Az állami számvevő hiányosságokat talált, de összességében megfelelőnek találta a hadsereg eljárását a 2014-es gázai háború alatt

0
izraeli katonák az erős szikla hadművelet idején a gázai határ mellett 2014. július 9. Fotó: Yonatan Sindel/Flash90

ujkelet.live

A 2014-es gázai háborúval foglalkozó szerdán kiadott állami számvevő jelentés számos hiányosságot talált az izraeli hadsereg konfliktus kezelését illetően, de összességében megfelelőnek találta a hadsereg eljárását.

A dokumentum a hadsereg hiányosságaira összpontosított a nemzetközi jog háborús aspektusára vonatkozóan, de megjegyezte, hogy ezeket általában ellensúlyozták a hadsereg jelentős erőfeszítései a polgári áldozatok minimalizálására.

“Az Izraeli Védelmi Erők mindent megtesz, és minden célt ellenőriz, mielőtt támadna annak érdekében, hogy óvja a civileket,” – írta Yosef Shapira állami számvevő.

A jelentés rámutatott, hogy a polgári áldozatok kérdése külön megvitatásra került a háború során az izraeli politikai vezetők között a biztonsági kabinet ülésein.

Bár úgy találta, hogy a hadsereg rendszerint tisztában van ezekkel a kérdésekkel, Shapira felszólította az Izraeli Védelmi Erőket és a Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy vegyék komolyabban figyelembe a katonai hadjáratok nemzetközi jogra és polgári áldozatokra gyakorolt hatásait.

A hadsereg üdvözölte a jelentést, mondván alaposan át fogják tanulmányozni a megállapításait és dolgozni fognak a hiányosságok kezelésén.

A 2014-es erős szikla hadművelet óta az Állami Számvevőszék az Izraeli Védelmi Erők, a Biztonsági Kabinet, a Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium tisztviselőivel együtt dolgozva készítette elő a dokumentumot.

Ritka lépésként a 169 oldalas jelentés héberül és angolul is megjelent.

A jelentés problémákat talált a hadsereg belső rendszerében a nemzetközi jog esetleges megsértésének felismerésére vonatkozóan, mint a 2014-es háborúban jelentett 464 “rendkívüli incidens”. A számvevő megállapította, hogy ezek a “helyzetértékelő felmérések” nem mindig történtek időben, vagy a lehető leghatékonyabban.

Válaszul a hadsereg jelezte, hogy “a mechanizmusokra vonatkozó konkrét javaslatok többségét már fixálták és kezelték.”

A számvevő jelentős problémákat talált a Hannibál Protokollt illetően is, mely felhatalmazza a katonákat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést, hogy megakadályozzák társuk elrablását. A parancs pontos értelmezése még a hadsereg felső szintjein belül is zűrzavart okozott. A felvetett kérdések azonban nagyrészt már nem relevánsak, mivel a Hannibál Protokollt 2016 júniusában egy új, egyértelműbb utasítás váltotta fel.

Az 50 napos konfliktus 3 izraeli fiatal elrablásával kezdődött Júdea és Szamáriában 2014. június 12-én.

A Hamász akkoriban pénzügyi krízisben is volt, ugyanis a Palesztin Hatóság befagyasztotta több tízezer alkalmazottjának kifizetését. Miközben az izraeli csapatok több száz főleg Hamászhoz köthető terroristát gyűjtöttek be, a gázai székhelyű terrorszervezet tucatnyi rakétát lőtt ki Izrael Gázával határos déli településeire megtorlásként. A hadsereg válaszul a rakétákra kilövő állásokat, fegyvertárolókat és alagút bejáratokat bombázott.

A három fiatal holttestét június 30-án találták meg Észak-Hebronban (később kiderült, hogy elrablásukat követően néhány órán belül meggyilkolták őket). A rakéták ezt követően is hullottak Izrael déli részére ezért a hadsereg Júdea és Szamáriáról a Gázai övezetre fordította figyelmét.

Július 7-én a kabinet jóváhagyta az erős szikla hadműveletet.

Az elkövetkező 10 nap során a hadsereg a rakéta kilövések megtorlására koncentrált az alagutak lerombolása helyett, pedig a fenyegetés egyértelmű volt.

Összegzésként a háború végére (2014. augusztus 26.) a hadsereg több mint 30 alagutat vett célba, amelyből 14 Izraelbe vezetett. A Hamász és más gázai terrorista csoportok több ezer raketát lőttek ki Izraelre. Összesen 74 izraeli – 68 katona, közöttük 11 egy határon átívelő alagút-támadásban halt meg; és 6 civil – vesztette életét. Gázában több mint 2000 áldozat volt, Izrael álláspontja szerint körülbelül 50% civil lakos, a palesztinok szerint 70%. Izrael a Hamászt okolta a civil áldozatok magas számáért, amiért terror tevékenységüket a lakosság közé beékelődve végzik.

Shapira konkrétan megjegyezte, hogy Izraelnek ragaszkodnia kell a fegyveres konfliktusok törvényeihez és védenie kell az emberi jogokat, egyrészt hogy megvédje az országot egy lehetséges büntetőeljárástól a Nemzetközi Büntetőbíróságon, valamint erkölcsi felelősségérzetből.

“Nincs nemzetbiztonság a demokrácia és az emberi jogok értékeinek megőrzése nélkül,” – írta.

Shapira is elismerte, hogy az ország ellenségei rendszeresen alkalmazzák az emberi jogokról szóló törvényeket Izraellel szemben, azt állítva, hogy az izraeli politikusok és katonák “háborús bűnöket követtek el és megsértették a nemzetközi humanitárius jogot”.

Ugyanakkor megállapította, a hadsereg nem ismerte fel és nem vette figyelembe a lehetséges emberi jogi visszaélések jelentőségét, és kritizálta a hadsereget, amiért nem képezi ki megfelelően a tiszteket a nemzetközi joggal kapcsolatos kérdésekben.

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..