Greenblatt az ENSZ BT-ben: A Tanács ítélje el a Hamászt az Izrael és a palesztinok ellen elkövetett tetteiért

0
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülése Észak-Korea miatt 2017. november 29. fotó: youtube screenshot/ujkeletonline

ujkelet.live

Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketárgyalásokért felelős különmegbízottja szerdán felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ítélje a Hamászt mint terrorszervezetet az Izrael és a palesztinok ellen elkövetett cselekedetiért.

A Tanács közel-keleti ügyekkel foglalkozó ülésén Jason Greenblatt emlékeztette a hallgatóságot, hogy a Gázai övezetet irányító Hamász és az övezet második legnagyobb terrorszervezete, a Palesztin Iszlám Dzsihád továbbra is élő pajzsnak használja a civileket, köztük gyermekeket. Gáza népének szűkös erőforrásait terror arzenáljuk bővítésére fordítják, miközben megakadályozzák, hogy a segélyek eljussanak a néphez. Mindemellett izraeli közösségeket, kórházakat és iskolákat támadnak, hogy engedményeket csikarjanak ki Izraelből.

„A Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád a felelős Gáza népe szenvedéséért,” jelentette ki Greenblatt.

„Semmit sem lehet érdemben megoldani addig, amíg nem hagynak fel a terrorral, az erőszakos akcióikkal és nem adják fel Izrael elpusztítására tett esküjüket. Mikor fogja ezt a Biztonsági Tanács hangosan kimondani? Mikor fogjuk egyértelműen elutasítani ezt a terrorizmust?”

Beszédét megelőzően több mint 11 tüzet okoztak a Gázából átreptett Molotov-koktélt szállító lufik a dél-izraeli közösségekben, veszélyeztetve egy nem hivatalos tűzszünetet Izrael és a Hamász között. Izrael megtorlásul 15-ről 10 tengeri mérföldre csökkentette a gázai halászati zóna területét.

„Mindannyiunknak hangosan és egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy ezeknek a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád által Izrael ellen elkövetett támadásoknak, legyen szó rakétákról, tűzveszélyes léggömbökről, vagy más módszerekről, véget kell vetni,” mondta Greenblatt, hozzátéve, hogy mindjét terrorszervezetre nyomást kell gyakorolni, hogy betartsa az Izraellel kötött tűzszünetet.

Az ülésen felszólalt az ENSZ közel-keleti békefolyamatokért felelős különleges megbízottja, Nickolay Mladenov is, aki közölte a Tanáccsal, hogy az ENSZ és Egyiptom a nyugalom megörzésén dolgozik a felekkel.

„Bár a szituáció stabilizálódott, továbbra is nagyon feszült maradt. Egy dolog világos, ezek a veszélyes erőszakhullámok majd enyhülések a jövőre nézve tarthatatlanok,” mondta Mladenov.

A legutóbbi harcokat az izraeli hadsereg és a gázai terrorszervezetek között egy fegyveres incidens robbantotta ki május 3-án a “Visszatérés Menete” határ menti erőszakos tüntetések közben. Egy izraeli tiszt közepesen súlyosan, míg egy katonanő enyhe sérüléseket szenvedett, miután egy gázai orvlövesz tüzet nyitott a csapatokra. A hadsereg a támadásért a Palesztin Iszlám Dzsihádot tette felelőssé. Másnap 41 óra leforgása alatt több mint 690 rakétát és aknavetőt lőttek ki Izraelre Gázából, a hadsereg válaszul 350 Hamászhoz és Palesztin Iszlám Dzsihádhoz tartozó terror célpontot semmisített meg a Gázai övezetben. A rakétatámadásokban 4 izraeli civil halt meg egyetlen nap alatt, a 2014-es erő szikla óta ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó összecsapás.

„AZ ENSZ és Egyiptom intenzív erőfeszítéseit követően, május 6-án a kora reggeli órákban fegyvernyugvás lépett életbe, véget vetve az eszkalációnak.”

Mladenov mindkét felet arra sürgette, hogy tegye meg a feszültség oldásához szükséges lépéseket, stabilizálja a nyugalmat és tartsa magát az elmúlt hónapokban tető alá hozott megállapodásokhoz.

Mladenov elítélte a gázai rakétatámadásokat, míg Izraelt maximális önmegtartóztatásra szólíotta a “Visszatérés Menete” határ menti tüntetések lázadóival szemben, mondván, a katonák csak a legvégső esetben használjanak éles lőszert.

A gázai humanitárius helyzet kezelésével kapcsolatban a küldött azt mondta, körülbelül 112 millió dollárt mozgósítottak a Gázai Erőmű által termelt villamos energia növelésére, ideiglenes munkahelyek létrehozására és egészségügyi szolgáltatásokra.

Katar májusban 480 millió dollárt ígért a palesztinoknak, ebből 180 millió megy Gázának, 250 millió kölcsön formájában a Palesztin Hatóságnak, és 50 millió júdea és szamáriai (Ciszjordánia) projektekre.

A pénz lehetővé teszi az ENSZ-nek, hogy év végéig dízel-üzemanyaggal lássa el az övezetet, növelve a villamosenergia-ellátást.

A Palesztin Hatósággal kapcsolatban Mladenov megjegyezte, zsinórban harmadik hónapja nem fogadják el Izraeltől az adóbevételeket, tüntetésül a mártírok bérének levonásáért.

A Knesszet júliusban megszavazott egy törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az izraeli kormánynak, hogy levonja a Palesztin Hatóságtól azt az összeget, amit Mahmúd Abbászék a biztonsági foglyoknak és támadás végrehajtása közben megölt terroristák családjainak fizetnek. A törvény februárban lépett életbe 138 millió dollárnyi sékel visszatartásával.

Abbász válaszul elutasította a teljes adóbevétel összegét, amit Izrael a kormányának fizet havonta, ami a Palesztin Hatóság havi jövedelmének több mint felét teszi ki.

„Mindkét félnek végre kell hajtania a kétoldalú megállapodásaikat, és el kell kerülnie az egyoldalú intézkedéseket, amelyek aláássák a palesztin önkormányzat stabilitását,” mondta Mladenov.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hány évig kell még a gázai palesztinoknak arra kényszerülniük, hogy a nemzetközi közösség alamizsnáján éljenek, a Hamász irányítása alatt, és szenvedve az izraeli blokádtól? Hány évig kell még az izraelieknek az óvóhelyre szaladni, miközben a Gázai övezetből palesztin milíciák által kilőtt rakéták esője hullik az égből?”

A paleszinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).

Abbász 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 14. évében jár.

A Gázai övezet munkanélküliségi rátája 52,1%. Minden második felnőtt munkanélküli. A fiatal, képzett lakosság körében ez még súlyosabb, 70% körüli. A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az ENSZ becslései szerint ha nem történik drasztikus változás, Gáza 2020-ra lakhatatlanná válik.

Izrael a blokáddal akadályozza meg, hogy a terrorszervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe kerülnek ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják a biztonsági kockázat elhárítását követően. Egyiptom pedig az év nagy részében zárva tartja közös határát Gázával.

forrás: jpost; ujkeletonline

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .