Gázából átreptetett Molotov-koktélt szállító lufik 7 tüzet okoztak Izraelben

0
a gyapot mezőn landolt lufik 2018. július 2. (Eskol Regionális Tanács)

ujkelet.live

Az izraeli hatóságok szerint kedden 7 tüzet okoztak a Gázai övezetből átreptetett Molotov-koktélt szállító lufik az ország déli részén.

A terror lufikra reagálva a hadsereg 10-ről 6 tengeri mérföldre csökkentette a Gázai halászati zóna területét.

Az izraeli Kan közszolgálati műsorszóró riportja szerint a héten 14 az utolsó harcokat lezáró tűzszünet óta pedig 50 tűz keletkezett a lufik miatt. A riport megjegyezte, hogy a hadsereg a korábbi gyakorlattól eltérően nem hajt végre megtorlótámadásokat, csupán a halászati zóna – hatástalannak bizonyuló – csökkentését alkalmazza.

A napokban esedékes a katari készpénzsegély beengedése a Gázai övezetbe. Múlt hónapban fokozatosan nőtt a feszültség Izrael és a Hamász között, újraindult a rakétázás és a terror lufik átreptetése Izraelbe, amit a terrorszervezetek megtorlásnak szántak, mivel Izrael nem engedte be a katari pénzt az övezetbe, azaz megszegte a tűzszüneti megállapodást. Jeruzsálem elutasította a vádat, a késésért Katart és az ENSZ-t hibáztatva.

Aviv Kochavi vezérkari főnök pénteken találkozott a déli határhoz közeli közösségek vezetőivel. Ez volt az első megbeszélése velük, mióta januárban átvette a hadsereg irányítását.

Kochavi elmondása szerint csökkent az Izraelbe átreptetett Molotov-koktélt szállító léggömbök száma, és a határkerítés menti erőszak is jóval visszafogottabb a korábbi időszakhoz képest, amikor a lázadó gázaiak és az izraeli csapatok közötti összeütközések szinte napi rendszerességűek voltak.

„A csökkenés… nem véletlen,” mondta a héber nyelvű média szerint. “Most inkább adunk egy esélyt a megállapodásnak,” valószínűleg a nem hivatalos tűzszüneti megállapodásra utalva. A vezérkari főnök megígérte, hogy a hadsereg nem fogja tűrni, hogy a terror lufik jelensége folytatódjon.

A legutóbbi harcokat az izraeli hadsereg és a gázai terrorszervezetek között egy fegyveres incidens robbantotta ki május 3-án a “Visszatérés Menete” határ menti erőszakos tüntetések közben. Egy izraeli tiszt közepesen súlyosan, míg egy katonanő enyhe sérüléseket szenvedett, miután egy gázai orvlövesz tüzet nyitott a csapatokra. A hadsereg a támadásért a Palesztin Iszlám Dzsihádot tette felelőssé. Másnap 41 óra leforgása alatt több mint 690 rakétát és aknavetőt lőttek ki Izraelre Gázából, a hadsereg válaszul 350 Hamászhoz és Palesztin Iszlám Dzsihádhoz tartozó terror célpontot semmisített meg a Gázai övezetben. A rakétatámadásokban 4 izraeli civil halt meg egyetlen nap alatt, a 2014-es erő szikla óta ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó összecsapás.

Egyiptom és az ENSZ közvetítésével létre jött 6 hónapra szóló tűzszüneti megállapodás részeként, melynek tényét mind Izrael mind a Hamász tagad, a terrorszervezet leállítja az erőszakos incidenseket a határkerítés mentén, fenntartja a 300 méteres ütköző zónát a határtól; leállítja a terror lufik átreptetését Izraelbe és az éjszakai egységek működését a határnál; és leáll az izraeli blokád megtörésére indított flotillákkal.

Izrael cserébe ismét kiterjeszti 15 tengeri mérföldre a gázai halászati zóna területét, lehetővé teszi az Egyesült Nemzetek munkáért készpénzt programjait, engedélyezi a gyógyszerek és egyéb humanitárius segélyek belépését az övezetbe, és tárgyalásokat indít a villamos energia, a határátkelők, az egészségügyi ellátás és egyéb finanszírozási kérdésekben.

Bár múlt pénteken szinte semmi mozgolódás nem volt a déli határnál, gázai források hétfő reggel bejelentették, hogy a soron következő “Visszatérés Menetén” az Egyesült Államok izraeli nagykövete, David Friedman kijelentése ellen fognak tüntetni, aki a New York Times-nak hétvégén azt nyilatkozta, Izraelnek joga van Júdea és Szamária (Ciszjordánia) egyes részeit az országhoz csatolni.

„Bizonyos körülmények között úgy gondolom, Izraelnek joga van megtartani Ciszjordánia egyes részeit, de valószínűtlen hogy az egészet,” jelentette ki Friedman a szombaton megjelent interjúban, tovább mélyítve Donald Trump amerikai elnök kormánya és a palesztinok közötti konfliktust.

A tüntetések szervezői a “Nincs terület elcsatolás, Friedman fogd be” szlogennel készülnek a péntekre.

A Palesztin Hatóság vasárnap azt mondta, fontolóra veszi, hogy a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul Friedman miatt.

A palesztin kormány külügyminisztériuma szerint David Friedman megjegyzései a Trump-kormány izraeli telepekre vonatkozó politikáját tükrözik, bár egy amerikai tisztviselő később tisztázta, hogy a kormány álláspontja nem változott.

„Milyen logika alapján gondolja Friedman, hogy Izraelnek joga van elcsatolni Ciszjordánia egyes részeit?” olvasható a nyilatkozatban, ami a Palesztin Hatóság hivatalos hírügynöksége, a WAFA oldalán jelent meg. „Milyen valóságra alapul ez a meggyőződése? A nemzetközi jogra, amely tiltja a terület erőszakkal történő elcsatolását? Vagy a megszálló hatóságok által előírt valóságra?”

„Ennek a személynek, aki képzetlen a politikában, a történelemben és a földrajzban, és aki a telepek államához tartozik… semmi köze a logikához, az igazságossághoz vagy a törvényhez, kivéve, ha azok a megszálló államot szolgálják, amelyet minden eszközzel meg akar védeni.”

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..