Visegrádból ki lehet venni Jeruzsálemet, de Jeruzsálemből nem lehet kivenni Jeruzsálemet

4
Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor miniszterelnökök Budapesten 2017. július fotó: Twitter

Ziva/ujkelet.live

A külügyminiszteri hivatal jegyzékében hétfőn jelent meg először a Visegrádi-négyek, kulturális – politikai csoport izraeli látogatásának programja és időpontja. A meghívást Benjamin Netanjahu személyesen kezdeményezte 2017-ben Budapesten, ahova épp a V4-ek meghívására látogatott.

A pestiek és a jeruzsálemiek, hanem is egyhangúlag, de az izraeli miniszterelnök és magyar kormányzati szinten egyértelműen sikeresnek és új [diplomáciai] korszak kezdeteként értékelték a találkozót. Következésképp, a tagállamok közül Orbán Viktor idén februárban, fél éven belül már másodjára érkezik Jeruzsálembe. Mateusz Morawiecki lengyel elnök, azonban először látogat a Szentföldre, a hazájában elfogadott és nemcsak izraeli, de nemzetközi szinten is felháborodást kiváltó Holokauszt-törvény elfogadása után. A botrányos törvény miatti kritika elérte Benjamin Netanjahut is, aki a törvény módosítása érdekében kompromisszumot kötött a lengyelekkel.

Ilyen előzmények után, érthető okokból a visegrádiak meghívása nem aratott osztatlan sikert a helyi média körében, de különösebb érdeklődésre nem is lehetett számítani az előrehozott választások miatt. A meghívást és a programot azonban rögtön, mint az várható volt, Jáir Lapid (Yes Atid) hivatalból elutasította, kiemelve a két nemkívánatos személyt, akik közül az egyik “bemocskolja a Soa áldozatainak emlékét”, a másik pedig nyílt antiszemita kampányt folytat, utalva Orbán Soros György elleni hadjáratára. Más vélemények szerint azonban Benjamin Netanjahu ragaszkodását a V4-hez, és főleg az Orbán Viktorral ápolt, baráti kapcsolatnál jóval szorosabb politikai kötelékét, szigorúan diplomáciai érdekek szempontjából ajánlott értelmezni.

A másfél évvel ezelőtti budapesti látogatást és kiemelt érdeklődést izraeli részről azzal magyarázták az elemzők, hogy az Európai Unió kötelékén belül szabadon működő visegrádi csoport akár egyfajta véd- és dacszövetségként szembe tud és mer szállni a többi tagországgal, ha Izrael becsületéről van szó. Cserébe Benjamin Netanjahu, nemcsak a csoport fő érdekeit jelentő energetikai, kutatás-fejlesztés és innováció téren fog együttműködni, de a visegrádiak mellé áll migráció-ellenes politikájuk támogatásában nemzetközi szinten. A budapesti találkozón a közös gazdasági együttműködésen kívül, egy terrorizmus elleni munkacsoport is megalakult és akcióba is lépett, tavaly nyáron Gárdonyban első találkozójukon izraeli és a tagországok terrorelhárító szakemberei tanácskoztak a külső határvédelem problémájáról.

A sikeres budapesti ismerkedés után Netanjahu meghívta a visegrádi vezetőket egy jeruzsálemi találkozóra, amit az érintettek el is fogadtak. A halasztások miatt a február 18-19. között kitűzött eseményre másfél évet kellett várni. A diplomáciai kuriózumnak számító találkozó, annak ellenére, hogy olyan évfordulókhoz köthető, mint a V4-ek megalakulásának napja (1991 február 15.), vagy a magyar izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. kerek évfordulója, mégsem biztos, hogy olyan jó ötlet.

Egyrészt az izraeli választási kampány ütközeteit nehezen lehet különválasztani az egyébként történelmi eseménytől, hiszen a V4-ek először utazik hivatalosan a tagállamok határain kívül. Másrészt, a Jáir Lapid által említett okok miatt, a kötelező diplomáciai protokoll ellenére is elkerülhetetlenek lesznek az olyan kínos jelentek, amelyre a média és természetesen a választásra készülő felek is rögtön reagálni fognak. A két napos eseményen, a megbeszéléseken kívül szerepel a Siratófal és a Jad Vasembe való látogatás is, ami lengyel részről legalább annyira emlékezetes lesz, mint tavaly Orbán Viktor látogatása, amikor a magyar miniszterelnököt kint lelkes ellen-tüntetők kis csoportja várta, a falakon belül pedig szembesült Horthy Miklós “kivételes államférfiú erényeivel” és a múzeum közleményével, amelyben – teljes joggal – felhívta a magyar kormányfő figyelmét a vészkorszak valódi, igazságon alapuló feltárásának fontosságáról. Azóta Pesten újfent kitört a botrány, ezúttal a Sorsok-háza ügyében és hasonló méreteket öltve, mint a lengyel Holokauszt-törvény. A nemzetközi szintre emelt botrány miatti kritika ismét elérte az izraeli sajtón és a szakmán keresztül Netanjahu miniszterelnököt. A Sorsok-háza jelenleg nincs terítéken, de a lengyel példából kiindulva hasonló kompromisszummal, az egyéb diplomáciai adalékok mellett, észrevétlenül még átcsúszhat a rostán. Utána pedig már késő bánat.

Összességében azonban a találkozó várhatóan sikeres lesz. Benjamin Netanjahu diplomáciai terveinek megfelelően a visegrádi négyek valószínűleg megerősítik a szövetséget Izrael érdekében az Európai Unión belül, közös védelmi nyilatkozatok keretében. A hivatalos programban azonban nem szerepel egy nem kevésbé kényes téma, ami várhatóan említésre fog kerülni. A Siratófalnál tett hivatalos kormányfői látogatás, hallgatólagosan ugyan, de elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Azonban, bármilyen jó és szívélyes a visegrádiak és Izrael között a diplomáciai kapcsolat, a nagykövetségek költöztetése ügyében nincs változás. Mióta tavaly az Egyesült Államok hivatalosan megnyitotta Jeruzsálemben a rezidenciát csupán Guatemala követte a lépést. Ezenkívül európai részről Viorica Dancila, román kormányfő és Milos Zeman cseh köztársasági elnök szintén jelezték szándékukat követségeik áthelyezésére. Zeman első lépésként bejelentette a Cseh-ház, vagyis egy kulturális központ megnyitását Jeruzsálemben, azonban később mindkét fél részéről kínos hallgatásba merült az ügy további folytatása. A szlovákok szintén kulturális központ nyitását tervezik Jeruzsálemben, míg Orbán Viktor a cfáti múzeum költöztetésére tett ígéretet Herzlijára, de a nagykövetség elmozdításáról a négy tagország -, visegrádi szövetség ide, barátság oda, hallani sem akar.

Vagyis, a visegrádi négyek jeruzsálemi látogatása, kis kitérő lesz a kampány idején, de számottevő utóhatás nem várható. Benjamin Netanjahu viszont, kihasználva a hazai pálya előnyét valószínűleg finoman éreztetni fogja a szíves vendéglátás során a résztvevőkkel, hogy a tiszteletbeli konzulátusok és kulturális központok jeruzsálemi megnyitását nem tartja elfogadható válasznak a nagykövetségek áthelyezése helyett.

4 Kommentek

  1. Súlyos aránytévesztés a magyar miniszterelnököt antiszemitizmussal vádolni a Soros – kampány miatt. A kampány gusztustalan, de nem antiszemita. Sorost a tevékenysége miatt bírálta a kormány, nem pedig származása miatt. Ha egy zsidót bírálnak, az nem feltétlenül antiszemitizmus. A meggondolatlan antiszemitázás fordított hatást ér el, mert az lesz a közhangulat, hogy egy zsidót nem lehet semmiért bírálni, mert rögtön “antiszemitát” kiált. És ez egyáltalán nem hasznos a zsidókra nézve.

  2. Még valami: Ha a magyar miniszterelnök antiszemita lenne, majd pont Izraellel keresné a jó viszonyt? Másrészt Izraelnek minden esetleges szövetségesre szüksége van az általában ellenséges nemzetközi színtéren.

    • Ön uram sok mindent nem ért,nem érthet.Nem birálatról van szó,hanem ocsmány hangulatkeltésre,melyre mi szivesen ugrunk Ugrottunk és igy is lesz később is.

      • Kedves Dr Székely István, megnyugtathatom, hogy sok mindent értek. Csak KONKRÉT zsidóellenességre szabad “antiszemitázni”.Ön általánosságban beszél, nem indokolja meg, miért hangulatkeltés a “Sorosozás”. Ha ő nem lenne zsidó, akkor rendben lenne a dolog? Én azt írtam, hogy a kampány gusztustalan,minden egyébtől függetlenül. Önnek igaza van, “..ugrunk,ugrottunk, és így lesz később is”. Csakhogy aki “ugrik”,annak mindegy, hogyan ábrázolja a plakát Sorost. Ha a kormány a legjobb embernek állítaná be őt, akkor aki “ugrik”, lezsidóbérencezné a kormányt. Akik “ugranak”, azokkal nincs mit kezdeni, a kormány a propagandáját nem alakíthatja az “ugrók” miatt és túlérzékeny zsidók kedvéért másként, ha valamit el akar mondani. De fenntartom, a kampány gusztustalan.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .