ujkelet.live
Avigdor Liberman védelmi miniszter csütörtökön hivatalosan is benyújtja lemondását, egy nappal azután, hogy bejelentette, távozik a védelmi minisztérium éléről tiltakozásul a Hamásszal kötött fegyverszüneti megállapodás ellen, amely véget vetett a kétnapos összecsapásoknak a Gázai övezettel.
Később a nap folyamán kerül sor Liberman utolsó találkozójára a legfelsőbb védelmi tisztviselőkkel, számolt be a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. A lemondása a nyilatkozat átadását követő 48 órával lép hatályba.
A lemondás mellett egyúttal kilépteti pártját, a Jiszráel Beitenut a koalícióból, így a Likud vezette kormány székei 61-re zsugorodnak a 120 fős Knesszetben.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök még nem nevezete meg Liberman utódját, és egyelőre nem jelezte, hogy engedne a Zsidó Otthon párt ultimátumának, mely kilépéssel fenyeget a koalícióból, ha nem vezetőjük, Naftali Bennet kapja meg a védelmi portfóliót.
“Ami tegnap történt, a tűzszünet, és a tárgyalások a Hamásszal, megadás a terrornak. Nincs más szó rá. Rövid távú nyugalmat vásárolunk a hosszú távú biztonságunk kárára,” nyilatkozta Liberman a lemondását bejelentő sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a lehető leghamarabb meg kell tartani az előrehozott választásokat.
A következő választásokat menetrend szerint 2019 novemberében tartanák.
Más védelmi tisztviselők szintén keményen kritizálták a kormány lépéseit a gázai helyzet kezelésével kapcsolatban csütörtök reggel a Kannak adott nyilatkozatukban, mondván Izraelben a biztonsági megfontolások egyre inkább politikai üggyé válnak.
“A jelentősége, hogy egyáltalán összeül a biztonsági kabinet a zéróval egyenlő,” mondta egy tisztviselő a műsorszolgáltatónak.
A védelmi tisztviselők szerint Liberman lemondása feltárta a kabinet tárgyalásokon uralkodó “politikai játékokat”.
Netanjahu Likud-frakciójának egyik tisztviselője visszautasította a spekulációkat, miszerint előrehozott választásokat hirdetnek, továbbá közölte, Liberman pozícióját átmenetileg Netanjahu veszi át.
Netanjahu irodája szerda délután megerősítette, hogy a miniszterelnök konzultációkat folytat a párt vezetőkkel a koalíció stabilizálása érdekében.
A biztonsági kabinet kedd délután beleegyezett egy nem hivatalos tűzszünetbe a Hamásszal. Néhány kabinet miniszter azonban később azt nyilatkozta, hogy ellenezte a megállapodást. A döntést az ellenzéki vezetők egy része elítélte, mondván Izrael megadja magát a terrornak egy halálos kétnapig tartó támadássorozatot követően, mely során gázai terroristák több mint 460 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Dél-Izraelre.
Az izraeli 10-es hírcsatorna kedd esti riportja azt állította, hogy legalább négy vezető miniszter, akik részt vettek a biztonsági kabinet ülésén, ellenezte a döntést, amelyet állítólag Benjamin Netanjahu miniszterelnök hozott meg szavazás nélkül.
A riport szerint Avigdor Liberman védelmi miniszter, Ajelet Saked igazságügy-miniszter, Ze’ev Elkin környezetvédelmi miniszter és Naftali Bennett oktatási miniszter egy alternatív reakciót javasolt, amit a többi miniszter elutasított.
Ugyanakkor Joáv Gallant lakásügyi miniszter, aki szintén jelen volt az ülésen, azt nyilatkozta, hogy a miniszterek mind elfogadták a döntést.
Az Izraeli Védelmi Erők adatai szerint több mint 460 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Gázából Dél-Izraelre 25 óra leforgása alatt.
A Vaskupola elfogott több mint száz lövedéket. A maradék többsége nyílt területen landolt, de még így is tucatjával csapódtak be lakóházakba és épületekbe is, melynek következtében egy személy meghalt, több tucatnyian megsérültek és jelentős anyagi károk keletkeztek.
A hadsereg a rakétatámadásokra válaszul mintegy 160 Hamászhoz és Iszlám Dzsihádhoz tartozó terrorista célpontot bombázott le a Gázai övezetben, köztük 4 olyan létesítményt, amit a hadsereg kulcsfontosságú stratégiai eszközként írt le.
