Liberman a koalíciós tárgyalások előtt: Nem adjuk fel alapelveinket

0

ujkelet.live

Avigdor Liberman a Jiszráel Beitenu vezetője szombaton megígérte, hogy továbbra is nyomást fog gyakorolni Benjamin Netanjahu minisztereknökre, hangsúlyozva, hogy amennyiben nem teljesülnek követelései a biztonság, bevándorlás, vallás és állam ügyeiben, pártja nem fog csatlakozni a koalícióhoz.

Rueven Rivlin elnök szerda este az elnöki rezidencián hivatalosan megbízta Netanjahut a kormányalakítással.

Az április 9-i 21. Knesszet választásokat Netanjahu Likud pártja nyerte, a miniszterelnök zsinórban negyedik, összességében ötödik győzelmét aratta, nem mellesleg a legnagyobbat.

A választás végső és hivatalos eredménye: Likud-35; Kék-Fehér-35, Sasz-8; Jahadut Hatora-8; Hadas-Ta’al-6; Munkapárt-6; Jiszráel Beitenu-5; Jobboldali Pártok Uniója-5; Merec-4; Kulanu-4; Ra’am-Balad-4.

Bár a Likud és a Kék-Fehér fej-fej mellett végzett, a jobboldali blokk és az ultraortodoxok támogatásának köszönhetően (65-55 a jobboldal javára) Netanjahu jobb pozícióba került a kormányalakítás szempontjából.

A koalíciós tárgyalások Netanjahu és a jobboldali pártok között vasárnap indulnak.

Tavaly maga Liberman volt az, aki lemondva a védelmi miniszteri posztról elindította a koalíció összeomlását, mely decemberben előrehozott választások kihirdetéséhez vezetett.

A novemberben nagyot kockáztató Liberman az utolsó közvélemény-kutatásokon rendre nem jutott be a parlamentbe, de a választásokon végül sikerült megőriznie 5 székét.

“Holnap 10:30-kor elkezdődnek a koalíciós tárgyalások a Likud és a Jiszráel Beitenu között,” írta Liberman szombat este Twitteren. “A Jiszráel Beitenu egy világos napirenddel rendelkező párt, három központi kérdéssel: biztonság, bevándorlás és beolvadás, valamint vallás és állam. Komoly szándékunk ellenére, hogy csatlakozzunk a koalícióhoz, a rugalmasság iránti hajlandóság mellett, nem fogjuk feladni alapelveinket.”

Liberman világos elképzelést vár Netanjahutól a gázai helyzet kezelését illetően, valamint megállapodásokat az ultraortodoxok besorozása illetve a vallás és állam ügyekben. Ezek a követelések komoly fejtörést okozhatnak a miniszterelnöknek, mert míg például Liberman, egyetlen betű megváltoztatása nélkül, meg akarja szavaztatni a Knesszettel a Védelmi Minisztérium ultra-ortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, a Sasz és a Jahadut Hatora (mindkettő 8-8 széket nyert) drasztikus változtatásokat követel.

A Jiszráel Beitenu nélkül Netanjahu nem tud stabil jobboldali kormányt alakítani.

2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt, így a kormánynak júniusig van ideje, hogy új tervezettel álljon elő.

A Védelmi Minisztérium tavaly nyáron benyújtott a kormánynak egy új javaslatot, mely minimális éves célt állít fel a jesiváknak a tanulóik besorozási számadataira vonatkozóan, amelyek ha nem teljesülnek, pénzügyi szankciókkal bünteti az intézetet, ahol tanulnak.

A tervezet azt javasolja, hogy “új célokat tűzzenek ki a hadsereg és a Nemzeti Szolgálat újoncai számára, évente növelve a szolgálatot teljesítők számát, jelentősebb pénzügyi szankciókat alkalmazva a kötelező szolgálatot megtagadók ellen, és növelve a juttatásokat és béreket azok számára, akik szolgálnak”.

Ha azonban a kvóta legalább 95% -ka nem teljesül, az ultraortodox jesiváknak adott állami támogatásokat a szankciók részeként csökkenteni fogják, és minden évben tovább csökkentik, ha nem teljesítik a célokat.

A koalíció december végi feloszlatását megelőzően került volna terítékre a törvényjavaslat, azonban Jáir Lapid (Jes Átid) közölte, hogy pártja nem fogja támogatni a koalíció ultraortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, azt állítva, hogy a kormány fű alatt kiegyezett az ultraortodoxok pártokkal, így a pénzügyi szankciók alá kerülő besorozási kvótát nem teljesítő jesivákat anyagilag kompenzálnák. “Ez nem besorozási törvény. Ez egy pénzgyűjtő törvény.” (Mivel az ultraortodox pártok nem szavazták volna meg a törvényjavaslatot, az elfogadásához a koalíció az ellenzék szavazataira szorult.)

Az ortodox pártok még tavaly márciusban két párhuzamos törvényt nyújtottak be a katonai tervezetről: Az első, egy kvázi-alkotmányos alaptörvény, a hosszú távú Tóra tanulmányokat az állam hivatalos szolgálatának elismert formájaként ismerné el a katonai szolgálat helyett. A második törvényjavaslat arra kényszerítené a honvédelmi minisztériumot, hogy adjon felmentést a jesiva hallgatóknak, és ismételten utal a javasolt alaptörvényre a megállapodások védelmében.

Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. “Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultra-ortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”

Izrael lakosságának mintegy 10 százaléka tekinthető ultra-ortodoxnak.

A kérdés évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

Hozzászólás

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .