Naharajim visszakerül a jordánokhoz

0
Benjamin Netanjahu miniszterelnök és II. Abdullah jordán király Jordániában 2014. január fotó: Kobi Gideon / GPO

ujkelet.live

Huszonöt évvel az 1994-es izraeli-jordán békeszerződés aláírása után lejárt az izraeli bérleti szerződés a Naharajim-enklávé felett, és szombaton a terület feletti irányítás visszakerült Jordániához.

A sikertelen diplomáciai kísérleteket követően szombaton került sor az utolsó izraeli túrákra a területen, majd a kaput délután 4:30-kor bezárták és az ellenőrzés visszakerült a jordánokhoz.

„Ez a nap senki számára sem boldog, ez egy nagyon szomorú és fájdalmas nap, és sajnálom, hogy sor került rá,” mondta Idan Greenbaum, a Jordán-völgy regionális tanács vezetője.

„Panaszaink nem a jordánok, hanem a saját kormányunk ellen szólnak. Izraeli állampolgárok vagyunk, nem Jordánia állampolgárai. Arra számítottunk, hogy a kormány mond valamit, hogy valaki jöjjön ide és mondjon köszönetet a mezőgazdasági termelőknek, miután 70 évig itt álltak és munkálták a földet, őrizték az állami földeket háború és a béke idején. Senki sem jött, senkit sem érdekel, olyan, mintha észre se vennének minket.”

Juvál Steinitz energiaügyi miniszter szeptemberben közölte, hogy Izrael a bérlet lejártát követően visszaszolgáltat a határ mentén két földdarabot Jordániának.

Egy ammáni tömegtüntetést követően II. Abdullah jordán király tavaly októberben bejelentette, hogy úgy döntött, nem hosszabítja meg az 1994-es jordán-izraeli békeszerződés egyik záradékát, amely lehetővé tette két kis mezőgazdasági terület bérbeadását Izraelnek Arava és Naharajim régiókban.

Ezekről a területekről Izrael az 1994-es megállapodásban lemondott Jordánia javára. Ezt követően azonban Jordánia beleegyezett, hogy bérbe adja a területeket Izraelnek, hogy az izraeli gazdák megművelhessék a földet. A megállapodás tartalmazott egy megújítási záradékot 25 év elteltével, amit bármelyik fél egy év előzetes értesítéssel felmondhat.

Ammán az októberi bejelentést követően azt mondta, az izraeli kormány kérelemmel fordult hozzájuk a hivatalos tárgyalások megkezdésére a földek jövőjéről.

A katonai rádiónak adott interjúban Steinitiztől megkérdezték, van-e esély Izrael számára, hogy megőrizze a földhöz való hozzáférést.

„Nincs. Ez egy speciális záradék volt a békeszerződésben,” válaszolta a miniszter, hozzátéve, hogy Izraelnek alternatív területeket kell találnia a mezőgazdasági termelők számára az izraeli ellenőrzés alatt álló területeken.

Izraeli tisztviselők aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy a lépés Jordánia diplomáciai kapcsolatok csökkentésére irányuló szándékát jelzi, és sokan úgy látják, hogy a jordán közvélemény intenzív belföldi nyomására refrektál, a polgárok Izraelt továbbra is nagyrészt ellenségnek tekintik.

Egyiptom mellett Jordánia az egyetlen arab ország, amellyel Izrael békemegállapodást kötött.

Az elmúlt években fokozatosan nőtt az Izrael és Jordánia közötti feszültség az olyan kérdések miatt, mint Jeruzsálem és szent helyeinek vitatott státusza, a béketárgyalások stagnálása a palesztinokkal, illetve egy diplomáciai válságot kirobbantó ügy, melyben az ammáni izraeli nagykövetség biztonsági őre önvédelemből tüzet nyitott és megölt két jordán állampolgárt a követség területén.

A szeptemberi választások előtt Benjamin Netanjahu miniszterelnök megígérte, ha nyer, kiterjeszti az izraeli szuverenitást a Júdea és Szamáriában lévő (Ciszjordánia) Jordán-völgy területére. A jordán parlament elnöke azonban figyelmeztetett, mondván, Netanjahu ígérete veszélyezteti a két ország közötti békeszerződést.

A választások azonban nem hoztak egyértelmű győztest, és a stagnáló koalíciós tárgyalások következtében elképzelhető, hogy márciusban, egy éven belül már harmadjára, új választásokra kerül sor.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..