Las Vegas-i hívás

0

Politzer Tamás/ujkelet.live/IMISZ

Uri vagyok, helló. Ja, te ismertél úgy éngem, hogy Gyuri, Steiner Gyuri…

Szia, ezt a meglepetést ! Hogyan találtál meg?

A rabbi rokonom írta mélben, hogy neten te keresel éngem. Írta nevedet is, de én nem emlékeztem…

Nem emlékszel ? Együtt jártunk óvodába, aztán iskolába ötödikig…

Jártam, jártam, de alija után én már majdnem mindenki régit felejtettem. Még magyart is, csak anyuval beszéljük, ivrittel, kis jidissel mix…

Emlékszem, amikor búcsúztattunk benneteket.

Rili? Én nem. Bifor fajv jersz ego, izé voltam öt éve ott a városba’… Házunk, apu műhelye nincs, egész utca totál panel bilding. A mozi mellett volt ruha bolt, jött onnan ember, hogy ismer engem, ő is zsidó, apja apummal volt, tudod hol. Mondtam lehet. Miért te keresel engem?

El akarom mondani…

Három fiam van, egy lányom. Eddig nyolc unoka. Mindenki Izraelben, csak én és kisebb fiam vagyunk Las Vegas. Te! Bigbiznisz itt is a mazgán…, a klíma, tudod erkondésen. Öt mexikóival dolgozunk, sokat, sokat. 

Egyszer iskola után…

Iskola után mentem katonaságba. Hadihajóra. Gépész voltam. Volt velem pesti gyerek Dob utcából, legalább ezer zsidó viccet tudott. Csak ketten röhögtük, többi haver nem értett magyart. Ő már nem él, azóta nem akarok viccet. Te Újvárosba’ vagy?

Nem, Pesten.

Jó az! Újváros ronda parasztok faluja, ezekkel se üzlet, se élet nem jó, mondta mindig apu. Nem találtam a temetőben apu család sírját. Mit akartál iskola után?

Mentünk hazafelé. Azt vettem észre, úgy száz méterrel előrébb nyolc-tíz gyerek valakit püföl táskával, ököllel, egymás hegyén-hátán hemperegnek, egyre többen. Én is beugrottam közéjük. Valaki belekarmolt az arcomba, én pedig megharaptam az arcomat karmoló valakinek az ujját…

Kinek fájt?

Másnap láttam, hogy a te jobb mutatóujjad be van kötve. A te ujjadat haraptam, te karmoltál…

Nem emlékszem. Dont vari , fifty-fifty, oké? Most is fáj?

Az fáj, hogy a hirig után a Bölönyi nevű fő verekedő azzal dicsekedett, hogy jól elverték a Steiner zsidót és én is … Amikor volt nálatok a búcsúzás az alijátok előtt, el akartam mondani, hogy én haraptam meg az ujjadat, de nem mertem…

Haver! Gyere Las Vegasba, keressed a harapott Steiner zsidót, megyünk együtt kaszinózni, buliba. Nem lesz karmolás, nem lesz harapás, oké?

Mikor jössz Pestre?

Pestre én nem, nincs ott senki, semmi nekem. Újvárosba’, ahol születtem, ott sincs semmi. Ju nó, jöttünk el onnan, az nekünk megszűnt. Nincs se ház, se rokon, se barát ott már senki. A ház csak fénykép.  Éltem ott tíz év, ötven meg Izrael és Amerika…. Te, van nekem olasz haver. Minden nyáron megy Olaszba…Haza! Érted? Tudja mondani, hogy haza…Van nekik régi ház, sok rokon, sok barát… És másik olasz nem utálja őt. Azért neki van haza.  Hiába születtem ott, nekem már az a haza nem haza. Nem is lesz. Jobb így, első haza Erec, a másik jueszé. Megcsinálhatsz te is alija, majd örül neked minden haver és lesz haza… De ne harapjál!

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..