A 2019-es költségvetés megszavazásáért cserébe katonai szolgálat alóli mentességet akar a vallásosoknak a Jahadut Hatora párt

1

Avi/ujkelet.live

A kormánykoalíció egyik ultra-ortodox pártja csütörtökön állítólag azzal fenyegetett, hogy nem szavazza meg a 2019-es állami költségvetést, amíg nem hagyják jóvá a katonai szolgálat alóli mentességekre vonatkozó törvényt a közösségük tagjai számára.

A fenyegetés kikövezheti az utat egy új kormányválság előtt, olajat öntve az amúgy is feszült helyzetre, amit a Benjamin Netanjahu miniszterelnököt érintő korrupciós nyomozások okoztak.

Héber média jelentések szerint a Jahadut Hatora párt döntéshozatalának nagy részét szabályozó vallási tanács utasította a törvényhozókat, hogy szavazzanak a költségvetés ellen – melynek elfogadása kiemelt fontosságú a miniszterelnöknek és Mose Kahlon pénzügyminiszternek, akik szeretnék minél hamarabb megszavaztatni – mindaddig, amíg a kötelező katonai szolgálat alóli mentességre vonatkozó törvényt nem hagyják jóvá.

2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultra-ortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését.

A Likud lehetséges, hogy megadja magát a Jahadut Hatora követelésének, hogy elkerülje az új választásokat, ami végső soron az ellenzéki Jes Átid világi párt malmára hajtaná a vizet, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az uralkodó frakció vezető riválisává nőtte ki magát.

Az Ynet híroldal riportjában megemlítésre került, hogy a Jiszráel Beitenu koalíciós pártban szintén kifejezték aggodalmukat Jáir Lapid Jes Átid pártjának lehetséges felemelkedése miatt, amit a Jahadut Hatora ultimátuma okozhat.

Az ultra-ortodox párt egyik tisztviselője megerősítette az Ynet-nek, hogy a párt igyekszik kihasználni a lehetőségét annak, hogy Netanjahu szeretné gyorsan elfogadtatni a költségvetést mikzöben a miniszterelnök abban reménykedik, hogy stabilan tudja tartani a koalícióját a korrupciós botrányok közepette.

Egy Likud-forrás a Háárec napilapnak azt nyilatkozta, hogy néhányan aggódnak a pártban amiért Netanjahu lehet, hogy nem fog tudni mind a Jahadut Hatora mind az Avigdor Liberman vezette Jiszráel Beitenu kedvére tenni, ami jelentősen meggyengítheti vagy akár meg is buktathatja a koalíciót.

“Liberman úgy döntött, hogy felfújja az állam és a vallás kérdését. Nem fogja megengedni, hogy a törvény átmenjen,” – nyilatkozta a forrás. “Az ultra-ortodoxoknak meg mutatniuk kell valamit, hogy kiengeszteljék szélsőségeseiket, és mi pedig kettőjük között ragadtunk. Ez egy olyan kérdés, amelyet lehetetlen áthidalni, és a miniszterelnöknek nincs több tucat szabad órája, hogy minden párttal leüljön tárgyalni.”

A hónap elején a Jahadut Hatora és a koalíció másik ultra-ortodox pártja, a Sasz állítólag kilépéssel fenyegettek, miután Netanjahu közölte velük, hogy jelenleg nem támogatja a katonai törvénytervezet új verzióját.

Magas rangú Knesszet források akkoriban azt mondták az Izraeli Rádiónak, hogy nem várható a közeljövőben egy új mentességi törvény előmozdítása, mivel a legfelsőbb bírósági ítélet, amely az előző változatot eltörölte, szeptemberig adott a időt a kormánynak, hogy előálljon egy alternatívával. Elmondásuk szerint a kérdés háttérben marad, amíg a 2019-es költségvetés jóváhagyásra kerül a Knesszetben.

A Jiszráel Beitenu és az ultra-ortodox pártok legutóbb a mini-market törvény miatt kaptak össze és veszélyeztették a koalíciót. Liberman pártja be is váltotta fenyegetését és nemmel szavazott az ellentmondásos törvényre, amely felhatalmazza a belügyminisztert (Arije Deri – Sasz párt), hogy megszabja mely kisboltok lehetnek nyitva szombaton.

Az ortodox pártok kulcsfontosságú részét képezik a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu kormányzó koalíciójának, gyakran “király csináló” szerepet játszanak az izraeli politikában.

A nyolcmillió lakosú Izraelnek mintegy 10 százaléka tekinthető ultra-ortodoxnak.

A kérdés évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

Az ultra-ortodox szemináriumi diákok nagyrészt mentesülnek az izraeli katonai szolgálat alól, mióta David Ben-Gurion mint védelmi miniszter 400 tanulót felmentett az 1949-es szolgálat alól azzal az indokkal, hogy “nekik a tanulás a mesterségük.” Kivételes fiatal művészek és sportolók gyakran mentességet élveznek a két vagy három év katonai szolgálat alól, arra hivatkozva, hogy drámai módon visszatartaná a fejlődésüket.

1996-ra a katonai szolgálat alól mentesült ultra-ortodoxok száma az izraeli 18 évesek teljes csoportjának mintegy 7,4% -ára emelkedett.

Ez a növekedés politikai és jogi csatát váltott ki, amely egy 1998-as legfelsőbb bírósági ítéletet eredményezett, ami kimondta, hogy a védelmi miniszter nem volt felhatalmazva arra, hogy ad hoc alapon mentesítsen több tízezer diákot, anélkül, hogy a megállapodást jogilag rögzítették volna.

2002-ben a Knesszet elfogadta a “Tal törvényt”, amely az ultra-ortodox jesiva-diákokat kivonta a katonai szolgálat alól, de szigorú követeléseket kért tőlük, hogy több éven át a tanulásnak szenteljék magukat, és ezen időszak alatt nem léphetnek a munkaerőpiacra.

2006-ban a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a vitatott törvényt, miközben rámutatott, hogy ez veszélyezteti az egyenlőség elvét minden izraeli számára, lehetővé téve, hogy egy alcsoport könnyen mentességet szerezzen, míg mások számára ez nem biztosított. Egy évvel később a Knesszet további öt évre meghosszabbította az ötéves Tal törvényt. A Legfelsőbb Bíróság 2009-es új határozata megállapította, hogy a törvény alkotmányellenes volt azon az alapon, hogy nem tűnt végrehajthatónak, mivel nem vezetett a gyakorlatban a besorozott ultra-ortodoxok számának növeléséhez.

A bíróság mindazonáltal lehetővé tette a törvény helybenhagyását, amíg az le nem jár 2012-ben.

A törvény lejártával a Knesszet nem volt képes alternatív megoldást találni, a bírósághoz új fellebbezések érkeztek azt követelve, hogy a hadsereg erőszakkal sorozza be az összes ultra-ortodox fiatalt a nemzeti katonai szolgálatot szabályozó törvényeknek megfelelően, melyet Izrael többi zsidó lakosára alkalmaznak.

Míg a bíróság megvitatta ezeket a petíciókat, a 2013-as választások után az új koalícióba bekerült a Jes Átid párt is, amely a választási kampányában megígérte, hogy alapjaiban megreformálja az ultra-ortodoxokra vonatkozó besorozási törvényt.

2014 elején, hosszú tárgyalásokat követően a Jes Átid és a Zsidó Otthon törvényhozóinak vezetésével a Knesszet módosította a honvédelmi szolgálattal kapcsolatos törvényt, hogy emelje a haredi ifjúság teherviselését és növelje jelenlétüket a hadseregben.

Ez a megállapodás azonban nem tartott sokáig. 2015 márciusában új választásokra került sor és egy új kormány alakult koalcícióban a Haredi pártokkal – a Sasszal és a Jahadut Hatorával, a Jes Átid pedig ellenzékbe került. Pár hónap múlva a Knesszet új módosítást fogadott el. Ezt semmisítette meg a Legfelsőbb Bíróság 2017 szeptemberében.

1 komment

  1. Nem lehetne”polgári” tevékenységre beosztani őket a hadseregbe? Szükség lehet alkatrészek, szerelvények, stb. karbantartására, eljuttatására a harcoló egységekhez, az utánpótlás eljuttatása, amelyek fontosak lehetnek, a harcolók szempontjából..Ezenkívül a “polgári” alkalmazottak ezen tevékenysége helyettesítené a harcképes katonákat, akik ettől a tevékenységtől megszabadulva a harcolók létszámát bővítenék.

Hozzászólás

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.