Miért nem szereti Iohannis a zsidókat?

0

Ziva/ujkelet.live

A Liviu Dragnea vezette szociáldemokrata párt (PSD) végrehajtó bizottsága a héten úgy döntött, hogy Viorica Dancila 28 tagú kabinettjében lecserél 8 minisztert.

Az új miniszteri kinevezésekhez azonban Klaus Iohannis államfő jóváhagyása szükséges, így a politikai vihar borítékolható volt.

A miniszterek cseréjét az államfő kettő kivételével jóváhagyta. Lia Olguta Vasilescu, a közlekedési tárca valamint Ilan Laufer, regionális fejlesztési miniszteri kinevezését Iohannis egyszerűen ejtette, mondván, hogy a jelöltek alkalmatlanok a pozíció betöltésére. Első látásra úgy tűnik, Vasilescu pechjére, mint aki rosszkor volt rossz helyen, azért vesztette el a miniszteri széket, mert az túlságosan nyilvánvaló lett volna, ha egyedül Laufer nem kapja meg a neki szánt tárcát. A regionális fejlesztési miniszteri kinevezés, amely egyben a kormányban miniszterelnök-helyettesi pozícióval is jár, sokkal többet nyom a latban, mint egy egyszerű közlekedési tárca, de mindkét miniszter alkalmasságának vizsgálata az őket kinevező intézmény, ebben az esetben a PSD végrehajtó bizottságára tartozik. Amennyiben az alkalmatlanságuknak konkrét oka volt, az államfőnek illett volna megindokolnia, és akkor valószínűleg kisebb botrány kerekedik az ügyből.

Furcsának tűnik ugyanis, hogy az államfő tavaly miért hagyta jóvá a Tudose kormányban üzleti szféráért felelős miniszternek ugyanazt az Ilan Laufert, akit most hirtelen alakalmatlannak minősített hasonló tudást igénylő munkakörben.

Ilan Laufer nem hagyja annyiban. Forrás : Twitter

Az érintett, Ilan Laufer pártjának székházából élőben sugárzott méretes kirohanása, mint az utolsó csepp a pohárban, ráolvasott mindent, ami eszébe jutott az államfő fejére. A jelenleg függetlennek számító Iohannis, korábban a Romániai Németek Demokratikus Fóruma és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt vezetője. Laufer szerint Iohannis, Angela Merkelhez fűződő kiváló politikai kapcsolatai miatt hozott Izrael-ellenes döntései mellett, egy olyan náci szervezet örökösének számító fórumnak volt az elnöke, amelyet a második világháború után törvénytelennek nyilvánítottak. Laufer szerint Iohannis önkényes döntése a miniszteri kinevezés ügyében, amellett hogy alkotmányellenes, antiszemita is.

A médiában zajló üzengetésben jó tapasztalatokkal rendelkező Iohannis németes hidegvérrel hárította Laufer forrófejű vádjait, a 35 éves politikust egyszerűen éretlennek nevezve, aki bele akar keverni a politikába olyan érzékeny témákat, mint az antiszemizmus és nácizmus, amely csak arra jó, hogy gyűlöletet és zsidóellenességet szítson.

Iohannis a jól bevált PR-módszerekkel érvelve felsorolta érdemeit és díjait valamint dicséretes államfői tevékenységét, amellyel a modern Izrael megalakulása óta kivételesen jó román-izraeli kapcsolatokat személy szerint példásan szolgálja. Laufert nem miniszternek, hanem alaptalan vádaskodással dobálózó, PSD propagandaszócsőnek nevezve ki.

Az Ilan Laufer ellen felhozott vádak azonban, ha igazak is még mindig nem indokolják regionális fejlesztési miniszteri alkalmatlanságát.

Laufer vélt vagy valós, személyes és párt-propaganda sérelmeit nem véletlenül olvasta ilyen viharosan Iohannis fejére, ugyanis a médiában zajló botrány nézőit így akarta többek között emlékeztetni az államfő áprilisi kirohanására. Viorica Dancila izraeli útja alkalmából, a Iohannis által említett példás kétoldalú kapcsolatokra hivatkozva és valószínűleg Dragnea kérésére, ígéretet tett a román nagykövetség Jeruzsálembe való átköltöztetésére. A bejelentés hallatán Iohannis kikelt magából és arra hivatkozva, hogy a külügyi döntések meghozatala kizárólag az államfő jogköre nyíltan szembement Dancilával. A tehetetlen miniszterelnöknő megalázása és a nagykövetség költöztetésének megvétózását ecsetelő indulatos beszédébe becsúszott egy kis zsidózás is, amit áprilisban a helyi média nyomására Iohannis azzal harított, hogy igazán “vicces őt antiszemitának nevezni,” amikor annyi elismerést kapott már helyi és amerikai zsidó szervezetektől. Az említett zsidó szervezetek, annyira még sem vették jónéven az ügyet, ezért Iohannis kénytelen volt elnézést kérni.

Laufer beszédében erre a fiaskóra is hivatkozott, mint az aktuális döntés előzményére megjegyezve azt is, hogy kinevezésének megakadályozása összefüggésben áll azzal, hogy Iohannis szándékosan gátolja a román – izraeli közös kormányülést.

Ebben lehet némi igazság, ugyanis Viorica Dancila Iohannissal a háta mögött többször került kínos helyzetbe és nemcsak a nagykövetség átköltöztetése miatt. Legutóbb november elején Várnában, a Craiova fórumon, ahol Benjamin Netanjahuval az oldalán kellett válaszolnia az újságírók kérdéseire. Netanjahu a bolgár fővárosban kimentette ugyan Dancilát, mondván, minden bizonnyal majd a bukaresti találkozón fogják megvitatni a nagykövetség kérdését is, de még Várna előtt felhívta román kollégáját és elhalasztotta, már másodjára az esedékes bukaresti közös román-izraeli kormánytalálkozót, amely ősszel lett volna esedékes.
Annak ellenére, hogy Netanjahu diplomatikusan izraeli belföldi politikai ügyekre hivatkozva mondta le a találkozót, Várnában finoman jelezte, hogy ugyan nem avatkozik más országok politikájába, de Jeruzsálem akkor is már hosszú idők óta a zsidók fővárosa és ahogyan az Egyesült Államok is odaköltöztette a nagykövetségét, úgy előbb utóbb mások is követni fogjak példáját. Dancila végül kínos magyarázkodással próbálta meggyőzni az újságírókat, hogy Netanjahu nem lemondta csak elhalasztotta a kormánytalálkozót, amelyet várhatóan januárban fognak megtartani.

Klaus Iohannisnak abban igaza van, hogy Laufer kirohanása nem más, mint a szociáldemokrata párttal folyó állandó szembenállásának egyik epizódja, amely ezúttal veszélyes vizekre evezett. A PSD és Iohannis közötti feszült helyzet odáig fajult, hogy Laufer mérgében azt vágta az államfő fejéhez, hogy Ceausescu pénzért árulta a zsidókat, most pedig Iohannis “egy román zsidót adott el, csak azt nem lehet tudni kinek és mennyiért.”

Az államfő hidegvérrel hárította Laufer kirohanását, de az korántsem biztos, hogy meg tudta győzni az illetékeseket ártatlanságáról.

A botrány a médiában 48 órán belül tetőzött, az üggyel kapcsolatban több nem politikai vélemény is elhangzott, vagyis a kérdés, miszerint Iohannis miért is nem szereti a zsidókat megosztja a románokat és érdeklődésre tarthat számot a jövőben is, mint például Bogdán Stoica az ügyhöz kapcsolódó rövid bejegyzésének konklúziója: “Iohannis nem antiszemita, hanem hülye. Legalábbis amit mond, az biztos hülyeség.”

Ilan Laufer úgy tűnik kihúzta a gyufát kirohanásával, amit fiatal korával lehet enyhíteni ugyan, de jobban belegondolva a járulékos veszteségek levonása után, mégsem volt eredménytelen. Viorica Dancila halkszavú esdekléseivel semmit nem tud elérni a külkapcsolatokért felelős államfőnél, mint Románia miniszterelnöke. Ahhoz, hogy a közvélemény legalább 48 órára felkapja a fejét, úgy látszik ilyen kemény szavakra van szükség, hátha. Ugyanis a Iohannis által emlegetett legendásan jó román – izraeli kapcsolatok, akárcsak a Tel-avivi, nagykövet nélkül vegetáló román rezidencia és a kétoldalú közös kormányülés egyaránt a jobb napokra várnak.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..