ujkelet.live
Szerda este a törvényhozók megszavazták a három és fél éve működő 20. Knesszet feloszlatását és új választások tartását április 9-én.
Egy nappal azt követően, hogy a kormányminiszterek elfogadták a lépést, a Knesszet viharos bizottsági viták és szavazatok sorozatán ment keresztül, amelyek a parlament felszámolására és a 2019-es választási kampány hivatalos elindítására irányultak.
Az első olvasatára vonatkozó 6 órás vitát és a törvényjavaslat véglegesítését tárgyaló két heves biztossági ülést követően, a végső olvasatát a képviselők 102-2 arányban elfogadták, ezzel hivatalosan véget vetve a Knesszet megszokott munkarendjének az elkövetkező három hónapra.
A két nemmel szavazó kepviselő Jehuda Glick és Járon Mazuz volt a Likudból.
A ködösítésektől mentes törvényjavaslat kijelenti, hogy a 20. Knesszet „felolszlatja magát a választások előtt”, és a 21. Knesszetre vonatkozó szavazásra 2019. április 9-én kerül sor.
A kormány nevében a törvényjavaslat bemutatásakor Járiv Levin turisztikai és bevándorlási miniszter azt mondta, hogy a Knesszet szolgálati ideje „négy hihetetlen és példátlan munkával eltöltött év után ér véget Izrael népe érdekében”.
„Ez a kormány és ez a Knesszet javított a lakosság életén és Izrael státuszán,” – tette hozzá – „mint ahogy azt tenni fogja a következő, szintén Likud alatti is.”
Cipi Livni, az ellenzék vezetője kevésbé volt jó véleményen a kormány munkájával kapcsolatban, számára az elmúlt négy év „a rettegésről és az izraeli demokrácia jövője miatti félelemről” szólt.
Livni szerint az új választások reményt adnak a lakosság számára, hogy „végre leválthatjuk ezt a korrupt vezetést, amely befeketítette Izrael arcát.”
Netanjahu hétfőn hirdetett előrehozott választásokat.
Miközben a közvélemény-kutatásokon toronymagasan vezet a Likud, minden szem Avichai Mandelblit legfőbb ügyészre mered, hogy vajon döntésre jut-e a Netanjahut érintő korrupciós ügyekkek kapcsolatos vádemelést illetően még a választások előtt.
Az Israel Hayom politikai elemzője, Motti Tuchfeld csütörtök reggel megjelent riportja ugyanakkor azt állítja, hogy Netanjahu közölte bizalmasaival, hogy nem hiszi, hogy Mandelblit vádat mer emelni a választási kampány során, de még ha meg is teszi, nem fog lemondani.
A bizalmi körével folytatott magánbeszélgetésen Netanjahu azt mondta, hogy ha a vádemelés a választási időszak során történik, akkor sem mond le, és a tárgyaláson már mint miniszterelnök fog részt venni.
„A törvény világos, még ha vádemelés is történik ellenem, nem mondok le,” mondta állítólag Netanjahu.
Netanjahu Likud pártja azonban hamisnak nevezte a riport állításait.
„Az állítás, hogy a miniszterelnök ilyen dolgokat mondott volna hamis, mivel a miniszterelnök senkivel sem beszélt erről az ügyről,” nyilatkozta a Likud. „A pártban senki sem fenyegeti a legfőbb ügyészt. A napi szinten zajló fenyegetések és nyomásgyakorlás a Netanjahu elleni vádemelés kihirdetésére – nem számít milyen áron és nem számít milyen körülmények között – a baloldaltól és a médiától ered.”
A kedden tartott közvélemény-kutatások első nagy fordulója megállapította, hogy Netanjahu jó úton halad a következő választások megnyeréséhez, annak ellenére, hogy nem túl népszerű a szavazók között.
A megkérdezett izraeliek többsége szerint nem Netanjahu kéne legyen a következő miniszterelnök, ugyanakkor riválisait még inkább alkalmatlannak tartják. Izrael többpártrendszerében még a közepes támogatás is elegendő a vezetői pozíció elnyeréséhez.
A koalíciós vezetők hétfő délután egyhangúlag megszavazták a Knesszet feloszlatását.
A miniszterelnöki hivatalban összehívott találkozón a koalíció öt frakciójának vezetői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi minimális többséggel rendelkező kormány nem tartható fenn tovább, és a 20. Knesszet-kormányt idő előtt fel kell oszlatni és új választásokat kell tartani.
„A nemzeti és költségvetési felelősséget figyelembe véve a koalíciós pártok vezetői egyhangúlag úgy döntöttek, hogy feloszlatják a Knesszetet, és négy év után április elején új választásokat tartanak,” – mondja a koalíciós pártvezetők közös nyilatkozata.
Hangsúlyozták, hogy egyik fél sem lép ki a kormányból.
A bejelentést megelőzően Jáir Lapid (Jes Átid) közölte, hogy pártja nem fogja támogatni a koalíció ultra-ortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, azt állítva, hogy a kormány fű alatt kiegyezett az ultra-ortodoxok pártokkal, így a pénzügyi szankciók alá kerülő besorozási kvótát nem teljesítő jesivákat anyagilag kompenzálnák. “Ez nem besorozási törvény. Ez egy pénzgyűjtő törvény.”
Benjamin Netanjahu miniszterelnök később a Likud-frakció előtt beszélve kigúnyolva a Jes Átid vezetőjét azt mondta, hogy Lapidnak Houdini-féle mutatványra lesz szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből kimásszon, miután egyik pillanatról a másikra megváltoztatta a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját.
December elején a Legfelsőbb Bíróság másfél hónap haladékot adott a kormánynak, hogy elfogadtassa az törvényjavaslatot. A haladék nélkül jesiva tanulók ezrei váltak volna hadkötelessé. Az előrehozott választások miatt valószínűleg ismét kiterjesztik.
Elsőnek Avigdor Liberman reagált az előrehozott választások hírére, aki múlt hónapban Jiszráel Beiteinu pártjával kilépett a koalícióból.
“Gratulálok a koalíciós vezetőknek az előrehozott választásokra vonatkozó döntéshez. A nemzet szempontjából a legfontosabb dolog egy új és stabil kormány megteremtése.”
Liberman ezen felül kifejezte reményét, hogy az ultra-ortodox tanulók besorozásával foglalkozó törvényt még a választások előtt megszavazza a Knesszet.
Netanjahu viszont kijelentette, hogy erre nem fog sor kerülni az áprilisi választások előtt, mivel szükség lenne hozzá az ellenzék támogatására, és Lapid viselkedése után ez nem lehetséges.
Tamar Zandberg a baloldali Merec párt vezetője is üdvözölte a hírt, mondván „itt az ideje, hogy ez a koalíció megszűnjön, és itt az ideje, hogy Izrael egy jobb jövőt biztosítson magának. Nagy megkönnyebbülés.”
Joel Hasszon a Cionista Uniótól úgy vélte, hogy a döntéssel „megkezdődött a visszaszámlálás, mely Benjamin Netanjahu [miniszterelnök] hivatali idejének végét jelenti. A választókon múlik, hogy milyen kormányt akarnak – a remény vagy a stagnálás kormányát.”
Párttársa, Merav Michaeli egyenesen a legrosszabb kormánynak nevezte a mostanit, mondván “Ez egy korrupt kormány, amely tönkretette a demokráciát, kiárusította a biztonságunkat, és diplomáciai elszigeteltséghez és pénzügyi hiányhoz vezetett.”