Megkezdődtek a konzultációk Rivlinnel az új miniszterelnök személyét illetően, az arab pártok Gáncot ajánlották

0

ujkelet.live

Vasárnap délután megkezdődtek a konzultációk az új kormány megalakítása kapcsán az elnöki rezidencián Rueven Rivlin elnök és a választásokon Knesszetbe bejutó pártok képviselői között.

Az áprilisi gyakorlatnak megfelelően a megbeszéléseket élőben közvetítették.

A múlt kedden tartott 22. Knesszet választások nem hoztak egyértelmű győzelmet sem a Benjamin Netanjahu vezette Likud, sem a Beni Gánc vezette Kék-Fehérnek.

Bár hivatalos végleges eredmény még mindig nincs, a szavaztok 99 százalékának feldolgozása alapján a Beni Gánc ex-vezérkari főnök vezette Kék-Fehér lett a legnagyobb párt 33 székkel, míg a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette Likud 31 mandátumot szerzett. A Gánc vezette centrum-baloldal és az arab pártok 57 széket, míg a Netanjahu vezette jobboldal 55 széket kapott. A királycsináló Avigdor Liberman Jiszráel Beitenu pártja pedig 8 mandátumot kapott.

A hétvégén sorra röppentek fel riportok arról, hogy Gáncék arra játszanak, hogy Netanjahu kapjon először lehetőséget a kormányalakításra abban a reményben, hogy elbukik, és a második körben a Kék-Fehér jobb pozícióba kerül a Gánc vezette koalíciós tárgyalásokon. Szombaton viszont a jelentések már azt állították, hogy Gánc akar először próbálkozni, majd vasárnap ismét fordult a kocka, és a média azt állította, inkább másodikként próbálkozna. A média jelentések szerint a Likud hasonló kört futott a kérdésben, sőt Netanjahu állítólag azt fontolgatta, hogy a párt nem javasol senkit, hogy elősegítse Gánc “győzelmét”.

Liberman azonban nyíltan, még a konzultációk előtt kijelentette, hogy nem fog senkit javasolni a miniszterelnöki posztra.

Rivlin feladata kinevezni a kedden megválasztott 120 képviselő egyikét Izrael következő miniszterelnökének. A kijelölt törvényhozónak ezután össze kell állítania egy koalíciót a Knesszet-tagok többségének támogatásával.

Az elnök először meghallgatja a pártok javaslatait a miniszterelnök személyére vontkozóan, majd találkozni fog az ajánlott jelöltekkel.

Vasárnap a Kék-Fehér, a Likud, az Egyesült (Arab) Lista, a Sasz és a Jiszràel Beitenu képviselői járultak Rivlin elé, hogy közöljék, kit ajánlanak a posztra.

Kék-Fehér

A Kék-Fehér nem meglepő módon a párt vezetőjét, Beni Gáncot javasolta.

„Célunk egy nemzeti liberális kormány létrehozása. Ez az, amit az emberek többsége akar … Minden cionista pártot meghívunk, hogy csatlakozzon hozzánk. Jelenleg nagy szükség van a publikum egyesítésére … Úgy gondoljuk, hogy a vezetés megváltoztatása nélkül a kár nem orvosolható,” mondta a lista harmadikja, Mose “Bogi” Já’álon Rivlinnek.

„Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy egy stabil kormánynak, amely legalább egy évig képes megakadályozni a harmadik választásokat, magában kell foglalnia mind a két nagy pártot,” mondta Rivlin Já’álonnak, majd megkérdezte tőle, hogy van-e másik képviselő Gáncon kívül, aki megfelelő jelölt lehet a kormány létrehozására.

Mire Já’álon azt válaszolta: „Egyszóval: Nincs. Csak a Kék-Fehér vezetője, Beni Gánc jöhet szóba.”

Likud

A Likud párt nevében Járiv Levin Benjamin Netanjahu miniszterelnököt javasolta mint jelöltet a kormányalakításra.

Levin egyetértett Rivlinnel, miszerint el kell kerülni a választások harmadik fordulóját, és azt mondta, hogy a Likud egy „széles egységkormányt” akar, amely magában foglalja mind a jobboldali vallásos szövetségeseit (Sasz, Jahadut Hatora, Zsidó Otthon és Új Jobb), mind a Kék-Fehért.

A képviselő szerint Netanjahunak és Gáncnak le kell ülnie egymással, hogy megállapítást nyerjen, van-e esély egy ilyen kormány létrehozására, majd kritizálta a Likudnál több széket nyerő Kék-Fehér vezetőjét, amiért nem ment bele azonnal egy ilyen meetingbe.

Rivlin szóba hozta Levinnek, hogy a Likud tagjai korábban támogatták egy olyan törvény elfogadását, amely megkövetelné az elnök számára, hogy a legnagyobb párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással.

Levin azt mondta, hogy ő maga nem támogatott ilyen jogszabályt, és megjegyezte, hogy nem is került elfogadásra. A képviselő azonban kijelentette, hogy akinek a legtöbb ajánlása gyűjti be, annak kell megkapnia a lehetőséget a kormányalakításra.

Az elnök továbbá megkérdezte, hogy amennyiben Benjamin Netanjahut jelöl ki a kormányalakításra, de elbukik, lehetővé teszik-e az elnöknek, hogy megbízzon egy másik képviselőt a feladattal.

„A válasz, igen,” mondta Levin.

Netanjahu májusban feloszlatta a Knesszetet, mert nem akarta megkockáztatni, hogy Rivlin Gáncot vagy esetleg egy másik likudost jelöljön ki a szerepre.

Egyesült (Arab) Lista

„Történelmet csinálunk,” mondta Ahmad Tibi az újságíróknak útban Rivlinhez, előrevetítve, hogy az ex-vezérkari főnök Gáncot fogják javasolni.

1992-ben fordult elő utoljára, hogy az arab pártok egy cionista politikust támogattak, akkor a Munkapárt vezetőjét, Jichák Rabint, aki a palesztinokkal való békével kampányolt.

„Izrael arab állampolgárai elleni felbujtás szempontjából a legnehezebb választásoknak voltunk tanúi 1948 óta. Olyan csoporttá alakítottak minket, amely az izraeli politikában nem legitim. Ha elutasítanak minket, akkor mi elfoglaljuk a jogszerű helyünket. ‘A kő, melyet megvetettek az építők, saroknak fejévé lett (118:22 zsoltár),'”mondta Odeh Rivlinnek. „Számunkra a legfontosabb dolog Benjamin Netanjahu eltavolítása a hatalomból. Tehát azt javasoljuk, hogy Beni Gánc alakítsa a következő kormányt.”

A konzultáción egyébként a lista egyik tagja, a Balad nem képviseltette magát, mert tagjai ellenezték a Gánc támogatására vonatkozó döntést, “cionista ideológiáját”, jobboldali nézetét – mely nem sokban különbözik a Likduétól -, valamint katonai múltját felhozva ellenérvként.

Ahmad Tibi azzal magyarázta a döntést Rivlinnek, hogy bár „Beni Gánc nem a mi világunk, sok kritikánk van vele szemben, különös tekintettel Gázára. De amikor azt mondtuk a szavazóiknak, hogy mindent megteszünk, hogy eltávolítsuk Netanjahut a hatalomból, rájöttünk, hogy ez egy merész lépést követel meg tőlünk.”

A Likud a bejelentést követően azonnal kiadott egy nyilatkozatot.

„Amint arra figyelmeztettünk, az arab pártok, amelyek ellenzik Izraelt, mint zsidó és demokratikus államot és dicsőítik a terroristákat, Gáncot ajánlották miniszterelnöknek. A Likud mindent meg fog tenni egy stabil és erős kormány létrehozása érdekében, amely elkötelezi magát Izrael zsidó és demokratikus államként való fenntartása mellett. Nem lehet olyan kormány, amely Izrael Államát ellenző arab pártokra támaszkodik.”

Sasz

Az ultraortodox Sasz képviselői Benjamin Netanjahu miniszterelnököt javasolták, ahogy azt korábban a párt vezetője, Arije Deri világossá tette.

Jichák Cohen képviselő továbbá kijelentette Rivlinnek, hogy a párt nem akar harmadik választásokat, „az anarchiához vezetne.”

Jiszráel Beitenu

Ahogy az várható volt, Oded Forer a Jiszráel Beitenu nevében nem javasolt senkit a miniszterelnöki posztra.

Liberman korábban kifogásolta, hogy Netanjahu összeállt természetes szövetségeseivel, az ultraortodox és a vállásos pártokkal, míg Gánc szintén hajlandó lenne bevonni a koalíciójába az ultraortodoxokat, ráadásul az arabok támogatását is megszerezte. A pártvezető azonban továbbra is egységkormányt akar a Likud és a Kék-Fehér között, amihez csatlakozna a Jiszráel Beitenu is.

Miután véget értek a konzultációk Rivlinnél, Liberman Twitteren közölte, hogy Gánc felhívta telefonon és megállapodtak egy találkozóban hétfőn Tel Avivban.

Az első nap eredménye: Gánc 46 – Netanjahu 40

Az elnök által kijelölt képviselőnek 28 nap áll majd rendelkezésre, hogy összeállítsa a koalíciót és megnyerje a bizalmi szavazást. Ha az idő kevésnek bizonyul, 14 nap hosszabbítást kérhet az elnöktől.

Ha a határidő lejártáig nem alakul kormány, az elnöknek két lehetősége van és 3 napon belül választania kell egyet. Az első lehetőség egy másik Knesszet-tag megbízása, aki bárki lehet, kivéve az a személy, akinek már megvolt a lehetősége, de nem járt sikerrel. A második opció a Knesszet elnökének informálása arról, hogy nincs esély a kormányalakításra így az új választások tartása elkerülhetetlen.

Az elnök a döntés meghozásához ismét konzultációra hívja a frakciók képviselőit.

Azonban ha az elnök tájékoztatja a Knesszet elnökét, hogy nem hiszi, hogy egy másik Knesszet-tag kormányt tudna alakítani, a Knesszet-tagok összegyűjthetnek 61 aláírást, és kérhetik, hogy a Knesszet 120 tagja közül bárki, köztük azok is akiknek már megvolt rá a lehetőségük, megbízást kapjon a kormány létrehozására.

Mindeközben a Knesszet, párhuzamosan az elnöki hatáskörrel, törvényt hozhat a Knesszet feloszlatására. Ha a Knesszet feloszlatására vonatkozó törvény második és harmadik olvasatát a Knesszet tagjainak többsége – legalább 61 – megszavazza, a kormányalakítás folyamata megszűnik. A Knesszet feloszlik és új választásokat írnak ki.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .