Putyin az izraeli-palesztin konfliktusról és Trump béketervéről nyilatkozott

1
Benjamin Netanjahu ée Vlagyimir Putyin fotó: AFP /Sputnik/Alexey Nikolsky

ujkelet.live

Vlagyimir Putyin orosz elnök szaúd-arábiai látogatása előtt vasárnap az Al Arabiya, a Sky News Arabia és az RT Arabic újságíróinak nyilatkozva Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketervét “meglehetősen homályosnak” nevezte.

Amikor a Sky News Arabia Oroszország izraeli-palesztin konfliktus megoldásában játszott passzív szerepéről, valamint a Trump-kormány “évszázad megállapodásáról” kérdezte, Putyin azt mondta, hogy „támogatni fogunk minden olyan megállapodást, ami békét hoz.”

Az Egyesült Államok azonban “meglehetősen homályos a megállapodás részleteivel kapcsolatban. Washington sötétben tartja a globális és a hazai közvéleményt, a Közel-Keletet és Palesztinát,” mondta Putyin. “Mi úgy gondoljuk, hogy fontos a kétállami-megoldás és a palesztin állam létrehozásának biztosítása. Javasoltuk, hogy tartsanak közvetlen tárgyalásokat Moszkvában az izraeli miniszterelnök és a Palesztin Hatóság vezetője között, de a találkozóra sajnos nem került sor.”

Putyin szerint időközben Oroszország számos találkozót tartott a palesztin frakciók között. “A palesztin egység helyreállítása nagyban hozzájárulna a folyamathoz. Az eltérő vélemények aláássák az egységes palesztin álláspontot”.

Az orosz-izraeli kapcsolatokat Putyin nagyon jónak írta le, és azt mondta, hisz abban, hogy az izraeliek is érdekeltek a konfliktus hosszú távú megoldásában. “Majdnem 1,5 millió izraeli származik a volt Szovjetunióból. Izrael szinte orosz nyelvű ország. Foglalkozunk azzal, ami Izraelben történik. Határozott álláspontot képviselünk az izraeli-palesztin kérdésben: teljes mértékben elkötelezettek vagyunk az ENSZ összes döntése mellett, és úgy gondoljuk, hogy azokat végre kell hajtani.”

A Trump-kormány a tervet eredetileg a nyáron leplezte volna le, de elhalasztásra került, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök az áprilisi győzelem után nem tudott kormányt alakítani. A Knesszetet feloszlatták és új választásokat írtak ki szeptember 17-re.

A szeptemberi izraeli választások azonban nem hoztak egyértelmű győztest, sem a jobb sem a baloldali blokk nem tudta megszerezni a 61 székes minimális többséget. A Beni Gánc vezette Kék-Fehér 33 széket nyerve a legnagyobb párt lett, Netanjahu Likudja 32 mandátumot szerzett. A baloldal összesen 57 míg a jobboldal 55 széket nyert. A királycsináló Avigdor Liberman Jiszráel Beitenu pártja pedig 8 helyet kapott.

A Fehér Háznak most felül kell vizsgálnia a stratégiáját, és el kell döntenie, hogy előmozdítja a béketervet, vagy ismét elhalasztja a bemutatását.

A Trump-kormány június 22-én közzétette 50 milliárd dolláros közel-keleti béketervének gazdasági szekcióját, ami egy globális befektetési alap létrehozására szólít a palesztin és szomszédos arab államok gazdasági felemelésére, valamint egy 5 milliárd dolláros közlekedési folyosó építésére Ciszjordánia (Júdea és Szamária) és a Gázai övezet összekapcsolásához. A Trump-kormány reméli, hogy más országok, főként gazdag öböl-államok és magánbefektetők, állják a számla nagyrészét.

A dokumentumok szerint a terv 179 infrastruktúrális és üzleti projektet tartalmaz, 147 a palesztin területeken, 15 Jordániában, 12 Egyiptomban és 5 Libanonban.

10 éves elosztásban az 50 milliárd dollár több mint felét, 28 milliárdot a gazdaságilag bajban lévő palesztin területekre fordítanák, míg a többi Egyiptom (9,1 milliárd), Libanon (6,3 milliárd) és Jordánia (7,4 milliárd dollár) között oszlana meg. A projektek egy része az egyiptomi Szináj-félszigeten valósulna meg, ahol a beruházások a szomszédos elszegényedett és túlzsúfolt Gázában élő palesztinok javát szolgálnák.

A tervet Trump veje és vezető tanácsadója, Jared Kushner júniusban egy kétnapos workshop keretében mutatta be Bahreinben.

Kushner a nyitóbeszéd során azt mondta, a terv az “évszázad megállapodása” helyett inkább az “évszázad lehetősége” lehet a palesztinok számára, amennyiben veszik a bátorságot, hogy véghez vigyék, hiszen számos sikertelennek bizonyult kísérlet után egy új és modern megközelítést kínál az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.

Ugyanakkor ismét hangsúlyozta, a gazdasági terv megvalósításához a konfliktus politikai részét is rendezni kell.

A palesztinok kezdettől fogva világossá tették, hogy bojkottálni fogják a bahreini konferenciát és látatlanul elutasították az amerikai béketervet.

Netanjahu viszont fair és nyitott hozzállást ígért a béketervhez, hangsúlyozva, hogy Izrael soha nem fog lemondani a biztonsági jelenlétéről a Jordán-völgyben.

A terv politikai részét továbbra is homály övezi, nem tudni, milyen gyakorlati megoldásokat kínál, ha egyáltalán kínál, az olyan kérdésekre, mint egy független palesztin állam létesítésének lehetősége, az izraeli irányítás Júdea és Szamária (Ciszjordánia) felett és Jeruzsálem sorsa, melyet Izrael osztatlan fővárosának tekint, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli fővárosuknak.

1 komment

  1. a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli fővárosuknak.
    És ez teljesült is!
    Mert Abu Disz-ben működik az Autonómia Parlamentje 1992 óta. És ez Jeruzsálem része.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..