Összecsapások a Templom-hegyen

3
A Templom-hegy a lázadás után 2019. június 2. Fotó: rendőrség

ujkelet.live

Összecsapásokra került sor vasárnap reggel arab lázadók és a rendőrség között a Templom-hegyen, Jeruzsálem óvárosában, miután a hatóságok engedélyezték a zsidók belépését a szent helyre Jeruzsálem-nap alkalmából.

A rendőrség nyilatkozata szerint “lázadás tört ki, kövek, székek és egyéb tárgyak dobálásával.”

Jeruzsálem körzeti parancsnoka, Doron Jadid vezérőrnagy utasította a rendőri erőket, hogy menjenek a Templom-hegyre, és tegyenek rendet.

A rendőrök a mecset felé tolták a lázadókat, akik elbarikádozták magukat az épületben. A biztonsági erők betörtek a mecsetbe, miközben a lázadók székekkel és más tárgyakkal dobálták őket. A rendőrség feloszlatta a tömeget és később letartóztatott számos gyanúsítottat, akik tovább folytatták a provokációt.

A délelőtt folyamán azonban újabb zavargás tört ki, több száz arab dobálta kövekkel és székekkel a rendőröket, akik nem halálos tömegoszlató eszközökkel reagáltak.

A Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet szóvivője, Sami Abu Zuhri azt mondta, nem marad következmény nélkül “az izraeli erők muszlim imádkozók elleni támadása.”

Az övezet második legnagyobb terrorista csoportja, a Palesztin Iszlám Dzsihád is kiadott egy nyilatkozatot figyelmeztetve, hogy Izrael “meg fog fizetni a telepesek beengedéséért”.

“Izrael a felelős a jelenlegi helyzetért Jeruzsálemben. A palesztin népnek joga van megvédi önmagát és szent helyeit az izraeli agresszióval szemben.”

Reggel több száz zsidó jelent meg a Templom-hegy bejáratánál, követelve a belépést a júdaizmus legszentebb helyszínére, ami történetesen a muszlimok számára a harmadik legszentebb. A rendőrség a biztonsági kiértékelést követően úgy döntött, beengedi őket.

Ez volt első alkalom három évtized óta, hogy nem muszlimok is a helyszínre látogathattak a Ramadan hónap utolsó napjaiban, mely idén egybe esik a Jeruzsálem-napi ünnepségekkel, a főváros egyesítésének 52. évfordulója tiszteletére.

A rendőrség korábban azt mondta, a terület zárva marad a zsidók és a turisták előtt, miután a Legfelsőbb Bíróság elutasított egy petíciót a zárlat ellen, és a végső döntést a rendőrségre hagyta.

Jeruzsálem szent város a keresztények, zsidók és muzulmánok számára és talán a legérzékenyebb kérdés az izraeli-palesztin konfliktusban.

Izrael az egész várost osztatlan fővárosának tekinti, míg a palesztinok – az izrael által az 1967-es hatnapos háború idején felszabadított majd az országhoz csatolt – Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli államuk fővárosának.

Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

A rendőrség fokozott biztonsági jelenléttel készült az ünnepségre Jeruzsálemben. A fővárosba vezető ellenörzőpontokon szigorúbb biztonsági ellenörzéseket végeznek a pénteki késes terrortámadás fényében, mely során az óvárosban egy palesztin terrorista megsebesített két izraeli civilt.

3 Kommentek

  1. Az arabok nem Kelet-Jeruzsálemet akarják fővárosuknak,hanem egész Jeruzsálemet!
    Mert 1993-óta Abu-Disz-ben van a Palesztin Autonómia Parlamentje,amely Kelet-Jeruzsálem része!

  2. Nem értem. Ha Isztambulban gond nélkül végig látogathatom az összes mecsetet (természetesen a vallási előírások betartásával – cipő nélkül), akkor ez miért kivétel? Amúgy meg unokatesóink igazán megköszönhetnék azt az apróságot, hogy a zsidók meghagyták ezt a két mecsetet és nem viszonozták a jordániai csapatok tevékenységét, mikor is jeruzsálemi tartózkodásuk alatt lerombolták az összes zsinagógát… Hogy is mondja az Írás? Szemet .. zsinagógát mecsetért….

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .