Diplomáciai támadással szorongatná meg Izrael Iránt és a Hezbollah terrorszervezetet

1
Jiszráel Katz 2016. március 23. Fotó: Yonatan Sindel/Flash90

Avi/ujkelet.live

A libanoni miniszterelnök meglepő lemondását követően Izrael diplomáciai támadást tervez, hogy fokozza az Iránra és a Hezbollahra gyakorolt nyomást az ENSZ-ben, egy magas rangú izraeli miniszter csütörtöki nyilatkozata szerint.

Jiszráel Katz hírszerzési miniszter a The Associated Pressnek azt mondta, véleménye szerint a körülmények eljutottak arra a pontra, hogy állást kell foglalni Irán régióbeli akcióival szemben, beleértve a libanoni síita terrorszervezet támogatását.

Katz hangsúlyozta, Izrael azt akarja, hogy a világ, évekig tartó tétlenség után, szigorúan érvényesítse a 2006-os tűzszüneti megállapodást, amely lefegyverezésre szólította fel a Hezbollahot és kikötötte, hogy tartsa magát távol Izrael határától.

“A libanoni miniszterelnök, (Saad) Hariri lemondása felfedte a Hezbollah valódi arcát,” – mondta Katz. “Irán átveszi Libanont. A Hezbollah átveszi Libanont.”

Izrael régóta úgy tekint Iránra mint a legnagyobb ellenségére, ezt alátámasztja az Iszlám Köztársaság ellenséges retorikája a zsidó állammal szemben, a gyanús nukleáris programja, a hosszú hatótávolságú rakéta fejlesztései és az Izrael-ellenes szervezetek támogatása.

Izrael közelről figyeli Irán részvételét a szomszédos Szíriai háborúban, és nagyon aggódik amiatt, hogy Irán és a Hezbollah a háború utáni Szíriában is jelen lesz. Irán szíriai területet használva támadásokat indíthat Izrael ellen, vagy szárazföldi folyosót hozhat létre Iránból Libanonba, amely lehetővé tenné számára az egyszerűbb fegyver szállítást a Hezbollah számára.

Izrael és a Hezbollah legutóbb 2006-ban egy véres, 34 napig tartó háborúban küzdött meg egymással. Körülbelül 165 izraeli és 1200 libanoni halt meg a konfliktus alatt, amely egy ENSZ által közvetített tűzszünettel végződött.

A megállapodás, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. sz. határozata, a libanoni katonai csoportok leszerelését, és a nekik szánt fegyverszállítmányok leállítását rendelte el. Ezen felül kikötte, hogy Libanonban csak a libanoni nemzeti hadsereg és az ENSZ békefenntartói lehetnek jelen, mint fegyveres erők.

A tűzszünetet azonban nem hajtották végre teljes mértékben, és Izrael számításai szerint a Hezbollah 100 000 és 150 000 közötti rövid, közepes és hosszú hatótávolságú rakétával és mintegy 50 000 harcossal rendelkezik, beleértve a tartalékosokat.

Szeptemberben egy Hezbollah parancsnok azt állította, a szervezet több mint 10 000 harcossal van jelen Dél-Szíriában, és készen állnak egy esetleges konfliktusra Izraellel.

“Nincs szükségünk új állásfoglalásra. Csak a meglévőt kell végrehajtanunk,”- mondta Katz, aki novemberben az Egyesült Államokba látogat, hogy sürgesse az ügyet.

“Úgy gondolom, hogy Hariri lemondása lehetővé teszi, hogy az Egyesült Nemzetek, a Biztonsági Tanács, az Egyesült Államok, Franciaország és más országok végrehajtsák a folyamatot, amit az 1701. sz. határozat megkövetel,” – mondta.

Múlt szombaton, Szaúd Arábiában, egy előzetesen rögzített beszédében Hariri bejelentette lemondását és azzal vádolta Iránt, hogy beavatkozik az arab ügyekbe és a Hezbollah túszul ejtette Libanont. A Hezbollah tagja a libanoni egység kormánynak, amit Hariri tavaly alakított.

Hariri meglepő lemondása zűrzavart okozott Libanonban, sokan azzal vádolták Szaúd-Arábiát, hogy hatalmi játékot folytat, hogy megfúrja a Hezbollah terrorszervezettel kötött szövetséget. Csütörtökön Hariri pártja a miniszterelnök visszatérését követelte Szaúd-Arábiától, azt sejtetve, hogy Haririt akaratán kívül tartják az országban.

“Nem hiszem, hogy lemondásra kényszerítették. Az ellene irányuló fenyegetés valós,” mondta Katz.

Izrael régóta arra törekszik, hogy a tűzszünetet megfelelően végrehajtásák. Ugyanakkor a változó körülmények miatt megérett a helyzet a diplomáciai akcióra.

Katz megemlítette, hogy Izrael erős támogatást kap az új amerikai kormánytól a nemzetközi befolyásért zajló küzdelemben, míg a szíriai háború véget ér, és amit Izrael “közös érdeknek” nevezett Szaúd-Arábiával és más szunnita arab országokkal, akik szintén fenyegetettnek érzik magukat Irántól.

Ennek jeleként a Biztonsági Tanács amerikai nyomásra szeptemberben megújította az ENSZ Ideiglenes Libanoni Hadereje (UNIFIL) mandátumát, és a tanács által elfogadott változások eredményeként az UNIFIL növelte felügyeleti tevékenységét Dél-Libanonban, többek között olyan falvak bevonásával, ahol a Hezbollah terrorszervezet működik.

Az ENSZ-határozat kiemeli, hogy az UNIFIL felhatalmazást kapott arra, hogy “tegyen meg minden szükséges intézkedést” azokon a területeken, ahol erőit bevetik, és biztosítsa, hogy tevékenységi körét “nem használják ellenséges tevékenységekre.”

Izrael a hat éve tartó szíriai polgárháború során nagyrészt a pálya szélén maradt. De a tisztviselők elismerték, hogy több tucat légicsapást hajtottak végre Szíriában a Hezbollahnak szánt gyanús fegyverszállítmányok ellen.

Izrael mind az Egyesült Államoknál, mind Oroszországnál – Szíria legerősebb szövetségesénél -, annak biztosításáért lobbizik, hogy Irán és szövetségesei a háború utáni Szíriában távol maradnak a határoktól, és a fejlett fegyverek nem jutnak el a Hezbollahhoz.

Katz szerint Izrael a diplomáciai megállapodásokat részesíti előnyben, de készen áll arra, hogy szükség esetén katonai akcióhoz folyamodjon.

forrás: AP; ujkeletonline

1 komment

  1. Szíria nagyon ki fogja húzni a gyufát a befogadott Hezbollah miatt, amit megérdemel…………

Hozzászólás