Spekulációk Trump béketerve körül

2
Donald Trump amerikai elnök és Mahmúd Abbász a Palesztin Hatóság elnöke New Yorkban 2017. szeptember - AFP PHOTO / Brendan Smialowski

Avi/ujkelet.live

Az elmúlt két évben sorra röppentek fel a különböző elméletek Donald Trump amerikai elnök közel-keleti béketerve, avagy az évszázad megállapodása kapcsán, amit a veje, Jared Kushner és Jason Greenblatt vezette csapat készített.

A júniusban bemutatásra kerülő tervet nagy titok övezi, csak egy maroknyi személy ismeri a tartalmát.

Közéjük tartozott Nikki Haley ex-amerikai ENSZ-nagykövet is, aki tavaly októberben a lemondásakor tartott sajtótájékoztatón beszélt a közös munkáról Jared Kushnerrel.

„Látva, mit hoztunk össze a közel-keleti békeszerződésben. Annyira hihetetlenül jól sikerült. Jared egy olyan rejtett zseni, akit senki sem ért.”

Trump az elmúlt év során többször elmondta, Izrael meg fogja fizetni az árát Jeruzsálem elismerésének, míg a Palesztin Hatóság is fenntartotta álláspontját, mi szerint Jeruzsálem nem eladó és továbbra is bojkottálja az amerikai kormányt.

Egyállami vagy kétállami-megoldás esetleg konföderáció? Tartalmaz-e egyáltalán klasszikus értelemben vett palesztin államot a béketerv? Az arab országok ki tudják kényszeríteni, hogy a palesztin fél tárgyalóasztalhoz üljön? Ezekre a kérdésekre csak júniusban kapunk választ.

Addig is itt egy rövid összefoglaló a béketerv körüli spekulációkról és az amerikai-palesztin kapcsolatok alakulásáról.

A kezdetek

Trump választási ígéretéhez híven hivatalba lépésének első teendői közé sorolta a közel-keleti béke megoldását, szándékát első hivatalos útján a Közel-Keleten és Izraelben erősítette meg. Akkor úgy tűnt, hogy a felek külön-külön hajlanak a tárgyalások újrafelvételére, amely menetrendszerűen, mint egy üzleti terv, Trump elképzelése szerint az “ultimate deal”, vagyis a végső megállapodást fogja eredményezni.

A kezdeti remények azonban hamar köddé váltak, amikor 2017. július 14-én három palesztin a Templom-hegy területére előzetesen becsempészett fegyverrel lelőtt két izraeli rendőrt. Izrael úgy döntött, a területet felügyelő iszlám Waqffal történt előzetes egyeztetés nélkül, a biztonság érdekében fémdetektorokat állít fel a Templom-hegy bejárataihoz. A logikusnak tűnő intézkedés azonban olaj volt a tűzre. A médiában már a harmadik intifádaként megszellőztetett helyzet tovább mérgesedett, amikor Chalamisban sábáti vacsora közben, születésnapot ünneplő család három tagját egy 19 éves palesztin terrorista brutálisan lemészárolta. A pattanásig feszült konfliktus tetőzéseként Mahmúd Abbász bejelentette, hogy megszüntet Izraellel minden diplomáciai kapcsolatot, beleértve a biztonsági együttműködést is. A kialakult helyzetet tovább súlyosbítva Ammanban egy izraeli biztonsági őr önvédelemből lelőtt két jordánt az izraeli nagykövetség területén, amikor egyikük csavarhúzóval támadt rá, így Izrael Jordániával is diplomáciai bonyodalomba keveredett.

Kushner Washingtonban 2017 augusztusában egy magánmegbeszélésen, úgynevezett “jegyzőkönyvön” kívüli meghallgatáson számolt be a Templom-hegyi fejleményekről és a készülőben lévő béketerv problematikájáról. A beszédet valaki rögzítette és kiszivárogtatta.

Kushner a felvételen elismerte, hogy az amerikai kormány jelenleg semmilyen egyedi megoldást nem tud nyújtani a feleknek, de reményét fejezte ki, hogy erőfeszítéseinek következtében sikerül a feleket alkura késztetni. Ennek egyik feltételeként szabva meg a bizalom kiépítéséhez elengedhetetlen “kiszivárogtatás-mentes” együttműködést.

„Mit tudunk felajánlani, ami egyedülálló? Nem tudom. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki megpróbálta valamilyen egyedi módon tette… Azon gondolkodunk, hogy mi a helyes végcél. És próbálunk együttműködni a felekkel szép csendben, hogy észleljük, ha megoldás adódik.”

„És – folytatta -, lehet, hogy nincs megoldás, de ez az egyik olyan probléma, amelyre az elnök maga kért, hogy összpontosítsunk. Ezért erre összpontosítunk, és a közeljövőben megpróbáljuk a megfelelő következtetést levonni.”

A meghallgatáson Kushner munkája ismertetését azzal kezdte, hogy a konfliktus megoldásához először is megpróbálta a történelmi hátteret megérteni, a sikeres és kevésbé sikeres momentumokat a hagyományos és rendhagyó források figyelembevételével, az elmúlt 45-50 év hibáit is beleértve. A Templom-hegyi válsághelyzetből megtanulta, hogy bár a végső megállapodást logikai alapokra helyezve kellene elképzelni, ez azért nem lehetséges, mivel a régióban a konfliktus érzelmi alapú.

Abu Dísz

2017. decemberében számos jelentés azt állította, hogy amikor Abbász szeptemberben Szaúd-Arábiába látogatott, a szaúdik tájékoztatták a Trump-kormány által kidolgozott béketerv részleteiről. (Egyes riportok szerint a szaúdik válaszút elé állították Abbászt, vagy fogadja el a tervet vagy mondjon le.)

A jelentésekben felvázolt szaúdi javaslat elemei közül a jövőbeli palesztin állam fővárosa Abu Dísz volt, Jeruzsálem külvárosában, Izrael biztonsági övezetétől keletre.

Az izraeliek és a palesztinok között a kilencvenes években zajló békeszerződések során is felmerült a helység neve, mint palesztin főváros, de végül elutasították.

1995-ben a Palesztin Hatóság elkezdte felépíteni parlamentjét Abu Díszben, de végül a Rámalláh-i komplexumba költöztek.

A Hamász terrorszervezet vezetője is azt állította, hogy az Egyesült Államok olyan béketerven dolgozik, mely Jeruzsálem egyik külvárosát ajánlaná a jövőbeli Palesztina fővárosának, igaz nem árulta el, honnan ered az információ.

Ismail Haniyeh elmondása szerint a terv részeként Abu Díszt összekötnék egy híddal a Jeruzsálem óvárosában lévő Templom-heggyel. A Templom-hegyet – ami az al-Akszának is otthont ad – “három különálló részre” osztanák, a Gázai övezet pedig autonóm terület lenne a palesztin államban.

A jelentésre reagálva Rijád ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is elkötelezett a régóta fennálló Arab Békekezdeményezés iránt, ami egy 1967-es határok szerinti Palesztin Államot vízionál Kelet-Jeruzsál fővárossal, cserébe az arab világ normalizálná a kapcsolatait a zsidó állammal.

Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként

Trump 2017 december 6-i bejelentése, hogy hivatalosan elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, szakítva több évtizedes amerikai külpolitika állásponttal, kemény nemzetközi kritikát vont maga után, valamint erőszakos tiltakozásokat robbanantott ki Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia), Kelet-Jeruzsálemben, Gázában és a muzulmán világban. Számos európai városban tartottak Izrael-ellenes gyűléseket, amelyek közül néhány antiszemitizmusba fordult.

Abbász válaszul Trump béketervét arcul csapásnak nevezte, mely sérti a palesztinokat, és kijelentette, hogy népe egyik pontját sem fogja elfogadni, és az Egyesült Államok már nem szolgálhat a bétárgyalások közvetítőjeként.

“Megmondtuk Trumpnak, hogy nem fogadjuk el a projektjét, ‘az évszázad megállapodását’, ami inkább az évszázad arcul csapása,’”- mondta Abbász 2018 január 15-én, hangot adva a palesztinok haragjának az Egyesült Államokkal szemben. “De mi visszavágunk… Nem utasítgathat minket senki, és ‘nemet’ mondunk mindenkinek, amikor a sorsunkról, az ügyünkről, az országunkról és a népünkről van szó … 1000-szer is nemet… “Hatóság vagyunk, hatalom nélkül és megszállás alatt vagyunk minden következmény nélkül. Nem fogjuk elfogadni, hogy ez így maradjon,” – mondta. “Izrael egy gyarmatosító projekt, aminek semmi köze a zsidókhoz.”

Trump erre kijelentette a davos-i Világgazdasági Fórumon, hogy az Egyesült Államok többé nem fog pénzügyi támogatást nyújtani a palesztinoknak, hacsak nem kezdenek béketárgyalásokat Izraellel, és keményen bírálta a palesztin vezetés reakcióját a decemberben tett Jeruzsálemmel kapcsolatos bejelentésére.

“Ez a pénz nem vádorol hozzájuk, hacsak nem ülnek le és tárgyalnak a békéről, mert azt elmondhatom, hogy Izrael békét akar teremteni, és nekik is el kell kezdeniük akarni, vagy részünkről nincs tovább.” Trump ezt az ígéretét be is tartotta, 2018-ban minden pénzügyi támogatást megszüntetett.

Az izraeli Hadasot 2018-as januári riportja szerint a Palesztin Hatóság elnökének bizalmasát a hónap elején Rijádba rendelték egy sürgős találkozóra, ahol bemutatták neki Trump békeszerződésének részleteit.

A TV-riport szerint a terv főbb záradékai a következők voltak:

– a palesztinok számára egy nem teljesen szuverén állam létrehozása

– a biztonsági kérdések továbbra is izraeli kézben maradnak

– az izraeli hadsereg állandó jelenléte a Jordán völgyben

– földcserék, de nem az 1967 előtti vonalakon alapuló

– nem lesznek telep evakuációk

– izraeli vétójog Jeruzsálem végső státuszát illetően, amelyről a felek a későbbiekben tárgyalnak

Egyállami vagy kétállami-megoldás?

Trump 2017 februárjában a Fehér Házban Benjamin Netanjahuval tartott első kétoldalú találkozóján azt mondta, neki mindegy, hogy egyállami vagy kétállami-megoldás vezet a békéhez, azt fogja preferálni, ami mindkét félnek megfelel.

2018. szeptemberében egy szintén közös sajtótájékoztatón viszont már úgy vélte, a kétállami-megoldás az, ami szerinte “a legjobban működik. Ez az álláspontom,” mondta Trump, majd a mellette ülő Netanjahura mutatva folytatta: “Te talán másként érzel [ezzel kapcsolatban].”

A New York Times 2017 novemberében azt állította, hogy a Trump-kormány elkezdte az izraeli-palesztin békejavaslat kidolgozását egy kétállami-megoldásra alapozva.

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, a Sky News Arabic múlt héten egy vezető Trump-tisztviselőt idézett, mondván, nem szerencsés a kétállami-megoldás kifejezés használata, mert az mindkét fél számára más jelentéssel bír.

Konföderáció a jordánokkal

Szintén 2018 szeptemberében Abbász azt állította a baloldali Peace Now szervezet képviselőinek, a Trump-kormány előállt egy tervvel a Palesztin Hatóságnak a végső státuszról szóló megállapodásra vonatkozóan Izraellel, amely magában foglalná a Palesztin Hatóság és a Jordán Hásimita Királyság közötti “konföderáció” létrejöttét.

A Peace Now-hoz köthető források szerint a Trump-kormány képviselői, Kushnerrel és Greenblattal az élen, megkérdezték Abbászt, hogy elfogadna-e egy olyan végső státuszról szóló megállapodást, amely magában foglal egy konföderációt a Jordán Királyság és a Palesztin Hatóság között.

Abbász azt állította, belement volna – feltéve, hogy a konföderáció Izraelt is magában foglalja.

A Palesztin Hatóság, Jordánia és Izrael közötti konföderációs tervről szóló újból felröppenő pletykát illetve azt az állítást, hogy a béketerv Jordániát a palesztin nép otthonává tenné, Greenblatt ma utasította el Twitteren.

Földcserék

Vicky Ward oknyomozó újságíró múlt hónapban megjelent könyve (Kushner, Inc.: Greed. Ambition. Corruption. The Extraordinary Story of Jared Kushner and Ivanka Trump) egyik fejezetében Trump első külföldi útjáról írva (Szaúd-Arábia, Izrael és a Vatikán) azt állította, hogy Szaúd-Arábiának döntő szerepet szántak Kushner izraeli-palesztin béketervében, többek között terület feladást és segítséget várva tőle Gáza újjáélesztéséhez.

„A tervezetet ismerő számos személy azt mondta, Kushner a szaúdiaktól és az Egyesült Arab Emirátusoktól akart gazdasági segítséget szerezni a palesztinoknak. Tervbe volt véve egy Szaúd-Arábiából Gazába vezető olajvezeték, Gázában finomítókat és egy hajózási terminált építésével. A nyereségből sótalanító üzemeket hoztak volna létre, munkát kínálva a palesztinoknak, orvosolva a magas munkanélküliségi rátát… A terv földcseréket is tartalmazott. Jordánia földet adott volna a palesztinoknak, cserébe Jordánia földet kapott volna Szaúd-Arábiától, aki pedig visszakapott volna két Vörös-tengeri szigetet, amiket 1950-ben Egyiptomra bízott.”

A könyv nem említi, hogy a földcserék a végső valtozatba is bekerültek volna. Jason Greenblatt azonban jelezte, hogy “a tervet ismerők közül senki nem terjesztene ilyen félrevezető információkat. Bárkitől is származnak ezek az állítások, téves információkkal rendelkezik.”

Föld Egyiptomtól Gázának

A legfrissebb pletyka múlt héten jelent meg azzal az állítással, hogy a megállapodás szerint Egyiptom lemondana egy földdarabról a Szináj északi részén, amely a Gázai övezet mellett fekszik, az övezet területének kiterjesztéséhez.

„Olyan riportokról hallani, melyek szerint a tervünk koncepcióját képezi, hogy a Szináj (ami Egyiptomé) egy darabját Gázának adjuk. Téves! Kérlek titeket, ne higgyetek el mindent, amit olvastok. Meglepő és szomorú, hogy emberek, akik nem is ismerik a tervet, hamis történeteket találnak ki és terjesztenek,” írta Greenblatt pénteken Twitteren.

2 Kushner nyilatkozat

Idén februárban Kushner elárult néhány részletet a Sky News Arabiá-nak az “évszázad megállapodásá”-ról.

„Gyakorlati és igazságos megoldásokat próbáltunk kidolgozni az izraeli-palesztin kérdésre,” mondta Kushner. „Az amerikai béketerv nagyon részletes, és a határ meghatározására fog összpontosítani, valamint megoldásokat kínál a főbb ellentmondásos kérdésekre, és alkalmazható lesz a jelenlegi helyzetre,” magyarázta.

Kushner megjegyezte, hogy a palesztin arab vezetésnek össze kell fognia a folyamat érdekében. „Ma már jelentős szakadás van Júdea és Szamária és a Gázai övezet között. Szeretnénk látni a palesztinok egy vezetés alatti egyesülését. Tudjuk, hogy a palesztinok olyan vezetést akarnak, amely gondoskodik az érdekeikről és korrupciómentes.”

Elmondása szerint az arab országok támogatják az amerikai javaslat irányvonalát. „Az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus sok éven át a felbujtás és radikalizálás eszköze volt, amikor az Izrael iránti gyűlölet egyesítette a régió összes országát. Mára ez megváltozott Irán miatt, mely a legnagyobb veszélyt jelenti az egész régióra és egyesíti mindegyiküket.”

Kedden a Time magazin rendezte konferencián Kushner azt mondta, tanulmányozva a múltbeli erőfeszítéseket, melyek rendre elbuktak, csapata egy szokatlan megközelítéssel állt elő.

A béketerv az alulról felfelé építkező modell köré összpontosul, azaz “hogyan tudnának a palesztin nép életet jobbá tenni.”

A korábbi amerikai erőfeszítésekkel szemben Kushnerék egy megoldás javaslattal állnak elő, és onnantól kezdve azon fognak dolgozni, hogy megvalósuljon.

A terv Izrael biztonsági aggodalmait is figyelembe veszi minden fő státuszbeli kérdés mellett. Továbbá magában foglal „egy robusztus üzleti tervet is az egész régióra, és úgy gondolom, a kettővel együtt van esély az előrelépésre.”

Kushner ismét hagsúlyozta, hogy mindkét félre súlyos kompromisszumok várnak.

„Kiderül, hogy vajon megvan-e mindkét fél vezetésében a bátorság, hogy rászánja magát és megpróbáljon továbblépni.”

A Palesztin Hatóság véleménye

A Palesztin Hatóság új miniszterelnöke, Mohammad Stajje múlt héten azt nyilatkozta, hogy a Trump-kormány béketerve halva születik.

Reagálva a korábbi pletykákra, hogy Trump béketerve nem politikai hanem gazdasági megoldásokat kínál Stajje azt mondta:

„Hol lesz a Palesztin Állam? Mi nem entitást akarunk, hanem szuverén államot… A palesztinok nem érdekeltek a gazdasági békében. Nekünk a megszállás megszüntetése az érdekünk. Az élet élvezhetetlen a megszállás alatt.”

Visszhangozva Mahmúd Abbász elnök szóvivőjét a minisztereknök kijelentette, „amíg Jeruzsálem nincs az asztalon, Trump sincs rajta.”

Greenblatt Twitteren reagált Stajje szavaira.

„Miért reméli a Palesztin Hatóság új miniszterelnöke, hogy a tervünk ‘halva születik’ és a béke elbukik? Velünk dolgozva talán valami csodálatos történhet a palesztinokkal. Ismételten hangsúlyozzuk, ez nem csak egy gazdasági terv lesz. Stajje miniszterelnök, azzal kezdeni egy új munkát, hogy elítél egy tervet, amit még nem is látott, nem fair a palesztinokkal szemben. Önnek kötelessége először megnézni a lehetőséget, mielőtt elutasítja. A Palesztin Hatóság továbbra is eltaszíthat minket, de ez semmit sem fog használni a palesztinok életének javítása szempontjából.”

2 Kommentek

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..