Régvolt idők mozisa

0
Régi idők mozisa. Forrás: hangosfilm.hu

Politzer Tamás/ujkelet.live

Gyerünk a moziba be!
Kedves Olvasó, mozizhatsz csilivili, szuper szélesvásznú, szuper sztereo, bőrfoteles filmpalotában, rágcsálhatod két nevetés vagy két sikoly között a pattogatott kukoricát (legalább egy litert, ugye), szürcsölheted szomszédod nagy „örömére” a kóládat… vagy otthon ágyban, íróasztal mellett vagy a napernyő alatt nézheted mobilon, ájpeden és egyéb kütyün a filmeket, s talán nem gondolsz arra, hogy is kezdődött, a filmnézés, a mozizás a múlt század elején, Pesten.

Mesélek erről:
A kuplé (ha nem tudnád így nevezték egykor a népszerű dalokat, amelyek rendszerint egy-egy operettből származtak) szerint a körúton mendegélve Berta találkozott egy fess legénykével, aki szívélyesen egy projektográfba invitálta őt mozgóképeket nézni. Az udvarlónak sikerült…

„… mert a Berta nagy liba…, hát elment a mozi-mozi-moziba.” S mi lett a mozizások és egyéb párkapcsolati örömök következménye? A dalszerző ezt is megírta: Berta „szemébe könyű rezg. Észrevette, hogy gyanúsan gömbö-gömbölyödni kezd!„

Dal a moziról: 1907-ben volt a premiere a Vígszínházban Kálmán Imre és Heltai Jenő operettjének, amelyben talán először hangzott el az új szó: mozi és talán az volt az első „reklámja” egy új szórakoztatásnak, a filmvetítésnek. Igen, úgy tudni, ebben az idézett slágerszövegben hangzott el először az a Heltai Jenő ”magyarította” szó, hogy mozi.
Talán azóta szokás – máig – , hogy „nyelvújítással” hangulatosabbá tegyenek honfitársaink egy-egy kedvenc szót, kifejezést. Így született nyilván az öcsi, a husi, a cuki, a nőci, és még sorolható…

Hol tartott a mozizás 1907-ben a sláger születése idején? Nos a Zsidó Lexikon és a hangosfilm.hu szerint 1896-ban 29 évesen kezdett filmfelvételeket vetíteni Kun Regina és Deutsch Sámuel Sopronban született Gyula nevű fia az Ősbudavára mulató termében.
A vetítő apparátot és a filmkópiákat egyenesen Párizsból, a Lumier-fivérektől importálta Décsi – azelőtt Deutsch – Gyula. Kosmograf volt a mutatvány nézőt csalogató címe. Két évet várt, míg, 1898-ban kapott hivatalos „iparengedélyt” a mozgószínházi vállalkozásra.
Tehát, ha minden igaz, jó 120 évvel ezelőttre datálható a filmvetítés, a mozis szakma hivatalos elismerése.

A család több helyen is nyitott mozgót, s Décsi Gyula lett az új szórakoztató szakma civil szervezetének, a Magyar Moziengedélyesek Országos Egyesületének egyik alapítója és vezetője. Nem elírás az elnevezésben a „Mozi”, ugyanis a már említett 1929-es lexikon írja így. Ekkor az 1907-es kupléból és Heltai Jenő tolláról eredt mozi szavunk már fénykorát élte!
Azt írták egykoron, hogy a Décsi-féle vetítők eleinte nem voltak túlzottan sikeresek. Lehet, hogy az 1907-es, Bertáról és fess lovagjáról szóló Dal a moziról című sláger – mint reklám – segítette az új szórakoztatást, a mozizást? Valószínű, hogy igen, mert a Décsi család – lakhelyük a Király utca 112-ben és a Teréz körút 28-ban volt -, meghatározó, aktív résztvevője volt évtizedekig – az időközben hangos filmeket is vetítő – mozis szakmának.
A Décsi-fiú, Oszvald is mozis lett. Ő 1969-ig élt, utolsó lakhelye Pesten a Lenin körút 88. alatt volt. (Meg kéne nézni, van-e a ház falán emléktábla!) 1941-ig szórakoztatta a mozilátogatókat.

Régvolt idők mozisa – Décsi Gyula. Forrás: hangosfilm.hu

Ha jól számolom,– 1896 és1941 között – 45 évig mozizott a Décsi család a fővárosban. Még azt is idézném a hangosfilm.hu adataiból, hogy Décsiéknek sok köze volt a Puskin és a Művész mozik egykori üzemeltetéséhez (is)…
És ahhoz is, hogy egy másik mozis sláger is született. Vajon a mozisok is fizették Eisemann Mihály-Békeffy István szerzőpárost, hogy az Egy csók és más semmi című operett egyik mozis reklámnak is felfogható slágerét megírják? Ez ugyanis úgy kezdődik, hogy: „ Hallod-e Rozika te, gyerünk a moziba be, tudok egy olyan mozit, hogy valami csoda.”

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..