A 20. Knesszet feloszlatását elindító Liberman ismét központba kerülhet

0
Avigdor Liberman védelmi miniszter bejelenti lemondását 2018. november 14. Fotó: youtube screenshot


Avi/ujkelet.live

November 11-én egy leleplezett izraeli katonai művelet a Gázai övezetben példátlan mennyiségű, 460 rakéta és aknavető gránát kilövéséhez vezett a gázai terrorszervezetek részéről Izrael déli felére 25 óra leforgása alatt.

A biztonsági kabinet november 13-án délután beleegyezett egy nem hivatalos tűzszünetbe a Hamásszal. Avigdor Liberman másnap bejelentette távozását a védelmi minisztérium éléről.

A szekuláris Jiszráel Beitenu vezetője, aki egyszer azt ígérte, ha ő lesz a védelmi miniszter 48 órán belül megöleti Ismail Haniyeh Hamász vezért, lemondását az Izrael és a gázai Hamász terrorszervezet közötti összecsapások – véleménye szerint – helytelen kezelésével és a tűzszüneti megállapodással magyarázott.

“Ami tegnap történt a Hamásszal kötött fegyverszünettel, az megadás a terrornak. Nincs más szó rá. Rövid távú nyugalmat vásárolunk, ami hosszú távú szempontból káros hatással lesz a biztonságra,” nyilatkozta Liberman az ülést követő sajtótájékoztatón.

A koalícióból való kilépéssel a Likud vezette kormány székei 61-re zsugorodtak a 120 fős Knesszetben.

Liberman nyilván arra számított, hogy a Knesszet azonnal feloszlik és erre jó esély volt. Először a Zsidó Otthon akkori vezetője, Naftali Bennett zsarolta meg Benjamin Netanjahut magának követelve a védelmi portfóliót. Majd egy másik partner, Mose Kahlon (Kulanu) is jelezte, hogy a koalíció megmentése helyett inkább előrehozott választásokat szeretne, és ellenzi Bennett kinevezését a honvédelmi minisztérium élére. Arije Deri az ultra-ortodox Sasz párt vezetője szintén új választásokat akart, de csak ha az összes koalíciós párt beleegyezik.

Netanjahu november 18-án jelentette be, hogy megtartja magának a védelmi portfóliót és kiállt a Hamásszal kötött tűzszünetre vonatkozó döntés mellett, titkosított anyagokra utalva, amelyet nem fedhet fel.

“A nemzet biztonsága túlmutat a politikán és a személyes megfontolásokon. Mindent megteszek a szükségtelen idő előtti választások megakadályozása érdekében. Beszéltem a koalíciós vezetőkkel, és elmondtam nekik, hogy itt az idő, hogy felelősséget vállaljanak. Ne döntsék meg ezt a kormányt. Emlékeztettem őket arra, ami 1992-ben történt [a Samir-kormánnyal], amikor a Likud vezette koalíciót feloszlatták, és végül az oslói megállapodásoknál kötöttünk ki.”

A koalíció végül megmenekült, Kahlon és Bennett visszalépett az előrehozott választásokra irányuló felszólítástól.

“Nem emelem fel a kezem a kormány megbuktatásáért,”- nyilatkozta Kahlon november 21-én reggel a Kan Rádiónak. “Szerintem a koalíció magától is összeomlik.”

Nem sokkal később kiderült, hogy mi volt a Hamásznál is nagyobb veszély, amivel Netanjahunak sikerült egyben tartani a koalíciót.

Az izraeli hadsereg december 4-én elindította el a Hezbollah-alagutak feltárására és megsemmisítésére irányuló Északi-pajzs hadműveletet, mely január 13-án a hatodik és egyben utolsó izraeli területre átnyúló járat megtalálásával és megsemmisítésével ért véget.

Mindeközben december 14-én a koalíciós vezetők egyhangúlag megszavazták a Knesszet feloszlatását.

A novemberben nagyot kockáztató Liberman az utolsó közvélemény-kutatásokon rendre nem jutott be a parlamentbe, a keddi választások eredménye alapján úgy tűnik, sikerült megőriznie 5 székét.

Az ex-védelmi miniszter szerda reggel bár kizárta annak a lehetőségét, hogy a Kék-Fehér párt vezetőjét, Beni Gáncot fogja javasolni miniszterelnöknek hangsúlyozta, hogy a Jiszráel Beitenu csatlakozása Benjamin Netanjahu új koalíciójához még nem dőlt el.

“A lehetséges opciók: csatlakozunk Netanjahu kormányához vagy maradunk ellenzékben.”

A jelenlegi helyzet szerint a jobboldali blokk + ultraortodox pártok 65-55 arányban vezetnek a centrum-bal és arab pártok blokkjával szemben.

Ha nem történik érdemi változás az utolsó szavazatok feldolgozását követően, Netanjahu Liberman nélkül nem fog tudni koalíciót alakítani.

Liberman világos elképzelést vár Netanjahutól a gázai helyzet kezelését illetően, valamint megállapodásokat az ultraortodoxok besorozása illetve állam és egyház ügyekben. Ezek a követelések komoly fejtörést okozhatnak a miniszterelnöknek, mert míg például Liberman meg akarja szavaztatni a Knesszettel a Védelmi Minisztérium ultra-ortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, a Sasz és a Jahadut Hatora (mindkettő 8-8 széket nyert kedden) hallani sem akar erről.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..