Lengyelország lemondta az izraeli delegáció látogatását a Holokauszt idején lefoglalt zsidó tulajdon visszaszolgáltatásának kérdése miatt

2
szélsőjobbos tüntetés az amerikai szenátus 447-es rendelkezése ellen Varsóban 2019. május 11. Fotó: Alik KEPLICZ/AFP

ujkelet.live

Lengyelország hétfőn közölte, hogy lemondta az izraeli tisztviselők varsói látogatását, azzal érvelve, hogy a holokauszt idején lefoglalt zsidó tulajdon visszaszolgáltatásának kérdésével kívántak foglalkozni, melyet Varsó lezártnak tekint.

„Lengyelország úgy döntött, lemondja az izraeli tisztviselők látogatását, miután az izraeli fél utolsó pillanatban megváltoztatta a küldöttség összetételét, ami arra enged következtetni, hogy a tárgyalások elsősorban a tulajdon-visszaszolgáltatással kapcsolatos kérdésekre összpontosítanának,” mondta a varsói külügyminisztérium a honlapján közzétett nyilatkozat szerint.

Az Izraeli Társadalmi Egyenlőségügyi Minisztérium főigazgatója, Avi Cohen-Scali által vezetett küldöttség varsói látogatása hétfőn lett volna esedékes.

Jáir Lapid az ellenzéki Kék-Fehér lista másodikja Twitteren kelt ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Katz megbízott külügyminiszter ellen az izraeli delegáció útjának törlése miatt, mondván, “a lengyel kormány ismét kínos helyzetbe hozta az izraeli kormányt a holokauszt-emlékezés kapcsán.”

“Ha Netanjahu és Katz nem állítják le ezt, és hagynak fel a holokauszt tárgyalásával, a világ tudni fogja, hogy a holokauszt emléke nem szent az izraeli kormánynak. Ezt a szégyent orvosolni kell.”

Szombaton több ezer nacionalista gyűlt össze a lengyel fővárosban a holokauszt idején lefoglalt zsidó tulajdon visszaszolgáltatásáról szóló amerikai törvény ellen. A tiltakozás a lengyel közéletben zajló antiszemita gyűlöletbeszéd drámai emelkedése közepette történt, és az utóbbi idők egyik legnagyobb zsidóellenes utcai tüntetésének tűnt.

Lengyelország kormányzó jobboldali pártja, a Jog és Igazságosság (PiS), valamint a centrista és liberális ellenzék nem tulajdonított jelentőséget a Donald Trump amerikai elnök által 2018 májusában aláírt törvénynek, ragaszkodva ahhoz, hogy ez nem lesz hatással Lengyelországra.

A US Justice for Uncompensated Survivors Today (JUST) Act – mely 447-es törvény néven ismert – előírja, hogy az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jelentést tegyen a Kongresszusnak, hogy egyes európai országok, köztük Lengyelország, hogyan kezelik a második világháború idején jogellenesen lefoglalt zsidó tulajdon visszaszolgáltatását. A varsói tüntetők szerint a kártérítés kifizetése tönkretenné a lengyel gazdaságot.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök szombaton egy kampánygyűlésen visszhangozta a tüntetők érzéseit, mondván, a lengyelek azok, akik kártérítést érdemelnek.

A zsidó szervezetek, különösen a Zsidó Világszervezet, kárpótlást akarnak a holokauszt túlélőinek és családjaiknak, igazságszolgáltatásként a népirtásnak kitett lakosságnak.

Lengyelország az egyetlen olyan európai uniós ország, amely nem fogadta el az elrabolt vagy nemzeti vagyonra vonatkozó kártalanítást szabályozó törvényeket, és a WJRO vezetője, Gideon Taylor, szombaton megjegyezte, hogy az ilyen tulajdon „továbbra is a lengyel gazdaság hasznát szolgálja.”

Az izraeli delegáció útjának lemondása tovább rontja a két ország közötti feszült kapcsolatot.

Lengyelország teljes egészében lemondta részvételét a V4-ek jeruzsálemi találkozóján februárban és bekérette az izraeli nagykövetet is, miután a zsidó állam új megbízott külügyminisztere azt mondta, a lengyelek „az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust”.

„Az izraeli külügyminiszter szavai rasszisták és elfogadhatatlanok,” reagált Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök akkoriban.

A lengyelek távolmaradása miatt a V4-ek csúcstalálkozója törlése került, helyette a magyar, szlovák és cseh vezetők kétoldalú megbeszéléseket folytattak Izraelben.

Jiszráel Katz egy TV-interjúban tette a kijelentést, miután ugyanazon a napon  Netanjahu kinevezte megbízott külügyminiszternek. A pozíciót 2015 óta Netanjahu töltötte be.

Morawiecki még az interjút megelőzően törölte izraeli útját, miközben folytatódott a diplomáciai vita Netanjahu előző héten Varsóban tett észrevételei miatt a lengyel-náci kollaborációval kapcsolatban. A lengyel miniszterelnök döntésében valószínűleg szerepet játszott, hogy országában hamarosan választásokra kerül sor.

„Holokauszt túlélők fia vagyok, és egy holokauszt túlélőkből álló közösségben születtem és nőttem fel,” mondta Katz a 13-as csatornának. „A holokauszt emléke egy olyan dolog, ami nem lehet kompromisszum számunkra… és mi nem fogjuk elfelejteni vagy megbocsátani.”

„Határozottan volt lengyel együttműködés a nácikkal. Ahogy Jichák Samir [egykori miniszterelnök], akinek az apján lengyelek ölték meg, mondta, az ő nézete szerint a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust. Ezen nincs mit szépíteni.”

Másnap Katz az Izrael Rádiónak azt nyilatkozta, hogy „a lengyelek részt vettek a zsidók elpusztításában a Holokauszt idején. Lengyelország lett a zsidó nép legnagyobb temetője.”

A lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője, Michal Dworczyk az állami rádiónak Katz észrevételeit „szégyenletesnek” nevezte.

A krízis a V4 találkozó előtti csütörtökön vette kezdetét Varsóban, amikor Netanjahut az Izrael és Lengyelország közötti vitatott megállapodásról kérdezték, mely lezárta a lengyel kormány által elfogadott Holokauszt-törvény miatt kialakult diplomáciai patthelyzetet. A törvény bűncselekménynek nyilvánította a náci Németország Lengyelországban elkövetett bűneinek áthárítását a lengyel államra vagy népre.

Az izraeli miniszterelnök tagadta a történelmi revizionizmussal kapcsolatos felvetéseket: „Itt kijelentem, hogy volt lengyel kollaboráció a nácikkal. Ismerem a történelmet, és nem mosom tisztára,” mondta, hozzátéve, hogy nem elhanyagolható számú lengyel működött együtt a nácikkal, és „nem ismerek egy olyan személyt sem, akit bepereltek volna ezért a kijelentésért.”

A Jerusalem Post azóta eltűnt cikke azonban úgy tűnik, rosszul idézte Netanjahu szavait, amikor azt írta, hogy a miniszterelnök szerint a „lengyel nemzet” együttműködött a nácikkal. Míg más riportokban „a lengyelek együttműködtek a nácikkal” verzió jelent meg. A miniszterelnöki hivatal később tisztázta Netanjahu szavait, megerősítésül lejátszva az elhangzottakról készült felvételt.

Andzrej Duda lengyel elnök Twitteren megjegyezte, amennyiben megerősítést nyernek Netanjahu kijelentései, a Visegrádi Négyek országainak le kellene mondani a jeruzsálemi találkozót, ahova a négy miniszterelnök Netanjahu meghívására utazott volna.

„Ebben a szituációban Izrael nem jó helyszín a találkozóra.”

Az izraeli nagykövetség Lengyelországban aznap este kapcsolatba lépett a lengyel vezetéssel, és akkor még úgy tűnt tisztázta a helyzetet.

Anna Azari nagykövet közölte, hogy Netanjahu „soha nem említette a ‘lengyel nemzetet’ ebben a kontextusban… A Jerusalem Post már megváltoztatta a cikkét, megjegyezve, hogy a korábbi változat pontatlan volt – Netanjahu miniszterelnök kérésére.”

2 Kommentek

  1. Idősektől hallottam, hogy igenis volt együttműködés a lengyelek és a nácik között, oly módon, ahogy a magyarok és a nácik között a magyar lakosság és a magyar csendőrség részvételével.

    • Az általánosítás veszélyes, és helytelen. Az akkori magyar állam valóban együttműködött a nácikkal, biztosan sok magyar civil is, de azt kijelenteni, hogy a “magyar lakosság” , úgy együtt és általában vett volna részt a zsidóüldözésben, nem lehet, és nem is igaz. Mit szóljanak az ilyen kijelentésekhez azok a magyarok, akik emlékére fákat ültettek a Jad Vasem emlékparkban?
      A lengyel helyzet meg teljesen más. A lengyel állam nem működött együtt a nácikkal, hanem harcolt ellenük. És nem “a” lengyelek és a nácik között volt együttműködés, hanem voltak lengyelek, akik együttműködtek a nácikkal, meg voltak olyanok, akik harcoltak ellenük. Elég csak a lengyel Honi Hadsereg harcaira, meg a varsói felkelésre gondolni. Másrészt, mutasson valaki olyan nácik által megszállt országot, ahol nem voltak tömegével náci kollaboránsok.
      Izraelnek meg a zsidóknak az a dolguk, hogy ne felejtsenek, de a ma élő generációkon, meg a ma regnáló kormányokon nem kellene számon kérni a nyolcvan éve elkövetett bűnöket. Izraelnek meg különösen fontos, hogy az amúgy sem túl nagyszámú barátainak a számát próbálja növelni, nem pedig az ellenségeiét.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..