Unti Ildikó: Betonfülek – 2.rész

0
Sötét árnyak. Fotó: illusztráció. Forrás: Twitter

3. A következő napon

Másnap Mammnak volt egy üzleti tárgyalása a Magyar Autóklubban, majd kiment a lakóhely szerinti illetékes XIX. kerületi Rendőrkapitányságra.

Az ott tartózkodó főhadnagy elküldte a XIX. kerületi rendelőintézetbe, hogy szerezzen be látleletet és, hogy tegyék betegállományba a lányát.

A körzeti orvossal azonban csak másnap tudott beszélni, amikor újra felkereste.

Az orvos mindenképpen látni akarta Nikit, hiába mondta el a “történetet”. De őt nem lehetett kihozni Ágnes lakásából, kitéve Laci késelésének, és Nikit erős halálfélelme is megbénította bárminemű cselekvésben.

4. És még a következő napokon

Mamm újra megjelent a rendőrségen a látlelettel a kezében, amit még az éjszaka a kórházban kaptak. Ennek alapján jegyzőkönyvet vettek fel, hiszen közvetlen életveszélyről volt szó, majd újra a Szabolcs utcai kórházba ment a szülőorvoshoz.

Az orvos, aki akkor megvizsgálta Nikit, most kijelentette, hogy nem vállalja a szülést. Mamm ezen a napon négyszer kereste fel a lakóhely szerinti körzeti orvost, akinek bemutatta a kórház által kapott látleletet Niki állapotáról. Hiába. Az orvos nem vette betegállományba, látni akarta őt.

Mivel erre ilyen körülmények között nem volt mód, nem volt más választás, mint intézni a soron következő feladatokat.

5. Miért Izrael?

Mamm a háború utáni időben született, a kommunizmusban nőtt fel, de számukra az a szocializmus legfelsőbb foka volt, mert ahogy mondták, a “kommunizmust kellett elérni”.

”Ha majd a bőség kosárból mindenki vehet, ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet…Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán!”

Ezzel a Petőfi Sándor idézettel érzékeltették a jövő egyenlőségét, a kommunizmust. Ettől persze még messze voltak! Így a mai napig furcsán hangzik számára, amikor a vasfüggönyről, a kommunizmus uralmáról hall vagy olvas. Ide tartozik az is, amit iskolás korukban magukba szívtak a Magyarországon állomásozó ideiglenes hadseregről, ami a szovjet katonákat jelentette, valamint, hogy kötelező volt az orosz nyelv tanulása. Azután, ahogy múlt az idő, felnőttek.

Felnőtt egy generáció és még mindig azt hallották , hogy a “Magyarországon állomásozó ideiglenes hadsereg”, de meddig? És miért? Miért kell a népnek mindenestül eltartani őket? Nem kaptak igaz válaszokat.

Vagy egy egészen más, de mégis idetartozó dolog. A Dunántúlon bauxit bányák voltak, a KGST keretén belül a bauxitot kibányászták, kivitték és alumíniumtömb formájában a magyar állam megvette! Vagy a teljes foglalkoztatottság “nagy mellénye” alatt valóban nem volt munkanélküliség a Nyugat felé küldött statisztikákban, de volt rengeteg “rejtett” munkanélküli a napi nyolc órában, ami mögött nem állt teljesítmény.

Vagy még egy példa a tervgazdálkodás idejéből, ami centralizáltan meghatározták a minimum 100%-ot elérő teljesítést. Tehát adva voltak az előző évi bázis teljesítmény – mutatók, majd a várható tényszámhoz viszonyítva gyors tervmódosítást hajtottak végre. Ezáltal meghamisított eredmény mutatókat, árbevétel teljesítéseket kaptak, majd ezek a következő évben már halmozottan hozták a téves viszonyszámokat, indexeket. Ekkor találták ki a “Komplex Intézkedési Terv” nevű beszámolókat negyedévenként, hogy a menetközben termelékenységi – munkaügyi, létszám és bérgazdálkodás -, valamint fenntartási, önköltségi torzulásokat korrigálhassák. Bizonyos évek elteltével azonban már ez sem segített és a gazdasági egyensúly erősen ingatag állapotba került. És a morál? Az INFO, vagyis a heti “Információs jelentés” volt hivatva tükrözni a dolgozók közhangulatát, mintegy vészjelző készülékként.

Mik voltak megoldva? – A megoldások már a Kádár – rendszer eredményei voltak. Nyitás a demokratizálódás felé. Az analfabetizmus teljes felszámolására került sor és célként a középiskolai szintű iskolázottságot jelölték meg. Vagy a több szakmát adó tanfolyamok, ami mind az egyén, mind a társadalom érdek-szférában megjelenő mozgósító erőként működött.

Felszámolásra került a munkanélküliség, a nyomortanyák megszűntek. A teljes foglalkoztatottság lépett érvénybe, és ezzel párhuzamosan a bérgazdálkodás. A fizetéseket rögzítették a piaci árakkal együtt – és akkor egy merész húzással Kádár János “nyitott” Nyugat felé és beindult a piacgazdálkodás! Közép – Európában Magyarország volt az első olyan állam, amely ezt meg merte tenni a szovjet hatalom alatt.

Így megindult az egészséges versengés a kereslet és kínálat között: megjelentek az első “butikok” és a mezőgazdaságban a kiskereskedők önálló tulajdonosként termelhettek eladásra, amellett művelhették a saját háztáji kertjeiket, gyarapíthatták állatállományaikat.

Létrejött a KIOSZ új formája, a Kisiparosok Országos Szövetsége, és fellendültek a szolgáltatások az egész országban.

A lakosság lakáshelyzetének megoldására új lakótelep-negyedek születtek, új kerületek épültek és ezáltal megnövekedett Budapest területi nagysága. A “cigánykérdés” úgymond nem létezett, mert nem igyekeztek felszámolni a meztelen porontyokkal teli ciganyputrikat. Hogy hogyan? Úgy, hogy egész telepeket adtak a részükre! – úgymond, az egészséges életmód kialakítása céljából. Az már egy más kérdés volt, hogy ők meg felszedték lakásuk parkettáit és eltüzelték bútordarabjaikkal együtt. Vagy: a segélyezésukre kiutalt pénzt elitták, a gyermekeiket nem íratták be az iskolába, hanem elbujtatták őket.

A közlekedési hálózat is fejlődött, megindultak a metró építkezések, ma már négy irányban hálózzák be a metró-vonalak Budapestet. Az autóbusz-park és a taxiállomány növekedett, az úthálózatok  bővültek, felüljárókat építettek.

Lassan és észrevétlenül Magyarország Közép-Európa “éléstára” lett. Később, sokkal később – a gazdasági válság idején – a környező szocialista országok, mint például Lengyelország, Románia, Kelet-Németország, Csehszlovákia, Bulgária állampolgárai Magyarországra jártak át a nagybevásárlásaikat intézni. Ekkor meg Jugoszlávia – Tito vezetése alatt – a Nyugathoz tartozott és a szocialista országoknak az Adriai tengerhez eljutott dolgozói Fiume és Dubrovnik festői szépségű városaiban gyönyörködhettek.

Vallási probléma nem volt, mert egyáltalán nem létezett vallás. Aki foglalkozott a vallással, azt elbocsátották az állásából és kenyér nélkül maradt családostól, amit viszont büntettek! Ha valaki 30 napon túl volt munkanélküli, az börtönbe került. Mamm, pedagógus szülők gyermekeként, amikor a nevelőket “kihegyezetten” figyelték, otthon egyáltalán nem hallott vallásról beszélni. A marxizmus az anyagiságból vezette le a világ létezését. A filozófiában pedig Arisztotelésztől kezdve Nietzsche tanításain keresztül, egészen Lukács György esztétáig “vitt az út”.

1987 telén Mamm nagy változtáson esett át, megismerte a Hit Gyülekezetet és megtért bűneiből Istenhez. Ettől kezdve hívő életet élt és elutasította életvitelében a bűnt. Rendszeresen járt az istentiszteletekre, majd  Biblia-iskolába és hitt az isteni szellemben és a Szentlélek erejében, és ahogy bűntelen élete elindult, érezte a tisztulás erejét. Ezzel párhuzamosan egyre jobban elmélyedt a Bibliában. A bibliai történetek megelevenedtek előtte, Mózes alapján keresztül megvilágosodott a Tízparancsolat – máig érvényes – törvényének jelentősége, betartásának fontossága. Az isteni szózat minden népre érvényes, aktuális a ma világában is. Az pedig, hog az izraeli nép I-n kiválasztott népe lett, egyszerűen I-n szuverenitása. Következetesen tanulmányozni kezdte az Ó- és Újtestamentumot, jegyzeteket készített, Dávid zsoltárait, Salamon Példabeszédeit kezdte megtanulni, igékkel kelt és igékkel feküdt. Már érezte és tapasztalta, hogy a hit beszéde által “bejön” életünkbe az igazság (Ézsaiás32) és azt, hogy a legnagyobb bajt – régen és most is – a tudatlanság okozza.

Már két éve járt a Biblia-iskolába, amikor bekövetkezett az a lehetetlen állapot, amely a kisebbik lányát érte. És amikor felmerült a kérdés, hogy melyik országba menjenek, egyértelmű volt a válasz: Izraelbe. Azon a hajnalon egy énekkel ébredt: “Örülj, örülj, az Úr veled van, Ő Izráelnek I-ne”. Azon a napon kereste fel először az izraeli követséget (szeptember 1.) és azon a napon derült ki, hogy a legközelebbi repülőjárat, amire hely is van, az szeptember 6-án megy közvetlenül Izraelbe! Természetesen, mint turisták mentek és a vízum három hónapig volt érvényes. Hit nélkül el sem mert volna indulni egy hatodik hónapban levő fiatalasszonynal és négy bőrönddel, de úgy érezte, I-n akaratával jár, amikor megment két életet és tudását a zsidó nép ügyének szolgálatába fogja állítani.

Az utolsó előtti napon még a Magyar Autóklubban volt tárgyalása. Egy referencia – film készítéséről volt szó az Autós Évkönyvhöz kapcsolódóan. A VOSZK- nak nyitva maradt egy visszajelzése, és még el kellett mennie a bölcsődei központba, valamint a Fővárosi Tanácsba is kora délutánra B.K. hittestvérhez volt hivatalos, aki ellátása bizonyos nevekkel és címekkel munkahely és szállás tekintetében, valamint megadta az izraeli Misgáv Ládách kórház egy szükesznőjének nevét. Ők valamennyien beszéltek magyarul, ami egyike volt a legfontosabb dolgoknak, hiszen Mamm csak kicsit tudott angolul.

Előző napon érkezett vissza Niki vidékről és még aznap este elmentek a Ganz Mávag-bán tartott istentiszteletre, ahol “áldást” kaptak. Az Alkalom vezetője és a presbiterek tudtak Laciról, sőt, jól ismerték. Foglalkoztak személyével, munkájuk eredményeként már “megtért” és nagyon jó hívőnek mutatkozott, azután újra elferdültek útjai. Kudarcot vallottak vele és nem tudták megfékezni. Az utolsó napon Mamm hivatalosan rendezte munkakönyvét, majd a Hit Gyülekezet egyik presbitere fogadta lakásán. Közösen imádkoztak, I-n áldását kérve.

A lakóhelyhez legközelebb eső művelődési házban meg befizette nagyobb lányát, Zs-t egy induló angol nyelvtanfolyamra, majd kitette a nyugtát az íróasztalra. A lenti butikban vásárolt magának egy farmernadrágot, majd felrohant egy utolsó búcsúra a lakásban. Egyedül volt. Akkor vált ketté a szíve és a fele ottmaradt nagyobbik lányánál, Zs.-nél. Búcsú nélkül kellett elmennie.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..