Az izraeli hadsereg lövedék indítást észlelt a Gázai övezetből Izrael felé

1

ujkelet.live

Az Izraeli Védelmi Erők hétfőn este Twitteren közölte, hogy lövedék indítást észlelt a Gázai övezetből Izrael déli része felé, a szirénák csak egy nyílt területen aktiválódtak, a környező közösségekben nem.

Eskol régió egyik szóvivője szerint bár sziréna nem volt, a lakosok értesítést kaptak a Polgárvédelmi Hatóság applikációján keresztül, és valószínűleg aknavető gránátot lőttek ki Gázából, mely nyílt területen landolt.

katari segély Gázának

Mohammed al-Emadi katari küldött hétfőn bejelentette, hogy a Gázai övezet mélyszegénységben élő lakosai számára nyújtott családonkénti százdolláros segély kiosztása szerdán veszi kezdetét a postákon.

A segélyből 70 000 család részesül.

A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az övezetben rekordmagas, 50 százalék feletti a munkanélküliségi ráta.

Az elmúlt nyolc évben Katar több százmillió dollárt adott a Gázai övezetnek az infrastruktúra, az egészségügy, a villamos energia és más projektek támogatására.

A katari pénz miatt Benjamin Netanjahu távozóban lévő miniszterelnök folyamatos kritikákkal szembesült a politikai spektrum minden oldaláról.

„harag napja” Júdea és Szamáriában 

Mindeközben az izraeli erők fokozott készültségben vannak Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia), mivel a palesztinok keddre meghirdették a „harag napját” tiltakozásul az Egyesült Államok azon döntése ellen, hogy az izraeli telepeket már nem tekinti illegálisnak.

tűzszünet „Visszatérés Menete” nélkül

Az aknavető gránátos incidensre a 1,5 hete tartó tűzszünet és egy relatív nyugodt hétvégét követően került sor.

A Visszatérés Menete Főbiztossága és a Megtörjük a Blokádot – amelybe a gázai székhelyű terrorcsoportok és politikai frakciók képviselői is beletartoznak -szervezetek pénteken bejelentették, hogy zsinórban második héten elmaradnak a határ menti tüntetések.

A 2018 március 30 óta megrendezésre kerülő erőszakos tüntetések eddig csupán ötször maradtak el. Először mácius 15-én a Tel Avivra kilőtt rakéták után, majd májusban a magas hőmérséklet és a ramadáni böjt illetve augusztusban az Eid al-Adha ünnep miatt. Legutóbb pedig az Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet közötti harcokat követően.

Az izraeli média pénteken a libanoni al-Akhbar újság jelentését idézte, mondván, a pénteki tüntetéseket szervező bizottság mérlegeli annak lehetőségét, hogy a hetente megrendezésre kerülő zavargásokat lecsökkenti havi rendszerességűre vagy a nemzeti ünnepek alkalmára. Az újságnak nyilatkozó forrás szerint tárgyalások folynak az ügyben, döntésre azonban még nem került sor.

A forrás hozzátette, hogy a gázai palesztin frakciók konszenzussal megállapodtak a pénteki tüntetés törléséről „az azt jelző információk fényében, hogy a megszállás [Izrael] célja a tüntetők célba vételével az al-Kudsz Dandárokkal [a Palesztin Iszlám Dzsihád katonai szárnya] kötött feltételek megszegésére irányul,” továbbá ezt „azért tenné, hogy provokálja, kínos helyzetbe hozza és válaszreakcióra kényszerítse a Palesztin Iszlám Dzsihádot, és egy új konfrontációba lépjen, amelyet [Benjamin] Netanjahu [miniszterelnök] mentőövként fog használni,” utalt az izraeli miniszterelnök korrupciós ügyei miatt kialakult helyzetre.

Bár a Palesztin Iszlám Dzsihád vezetője, Ziad al-Nahala múlt szerdán azt nyilatkozta a libanoni al-Mayadeen TV-nek, hogy a tűzszüneti megállapodás részeként az izraeli erők leállnak az éles lőszer használattal a tüntetőkkel szemben, Netanjahu vasárnap a heti kabinetülés megnyitóján a kétnapos harcok eredményeit összegezve hangsúlyozta, hogy Izrael nem ígért semmit.

„Szeretném megismételni: Izrael nem ígért semmit. Biztonságpolitikánk egyáltalán nem változott, egy jottányit sem. Fenntartjuk a teljes cselekvési szabadságot, és ártani fogunk mindenkinek, aki megpróbál ártani nekünk,” mondta Netanjahu, akinek politikai jövője bizonytalanná vált, miután csütörtökön Avichai Mandelblit főügyész bejelentette, hogy vádat emel ellene három korrupciós ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés miatt.

Az al-Akhbarnak nyilatkozó forrás azt is elmondta, hogy a gázai terrorista csoportok átmenetileg szüneteltetni akarják „a meneteket annak érdekében, hogy a negatív benyomásokkal foglalkozzanak, amelyeket az izraeli propaganda a legutóbbi eszkaláció során terjesztett, mely szerint [Izrael] megpróbált vitát gerjeszteni a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád között,” és a gázai hatóságok „ellenőrizni akarják a határ menti területeket”, hogy maradtak-e robbanószerkezetek vagy más tárgyak a múlt heti eszkalációból.

A kétnapos harcok során az izraeli hadsereg nem támadta a Hamász pozícióit csak a Palesztin Iszlám Dzsihádét. A Gázát uraló Hamász terrorszervezet nem vett részt a konfliktusban, amit a Palesztin Iszlám Dzsihád nagyon rossz néven vett.

Az Izraeli Védelmi Erők és a Sabak biztonsági szolgálat együttműködésének keretében az izraeli légierő múlt kedden hajnali 4 óra körül irányított lövedéket lőtt ki Gázaváros Shejaiya részén egy épületre, ahol a Palesztin Iszlám Dzsihád vezető parancsnoka, Baha Abu al-Ata tartózkodott, megölve a terrorista parancsnokot és feleségét.

Az Irán támogatását élvező Palesztin Iszlám Dzsihád a Gázai övezet Hamász utáni második legnagyobb terrorszervezete. Abu al-Ata megölése eszkalációt váltott ki Izrael és a terrorszervezet között.

A 48 órás harcok során mintegy 450 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Izraelre. A Vaskupola kb. 90 százalékos sikerrel működött, több tucat lakott területre tartó lövedéket elfogva. A rakéták mintegy 60 százaléka nyílt területen landolt.

Egyiptomi és palesztin tisztviselők múlt csütörtökön kora hajnalban bejelentették, hogy Egyiptom közvetítésével tűzszünet lépett életbe helyi idő szerint hajnali 5:30-kor Izrael és a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet között.

Az izraeli hadsereg aznap délelőtt megerősítette a tűzszünet tényét, és a kétnapos harcokat Fekete öv-hadműveletnek nevezte el.

A tűzszünet bejelentését követő 24 órában gázai terroristák négy alkalommal lőttek ki rakétákat Izraelre, ami péntek hajnalban izraeli megtorlócsapást eredményezett a Gázai övezetben.

A Hamász múlt pénteken bejelentette katonai szárnyának, az Izz ad-Dín al-Kasszám Dandárok egyik tagjának halálát. A nyilatkozatból nem derül ki, hogy a terrorista részt vett-e a hét eleji harcokban.

Múlt szombaton helyi idő szerint éjjel kettőkor megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák Beerseván. A Vaskupola elfogta a két Gázából Izraelre kilőtt rakétát.

A héber média múlt szombaton arról számolt be, a biztonsági tisztviselők úgy vélik, a szombat éjszakai rakétákat a Hamász emberei lőtték ki, de valószínűleg a vezetés jóváhagyása nélkül.

A Hamász szóvivője, Fawzi Barhoum múlt szombaton kijelentette, hogy nem fogják hagyni, hogy Izrael szabja meg a hadműveletek idejét és helyét, a katonai műveletek végrehajtására vonatkozó döntés továbbra is a gázai terrorista csoportok kezében van, és „Izraelt terheli a felelősség a folyamatos agresszió következményeiért és eredményeiért.”

A 13-as csatorna palesztin média jelentéseket idézve arról számolt be, hogy röviddel a beersevai rakétatámadás előtt telefonbeszélgetésre került sor Ismail Haniyeh, a Hamász politikai szárnyának vezetője és a Palesztin Iszlám Dzsihád vezetője, Ziad al-Nahala között.

Az Al-Akhbar újság szerint a telefonbeszélgetést megelőzően a két terrorszervezet katonai szárnya összeült Gázában. A találkozón súlyos vádakkal illették egymást, de végül megállapodtak az együttműködésről. Ezenkívül az újság azt állította, hogy a gázai tisztviselők úgy vélik, hogy a tűzszünet hamarosan összeomlik.

1 komment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .