Ziva/ujkelet.live
Az izraeli önkormányzati választások tétje a helyi polgármester és a közgyűlés megválasztása öt éves ciklusonként. Az idén esedékes helyhatósági választások eredményei többé – kevésbé nem okoztak meglepetést, viszont a jeruzsálemi polgármesteri választások körüli izgalmak borítékolhatóak voltak.
Az elmúlt tíz év alatt Nir Barkat népszerűsége töretlen mint Jeruzsálem polgármestere. Választási esélyei nyilvánvalóak voltak, ennek ellenére korábban jelezte, hogy politikai karrierjének érdekében kiszáll a versenyből ezzel nyitva hagyva a jelöltek és a találgatások előtt az utat.
Barkat távozásával feladta a leckét mind a jeruzsálemi választók mind a jelöltek számára, izgalmas választási légkört teremtve a fővárosban. A polgármesteri választás győztesének legalább 40%-os többséget kell elérnie, ellenkező esetben a második forduló dönt a két legjobban szereplő között. Jeruzsálemben egyfordulós körben nyerni, vagyis első nekifutásra a jeruzsálemi érdekcsoportok kegyeit elnyerni kiszámíthatatlanságuk miatt is szinte lehetetlen feladat. A jelölteknek a különböző vallási csoportok ultra-ortodox, ortodox, haszid – hogy csak a nagyobbakat említsem -, blokkok ellenállásán kell először is túl jutniuk és azzal is számolniuk kell, hogy az egyes csoportokon belüli ellentét okozza, akarva – akaratlanul vereségüket.
Így volt ez 2013-ban is, amikor Nir Barkat (51%) fölényesen nyert Mose Leon ellen (43%). Utolsó pillanatban a haszidok egy csoportja Nir Barkat mellé állt egy háttér egyezménynek köszönhetően, amelyet természetesen mindkét fél a mai napig tagad. A vallásos felek kiszámíthatatlanságát jelen esetben talán nem is az mutatja, hogy ki állt ki mellé hanem az, hogy ki nem állt. Az ultra-ortodox csoporton belül kialakult ellentéteknek köszönhetően Barkatnak csak ki kellett használnia a tálcán kínált lehetőséget, hiszen az ultra-ortodox blokkon belüli egymás közötti vita miatt a haszidok úgy döntöttek nem állnak ki Mose Leon mellett.
Idén könnyen meglehet, hogy ismét a haszidok lesznek a mérleg nyelve.
A négy jelölthöz a helyi média különböző vélt vagy valós találgatások révén nagy reményeket fűzött a kampány egyre forrósódó hevében. Végül az ortodox Ze’ev Elkin Jeruzsálem-ügyi miniszter és a Likud preferált jelöltje 20% támogatottsággal valamint az ultra-ortodox Yossi Deitch 17%-os teljesítményével elvesztette a lehetőséget a második fordulóbeli megmérettetésre. A két hét múlva esedékes döntő, az öt éve Barkat ellen alulmaradt Mose Leon (33%) (80ezer szavazat) és a világi Ofer Berkovics (29%) (70ezer szavazat) között fog eldőlni. Két hét múlva az fog nyerni, akinek sikerül megszerezni a két kieső után fennmaradt 88ezer szavazat többséget, vagyis Elkin ortodox valamint Deitch jelentős számú haszid (Agudat Jiszroel) támogatói körét meggyőzni, egyébként ez utóbbi már öt évvel ezelőtt is, a Sasz és a Degel Hatorah ultra-ortodox csoporttal vívott belharca miatt utasította el Leon támogatását.
A második forduló eredményeitől függetlenül a helyközi közgyűlés tagjainak megválasztása egyfordulós, a mandátumok már kedden eldőltek. A Közgyűlés jelenlegi felállása azonban érdekes ellentmondáshoz vezethet, amennyiben Mose Leon nyeri meg a polgármester választást. Ugyanis amíg Leon támogatói, az ultra-ortodox Degel Hatora és a Sasz együttesen 73ezer szavazattal 5-6 széket tudhatnak magukénak, addig Mose Leon pártja a Mi Jeruzsálemünk 2% támogatottsággal a küszöb alatt teljesített, így, amennyiben Leon nyeri a választást csak külön belügyminiszteri engedéllyel lehet annak a tanácsnak az elnöke, amelybe saját pártjának képviselői nem jutottak be.
A Közgyűlésben egyébként, az ellenfél Berkovics támogatói, az Agudat Jiszroelhez tartozó Jahadut Hatora 25ezer szavazattal 3 széket valamint Ofer Berkovics pártja, a Hitorerut 43ezer szavazattal 6 széket tudhat magáénak.
Ze’ev Elkin pártja a választás során 47ezer szavazatot kapott, a közgyűlési mandátumok összesítése után azonban mindössze 11ezer szavazatot tudott begyűjteni, a többi voksot más listás jelöltekre adhatták le.
Mindent egybevetve a polgármesteri választás végkimenetelét Lion javára döntheti a rejtélyes Elkin-féle 36ezer átszavazó, vagy a valószínűleg Berkovics mellé álló Deitch-voksolók, de összeségében minden előre kiszámítható és váratlan eshetőségre számítva sem lehet biztosan állítani, hogy a tetemes ultra-ortodox befolyást maga mögött tudó Mose Leon javára fog billenni a mérleg.
Ugyanis a második fordulón az Elkin-féle ultra-ortodox valamint Deitch haszid támogatói olyan dilemma elé néznek, ami miatt könnyen meglehet inkább elállnak a szavazástól.
Elvileg logikus lenne, hogy a Bnei Hatora – Jeruzsálemi Frakció, Elkin támogatói a fináléban Leon mellé álljanak, a gyakorlatban azonban több mint kínos lenne azt a Mose Leont támogatni, akinek jelölése része volt annak a politikai alkunak Liberman és az ultra-ortodoxok között, amely során Liberman állítólag, Leon támogatásáért cserébe ígéretet tett a haredi besorozási törvény jelentős megkönnyítésére. A mintegy 8000 szavazatot jelentő Jeruzsálemi Frakció számára, akik teljes mértékben elutasítják a Liberman féle besorozási törvényt – bármilyen könnyített is legyen -, Mose Leon támogatására önmagukat meggyőzni ugyanolyan róka fogta csuka csapda lenne, mint Berkovics támogatása, aki azt nyilatkozta, hogy meg fogja szabadítani “Jeruzsálemet a haredik zsarolásától”.
