Avi/ujkelet.live
Avigdor Liberman védelmi miniszter hétfőn kijelentette, hogy Gázában nincs humanitárius válság, és elutasította a jelentéseket, hogy Izrael közvetlen segélyt küldene a tengerparti övezetbe, hogy megakadályozza egy háború kitörését a növekvő gazdasági krízis miatt.
Az ellenzéki vezetők ugyanakkor azonnali beavatkozásra szólították az izraeli kormányt.
“A helyzet Gázában valóban nehéz,” ismerte el Liberman a Jiszráel Beitenu frakció heti ülésén a Knesszetben, és a gazdasági helyzetet “kezelni kell”.
“De nincs humanitárius válság,” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezt a védelmi intézmény egészének a nevében mondja, beleértve a COGAT-ot, a védelmi minisztériumi ügynökséget, amely a Gázába vezető átkelőket irányítja; és a Sin Bét biztonsági ügynökséget.
Izrael nem fogja akadályozni a nemzetközileg finanszírozott projekteket, amelyek célja a gázai lakosok életminőségének javítása, ugyanakkor: “Nem fogunk költeni egy fillért sem az izraeli költségvetésből. Elutasítom, hogy az izraeli adópénzből egy fillér is az övezethez kerüljön. Van elég gazdag arab ország.”
Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Gadi Eisenkot egy vasárnapi kabinet ülésen figyelmeztette a minisztereket, hogy Izrael hamarosan újabb háborúban találhatja magát a gázai Hamász terrorszervezettel az övezet romló humanitárius és gazdasági feltételei miatt.
A hadsereg vezetője a Hadashot hírek szerint a segélyek fokozására sürgetett, ugyanakkor az övezet teljes rehabilitációját a 2014-es gázai háborúban meggyilkolt két izraeli katona, Oron Shaul és Hadar Goldin holttestének kiadásához és a Hamász által fogva tartott izraeli állampolgárok szabadon engedéséhez kötné.
Jason Greenblatt, Donald Trump közel-keleti különmegbízottja, vasárnap burkoltan arra célzott, hogy Oron Shaul törzsőrmester még mindig életben van, annak ellenére, hogy a hadsereg több mint három évvel ezelőtt halottnak nyilvánította.
2014. július 20-án, a gázai háború alatt, Hamász terroristák páncéltörő rakétát lőttek ki egy páncélozott csapaszállítóra, melyben Shaul egysége volt, a Gáza városbeli Shejaiyaban. Kezdetben a hadsereg azt mondta, hat katona meghalt a támadásban, és Shaul pedig eltűnt.
Öt nappal később a katonai törvényszéki szakértők megállapították, hogy Shault is megölték a harcban, és a maradványait elrabolta a Hamász, a harcokba bevont más katonákkal készített interjúk és a helyszínről származó bizonyítékok alapján. A törzsőrmester családja azonban nem fogadta el a vizsgálat eredményét és többször kijelentette, hogy Shaul még mindig életben van, és kérte, hogy tegyék vissza az ütközetben eltűntek listájára.
Vasárnap úgy tűnt, Greenblatt is osztja Saul családjának nézeteit, hogy a törzsőrmestert nem ölték meg az erős szikla hadművelet során.
“A Hamásznak lehetővé kell tennie Hadar Goldin maradványainak hazaszállítását és Oron Shaul szabadon bocsátását, valamint az izraeli civilek, Avraham Abera Mengistu, Hisham al-Sayed és Juma Ibrahim Abu Ghanima szabadon bocsátását,” írta Twitteren.
Hamas must also permit the repatriation of Hadar Goldin’s remains and the release of Oron Shaul, as well as the release of Israeli civilians – Avraham Abera Mengistu, Hisham al-Sayed and Juma Ibrahim Abu Ghanima.
— Jason D. Greenblatt (@jdgreenblatt45) February 4, 2018
Liberman azonban hétfőn kitartott amellett, hogy “hamis információk” keringenek széles körben az izraeli biztonsági helyzetről.
“Nem vállalhatunk felelősséget az övezetért.”
Liberman elmondása szerint a Hamász terrorszervezet csak az elmúlt évben 260 millió dollárt költött rakéták gyártására és alagutak ásására a Gázai övezetben. Ebből 100 millió dollár Irántól származik a fennmaradó rész pedig a gázai adókból.
A Hamász vezetése nem hajlandó “még egy sékelt sem költeni”, hogy megszüntesse a gázai víz- és villamosenergia-problémákat, miközben a terrorszervezet vezetői számára “napi 24 órában” van áram.
A Hamász biztos abban, hogy “Izrael lesz az első, aki rohan”, és tesz lépéseket a segélyek ügyében.
Liberman elutasította a Hamász jelentéseit is, hogy Izrael támadást tervez az övezetben. “Nem szándékozunk katonai akciókat kezdeményezni Gázában.”
Továbbá Eisenkothoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy nem lehet gázai rehabilitáció anélkül, hogy ne történne előrelépés az izraeli foglyok és a két izraeli katona holttestének hazahozása ügyében.
Az ellenzék képviselői azonban beavatkozást követelnek a kormány részéről.
“Izrael állam engedheti meg magának, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyja ezt a válságot,”- mondta Jáir Lapid, a Jes Átid párt vezetője hétfőn, a heti frakció ülésen a Knesszetben. “Se humanitárius szinten, se biztonsági szinten.”
“Izrael nem nézheti tétlenül, hogy a kórházak gyerekosztályain nincs áram. Ez mindennel ellentétes, amiben hiszünk.”
Lapid sürgette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy mérlegelje Eisenkot és a COGAT javaslatait.
A Cionista Unió frakció ülésén, a párt vezetője, Avi Gabbay is felszólította Netanjahut, hogy vegye komolyan Eisenkot figyelmeztetését.
“Ők tudják, mi folyik ott és mit kell tenni,” – mondta. “Nincsenek politikai megfontolásaik, és nem félnek attól, hogy a dolgok hogy fognak megjelenni a hírekben.”
Az övezetet 2007 óta uraló Hamászra egyre nagyobb nyomás nehezedik, mivel a part menti övezet a gazdasági és infrastrukturális összeomlás szélén áll, melyről az ENSZ közel-keleti békeügyi küldöttje, Nickolay Mladenov a múlt héten azt mondta, már jóval többről van szó humanitárius válságnál.
A múlt hónapban az Egyesült Államok 100 millió dollárt tartott vissza az UNRWA-tól, az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynökségétől, miután a palesztinok bejelentették, hogy többé nem fogadják el az Egyesült Államokat, mint közvetítőt az izraeli-palesztin béketárgyalásokban. A palesztinokat feldühítette Donald Trump amerikai elnök decemberi bejelentése, melyben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.
