ujkelet.live

A Déli Parancsnokság vezetője kedden Herzliján a III. Fegyveres Konfliktus Törvénye nemzetközi konferencián 20 ország 80 katonai, egyetemi és nemzetközi szervezetéből érkező képviselőjéhez beszélt azzal a céllal, hogy gondolkodásra ösztönözze őket a kihívásokról, melyekkel az izraeli hadsereg szembesül a több mint egy éve szinten minden pénteken megrendezésre kerülő „Visszatérés Menete” határmenti erőszakos tüntetéseken, illetve a gázai terrorszervezetekkel zajló összecsapások során.

A “Visszatérés Menete” tömegtüntetések ötletét eredetileg közösségi média aktivisták vetették fel, de később az övezetet uraló Hamász terrorszervezet kisebb terrorista csoportok támogatásával átvette a szervezést.

A gázai vezetők eredeti terve szerint a “Visszatérés Menete” 2018. március 30-tól egészen május közepéig Izrael függetlenségének 70. évfordulója, az amerikai nagykövetség megnyitója Jeruzsálemben, és a “Nakba” azaz a katasztrófa napjáig tartott volna. Később azonban úgy döntöttek, a határon rendezett erőszak mindaddig folytatódik, amíg „a Jeruzsálemre, az Al-Akszára és Palesztina teljes földjére mért blokád meg nem szűnik”.

A tüntetések résztvevői általában kövekkel, robbanóeszközökkel és Molotov-koktéllal dobálják a határ túloldalán állomásozó izraeli katonákat, a biztonsági kerítés megrongálása és a határsértési kísérletek mellett. Az izraeli katonák válaszul tömegoszlatási eszközökkez és speciális esetekben éles lőszert vetnek be a lázadók ellen. A tüntetések leple alatt számos alkalommal nyitottak tüzet gázai orvlövészek izraeli katonákra, a legutóbbi összecsapásokat Izrael és a gázai terrorszervezet között egy ilyen támadás indította el.

Herzi Halevi vezérőrnagy szerint az elmúlt hónapokban csökkent a sérültek száma a tüntetéseken, mert a Hamász egyenruhás és fényvisszaverős mellényben lévő emberei gondoskodnak a lázadók távoltartásáról a határtól.

Legyen szó a tüntetesekről vagy a harcokról Izrael és a gázai terrorszervezet között, a hadseregnek nagy kihívást jelent az a tény, hogy a terroristák gyakran civilek közé vegyülnek, „mint hal a vízben”, ezzel sokszor veszélynek kitéve őket.

Halevi példaként a legutóbbi kétnapos összecsapások egyik momentumát hozta fel, amikor május 5-én terroristák egy irányított páncéltörő rakétát lőttek ki egy izraeli autóra a határ közelében, megölve utasát.

כוחות משטרה הוזעקו אל זירת נפילת רקטה בכביש 34. במקום פצוע קשה המטופל על ידי כוחות ההצלה. חבלני משטרה הוזעקו גם הם למקום על מנת לטפל בשרידי הרקטה pic.twitter.com/EaOvgFawqt

— משטרת ישראל (@IL_police) May 5, 2019

A Mose Feder autójába csapódó lövedéket a Hamász egy többszintes épület lakásából lőtte ki. A vezérőrnagy szerint ha a hadsereg időben értesül arról, hogy támadás várható abból a lakóépületből, bőven belefért volna törvényes jogaiba, hogy lebombázza az épületet a polgári áldozatok valószínűsége ellenére.

Halevi reagálva a nemzetközi kritikákra, mely a hadsereg éles lőszer használatát kifogásolja a lázadók ellen, az intézkedést megvédve azt mondta, nem találtak megfelelő kevésbé halálos alternatívát.

„Ha lehetne egy kívánságom, akkor az jobb nem halálos fegyverekre vonatkozna,” – mondta Halevi.

Halevi hangsúlyozta, az Izraeli Védelmi Erők művelet-végrehajtási szabályai szigorúak, a vezető parancsnokok jóváhagyása nélkül a katonák nem lőhetnek, és minden kilőtt golyó vizsgálatátot von maga után.

A hadsereg kevésbé halálos fegyvereket is használ a lázadók ellen, kapcsolatba lépett több országgal, hogy megvizsgálja a lehetőségét az általuk használt felszerelések megvásárlásának, valamint új eszközök fejlesztésére is történtek kísérletek.

A hadsereg tapasztalata szerint a gumilövedékek hatótávolsága nem elegendő; a Skunk (bűzös borz) bűzbomba nem vált be igazán a határ mentén levő nyílt mezőkön; és a lázadók ellen legutóbb bevetett nagy teljesítményű hangszóróval felszerelt teherautót szintén nem találták kellően hatékonynak.

A határtüntetéseken folyamatosan alkalmazott könnygáz is gyakran hatástalan, mert a tenger felőli légáramlat visszafújja Izraelbe.

A hadsereg megkísérelte beszerezni az amerikai fejlesztésű mikrohullámú technológián alapuló Active Denial System tömegoszlató fegyvert, mely forró, égető érzést okoz a célpontnak ha a sugarak hatótávolságán belül tartózkodik, de az Egyesült Államok leállította az ügyletet.

A Honvédelmi Minisztérium januári nyilatkozata szerint az izraeli hadsereg 2018-ban 40 millió sékelt (3 milliárd Ft.) költött a gázai határ mentén zajló zavargások és tiltakozások kezelésére.

Halevi továbbá beszélt a terrorista csoportok által határon átreptetett tűz- és robbanás veszélyes léggömbök jelenségéről is, mely a kisebb személyi sérülések mellett jelentős anyagi kárt okoz a földeken. Egyelőre azonban nem világos, milyen egyenesen arányos megtorlás volna megfelelő az ilyen támadásokra.

Halevi felajánlotta annak lehetőségét, hogy a gyújtogatásos támadásokra válaszul a hadsereg ledobja a saját tűzveszélyes eszközeit Gázában a C-130 Hercules repülőgépeiről.

„De úgy döntöttünk, nem tesszük. Nekünk nemzetközi fellépésre van szükségünk, hogy elítéljék ezeket a támadásokat Gázából.”