A Hamász vezetője 1 millió tüntetőt vízionál a ‘Visszatérés Menete’ 1 éves évfordulójára

5
illusztráció: "Visszatérés menete" tüntetés az izraeli-gázai határnál AFP PHOTO / MAHMUD HAMS

Avi/ujkelet.live

A Gázai övezet lakosai tiltakozhatnak Izrael ellen, a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász ellen vagy az Egyesült Államok ellen. Egy valaki ellen azonban tilos tüntetniük, mégpedig a területet irányító Hamász terrorszervezet ellen.

Ezért is nagy jelentőségű, hogy az elmúlt napokban több száz gázai vonult az utcákra tiltakozásul a készpénz szűkében lévő tengerparti övezet gazdasági helyzete miatt.

A pénzügyi hiánnyal szembesülő Hamász növelte a cigarettára és más importált árukra kivetett adókat, míg sok más alaptermék ára is megemelkedett.

A terrorszervezethez hű biztonsági erők nem kímélték a résztvevőket, többeket brutálisan megvertek, és több mint 1000 embert hallgattak ki vagy tartottak fogva a Palesztin Hatóság által alapított független emberi jogi bizottság szerint.

Bár a tiltakozások véget értek, a szervezők a következő napokban új gyűlésekre szólítottak.

Vasárnap Nickolay Mladenov, az ENSZ közel-keleti megbízottja is elítélte a Hamász biztonsági erői által folytatott letartóztatási- és erőszakkampányt.

A Hamász vezetője azonban az övezet gazdasági körülményei miatt kialakult belharc helyett inkább az izraeli blokád elleni határ menti tüntetésekre koncentrál, magas részvételt ígérve a hetente megrendezésre kerülő összecsapások első évfordulójára.

“A területet övező néhány esemény ellenére, erős Gáza ma tanúsította, hogy képes – gyorsabban, mint azt egyesek gondolkolják -, bármilyen fejleményt a dobozon kívülre helyezni, és visszaállítani iránytűjét az állandó, stratégiai vonal felé,” – mondta Ismail Haniyeh a terrorszervezet feje.

Haniyeh egy gázai gyász sátorban beszélt, amit három Júdea és Szamáriában előző nap megölt palesztin arab számára állítottak. Az egyik palesztin, Omar Abu Laia volt a felelős a két izraeli halálát eredményező vasárnapi terrortámadásokért. Az izraeli biztonsági erők Rámalláh közelében a letartóztatási művelet során tűzharcba keveredtek vele és megölték. A másik kettő Sechemben (Náblusz) egy elhaladó autóból bombákat dobott az izraeli erőkre, akik egy csapat zsidót kísértek József sírjához imádkozni. A csapatok tüzet nyitottak a járműre megölve a támadókat.

Haniyeh megjegyezte, hogy palesztinok tízezrei lepték el a tengerparti enklávé utcáit, hogy dicsőítsék a vasárnapi fegyveres támadások elkövetőjét, miután megölték.

A határ mentén zajló folyamatos tiltakozásokra terelve a szót Haniyeh azt mondta, hogy egy millió ember fog részt venni a március 30-i összecsapásokon a „Visszatérés Menete” egyéves évfordulója tiszteletére.

„A megszállónak [Izrael] nincs más választása, mint megadja magát frakcióink és a nép követeléseinek, melyek mindenekelőtt a blokád megszüntetése a megszállás befejezése útján, és a visszatérés Palesztina egész földjére.”

A március 30 óta megrendezésre kerülő “Visszatérés Menetével” kapcsolatban Izrael többször hangsúlyozta, a tiltakozásokat a nyíltan Izrael elpusztítására törekvő iszlamista Hamász támadásai és a határkerítés megsértésére irányuló akciói leplezésére használja. A tüntetések során megöltek közül néhányan robbanóeszközt próbáltak elhelyezni a határkerítésnél vagy katonákra lőttek. Ezen felül a tüntetők több száz lángoló sárkányt és robbanó eszközzel ellátott léggömböt reptettek át Izraelbe, elpusztítva az erdőket, tönrektéve a termőföldeket és megölve az állatokat. Izraeli tisztviselők szerint a mintegy 3000 hektárnyi földterületen okozott kár több millió sékelre rúg.

Az erőszakos tüntetéseknek két hete kvázi zöldutat adott egy ENSZ-vizsgálat, mely megállapította, hogy az izraeli katonák emberiség elleni bűncselekményeket követhettek el a gázai zavargásokon alkalmazott intézkedéseikkel. A jelentésről pénteken szavaz a tanács.

Izrael elutasította a riportot, míg a Hamász a zsidó állam felelősségre vonására szólított.

A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott földterülete, ahol 365 km² -en (összehasonlításul Budapest 525,2 km²) közel 2 millió palesztin arab él.

A paleszinok két rivális kormány között vannak felosztva 2007 óta, amikor a Hamász terrorszervezet erőszakkal átvette a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász palesztin hatósági elnök Fatah pártjától, aki azóta csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).

Abbász egyébként 2005-ben nyerte el a vezetői pozíciót, de választások hiányában négy évre szóló hivatali idejének 14. évében jár.

A Hamászt időközben nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.

Izrael a blokáddal akadályozza meg, hogy a terrorszervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe kerülnek ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják a biztonsági kockázat elhárítását követően.

Egyiptom pedig az év nagy részében zárva tartja közös határát Gázával.

A Gázai övezet munkanélküliségi rátája jelenleg 52,1%. Minden második felnőtt munkanélküli. A fiatal, képzett lakosság körében ez még súlyosabb, 70% körüli. Szinte felfoghatatlan adatok.

A gázai átlagbér 360 dollár/hónap körül mozog a Palesztin Központi Statisztikai Hivatal szerint.

Az ENSZ becslései szerint ha nem történik drasztikus változás, Gáza 2020-ra lakhatatlanná válik.

2017-ben a rámalláh-i kormány számos megszorító intézkedést mért az övezetre. Abbász a szankciók részeként csökkentette az övezet villamos-energia ellátását és drasztikusan megvágta több tízezer gázai közalkalmazott fizetését.

2017 júniúsáig a Palesztin Hatóság 40 millió sékelt fizetett havonta a Gázának nyújtott 125 megawatt villamos energiáért. Júniusban Abbászék 35% -kal megvágták az Izraelnek fizetett összeget, ami miatt Izraelnek lassan le kellett csökkentenie az övezet ellátását 125-ről 75 megawattra.

A villamos energia hiány súlyosan akadályozta az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a vízkezelés és az egészségügyi ellátás. A lakosok pedig napi 2-4 óra árammal kellett beérjék.

2018 októberében Katar az ENSZ-en keresztül 60 millió dollárt adományozott, hogy áprilisig fedezze Gáza egyetlen erőművének üzemanyagellátását. Ennek köszönhetően a gázai lakosok napi 8 óra áramhoz jutnak. Kérdéses azonban, mi lesz április után.

A legutóbbi megbékélési kísérletek részeként a Hamász és a Fatah 2017. október 12-én egyiptomi közvetítéssel megállapodást kötött arról, hogy a terrorszervezet 2017. december 1-ig átadja a Gázai övezet irányítását a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóságnak, és megtárgyalják az egységkormány alakításának feltételeit is.

Ezek megvalósítása azonban nem történt meg.

A nézeteltérés kulcskérdései a gázai közalkalmazottak sorsa és az övezet biztonsági ellenőrzése.

A felek egymást okolják a megbékélési erőfeszítések kudarcáért.

Abbász március 10-én Mohammad Stajjét, a Fatah Központi Bizottsága magas rangú tisztviselőjét bízta meg kormányalakítással.

Míg az előző miniszterelnök, Rami Hamdallah függetlenként a Palesztin Hatóság és a Hamász terrorszervezet közötti megbékélést támogatta, vezető fatahos tisztviselők azt állították, az új koalícióból ki fogják hagyni a Hamászt és azon lesznek, hogy méginkább elszigeteljék.

A Hamász szerint az új kinevezés „Abbász részrehajlását és hatalmi monopóliumát” tükrözi. „A Hamász hangsúlyozza, hogy nem ismeri el ezt a szeparatista kormányt, mert nemzeti konszenzus nélkül alakították meg,” nyilatkozta Fawzi Barhoum szóvivő.

5 Kommentek

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..