jordán-völgyre és a Holt-tenger északi részére. A bejelentés széles körű nemzetközi elítelő nyilatkozatokat vont maga után.

A Fehér Ház akkor csak annyit reagált, hogy Júdea és Szamária egyes részeinek izraeli annektálására vonatkozó álláspontja nem változott.

A 2400 négyzetkilométer nagyságú völgy Júdea és Szamária területének csaknem 30% -át teszi ki. Izrael már többször kijelentette, hogy a biztonsági ellenőrzést mindenképpen meg akarja tartani a terület felett, legyen szó bármilyen békemállapodásról a palesztinokkal.

A Kék-Fehér szerint ez az egész csupán egy „választási trükk” Netanjahu részéről, aki 14 éves miniszterelnöksége alatt nem tett lépéseket a megvalósítására. A párt egyébként támogatja a terület annektálását egy békemegállapodás részeként, de nem egyoldalúan.

Három nappal a szeptemberi választások előtt Trump Twitteren közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Netanjahuval, megvitatva egy kölcsönös védelmi egyezmény aláírásának lehetőségét Washington és Jeruzsálem között.

Trump akkor azt mondta, hogy a potenciális megállapodás „tovább erősítené az országaink közötti páratlan szövetséget”, hozzátéve, hogy várakozással tekint „az erre vonatkozó megbeszélések folytatására az izraeli választások után.”

A védelmi paktumról az 1990-es évek óta folynak tárgyalások, de eddig nem valósult meg. Az elmúlt hónapokban újból előkerült a téma, több vezető republikánus szenátor támogatásával.

A paktum aláírásához azonban szükség lenne a Pentagon és más amerikai kormányzati szervek bevonására, és az ezzel kapcsolatos tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak.

Ezenkívül az izraeli védelmi testület támogatása sem egyetemes a kérdésben. Az Izraeli Védelmi Erők néhány vezető tisztje attól tart, hogy egy ilyen megállapodás a jövőben „meg fogja kötni az izraeli hadsereg kezét”.

Gánc hétfőn ezt az állítást visszhangozta egy Twitter-bejegyzésben, mondván, nem támogatja a javaslatot, mert az korlátozhatja az izraeli hadsereg műveleti szabadságát.

Egyelőre nem világos, hogy Trump mit reagált a Netanjahu által felvetett kérdésekre.

A Fehér Ház vasárnap közzétett rövid nyilatkozata szerint „A vezetők megvitatták az iráni fenyegetést, valamint más kritikus kétoldalú és regionális kérdéseket.”

A Fehér Ház még nem reagált Netanjahu megjegyzésére.

Netanjahu a héten találkozni akart Trumppal Londonban a NATO-csúcstalálkozón kívül, ám udvarias elutasításban részesült az Egyesült Királyság kormánya részéről, mely kijelentette, hogy logisztikai nehézségek miatt nem tudják vendégül látni, figyelembe véve, hogy Izrael nem tagja a NATO-nak.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..