Minden cseppért kár

0

Gideon Peer/ujkelet.live

Hiába hisszük, hogy szinte állandóan esik, a Mekorotnak, az Izraeli Vízművek szakembereinek más a véleménye.

Szerintük a csapadékmennyiség már öt éve jóval kevesebb az átlagosnál, a rendkívül száraz időszak Izraelben komoly problémákat okoz. Az eső hiánya mindenütt érzékelhető: apad a Kineret, amely nem is olyan régen az ország vízszükségletének 90 százalékát adta, és ez a helyzet a Jordán és a többi folyóval is. Bár a Holt-, vagy más néven a Sós-tenger nem ad ivóvizet, de az is egyre inkább zsugorodik, a partja közelében található veszélyes földbeomlások, gödrök nem kis riadalmat keltenek a kirándulók, a szállodatulajdonosok, de főleg a szakemberek körében.

A megfelelő vízellátás érdekében Izraelben áttértek a tengervízsótalanításra, amely infrastruktúrát a beállt helyzet miatt tovább kell bővíteni. De a probléma ezzel még nem oldódott meg. Továbbra is: spórolni kell!

Az utóbbi napokban a tévében, rádióban és újságokban elindult egy kampányhadjárat azért, hogy az izraeli átlagfogyasztót kevesebb víz használatára bírják.

A Mekorot kérése visszafogott, annyi csupán, hogy naponta fürödjünk 2, azaz két perccel kevesebbet. Vagyis: takarékoskodjunk a vízzel, mert hiánycikk.

Amit kérnek, és ahogy teszik azt, arra enged következtetni, minden szárazság ellenére nincs nagyobb baj. Legalábbis, ami a háztartásokat illeti.

Mint a számitásokból kiderül, milliónyi köbméter vizet lehetne a – valljuk be – nem nagy kérés teljesítésével megtakarítani. A baj csak az, hogy ismerve az izraelieket – tisztelet a kivételnek – egy ilyen halovány, tiszteletbeli kérést nem fognak komolyan venni, pedig kár. Nagy kár! A tenger sótalanításával nyert ivó- illetve édesvíz nagyon sokba kerül az államnak és a fogyasztóknak is. Tehát jó lenne, ha mostantól megpróbálnánk kevesebbet pancsolni a fürdőkádban.

De tovább mennék. Szerintem az igazi pazarlás máshol van. A nem jól záró, tömítésüket vesztő, csurgó, csöpögő csapokra, vécékre, kutakra gondolok. Az ország tele van ilyenekkel. Talán nincs is olyan vécé, ahol nem ereszt a Niagara, a víz megállíthatatlanul folyik a kávéházakban, éttermekben, mozikban, iskolákban, gyárakban, kibucokban, nyilvános helyeken és magánházakban is.

Szükség lenne egy vízcsapokat ellenőrző hivatalra, amelynek munkatársai járnák a városokat, falvakat. Ahol csepegő csapokra találnak, pénzbüntetést szabnának ki. Nem kis összeget, hanem olyant, amely gondolkodóba ejti a kihágókat, és arra készteti őket, hogy a sarc helyett inkább hívjanak vízszerelőt, és javíttassák meg berendezéseiket. Meggyőződésem, hogy legalább annyi vizet spórolnánk, mint a rövidebbre vett fürdéssel.

Két perccel kevesebb fürdés, jól záró csapok, és akkor majd elmondhatjuk, hogy (majdnem) itt a Kánaán.

Hozzászólás

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.