Avi/ujkelet.live
Az izraeli politikai és védelmi intézmények legmagasabb szintjén bekövetkezett kudarcok továbbra is veszélybe sodorják az Izraeli Védelmi Erők készenlétét a jövőbeli összecsapásokra, állítja egy kormányzati védelmi albizottság által hétfőn közzétett elmarasztaló jelentés.
Az albizottság, amely a Knesszet külügyi és védelmi bizottsága alatt áll, mind a Gideon-terv kidolgozását, mind annak végrehajtását vizsgálta. A második évében járó Gideon-terv egy ötéves terv a katonaság korszerűsítésére és a jövőbeni konfliktusokra való felkészültség biztosítására.
„Az évek során a hadsereg magas színvonalú, erős és hatékony reakciót alakított ki, de nem mindig foglalkozik az igazi szükségletekkel. A hadseregben mélyreható változásra van szükség, nem csak a képességeiben, hanem a kilátásokban is, annak érdekében, hogy összhangban legyen az igaz misszióival”- írta az albizottság.
Rámutat a politikai szinteken és a Nemzetbiztonsági Tanácsban fellépő komoly hiányosságokra, amelyek megakadályozzák a hadsereg megfelelő vezetésének biztosítását.
„A részvétel és a politikai irányítás felelősségének [a miniszterelnök és a kabinet] hiánya akadályozzák a hadsereg azon képességét, hogy felkészüljön az Izrael elleni fenyegetések kezelésére,” – nyilatkozta a jelentés szerzője.
„A politikai vezetés elmulasztotta mind a hadsereg főparancsnoki felelősségének teljesítését egyértelmű utasításokat adva annak biztosítására, hogy végrehajtják őket, és a szükséges párbeszédet közte és a hadsereg között.”
„A felelősség szegés a politikai irányításban veszélybe sodorja a hadsereg azon képességét, hogy teljesítse küldetéseit.”
A bizottság megjegyezte, hogy a politikai vezetés elmulasztotta levonni a tanulságot és nem vezetett be korrekciós intézkedéseket, pedig ugyanezekre a hiányosságokra hívta fel a figyelmet az izraeli számvevőszék elmarasztaló jelentése a válságkezeléséről a 2014-es Hamásszal vívott “Cuk ejtán” (Erős szikla) hadművelet idején.
Az a jelentés komoly kritikákat vetett fel az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu, Mose Jáálon korábbi védelmi miniszter, az Izraeli Védelmi Erők és különösen annak parancsnoka, Benny Gantz ellen, azzal vádolva őket, hogy nem kezelték megfelelően a föld alatti terroralagutak kérdését. A beszámoló jelentős hiányosságokat talált a katonai hírszerzés munkájában és azt is kifogásolta, hogy a hadseregnek nem volt világos, részletesen kidolgozott terve az alagutak megsemmisítésére, amely a jelentés szerint izraeli katonák szükségtelen halálához vezetett az 50 napos konfliktus idején.
Míg a bizottság dicsérte Gadi Eisenkot vezérkari főnök „bátorságát és vezetői képességét”, a jelentés elismeri a „[késedelmet] bizonyos kritikus képességek fejlesztésében”.
A beszámoló rámutat, hogy számos olyan terület van, amely több befektetést igényel a hadseregnél, többek között tartalék alkatrészek a földi erők számára, precíziós fegyverek a légierő számára és aktív védelmi rendszer a páncélozott járművekhez.
A jelentés továbbá a gyakorlatok növelését és az aktív és a tartalékos katonák képzését javasolja, és megjegyzi, hogy a hadseregnek többet kell tennie a legrosszabb esetekre való felkészülésre, mint például a két frontos háború.
Az albizottság a Gideon-terv egyéb hiányosságait is kiemelte, nevezetesen, hogy nem foglalja magában azt a „tektonikus elmozdulást”, amelyet Oroszország jelenléte okoz a régióban, mivel a tervet még az előtt készítették, hogy Vladimir Putyin orosz elnök katonai csapatokat telepített Szíriába.
A hadsereg kijelentette, hogy „a jelentés tanulságait beépítik a vezérkar munkájába”.
„A hadsereg üdvözöl minden a tevékenységére irányuló ellenőrzést és felülvizsgálatot,” – tette hozzá.
Netanjahu elmondta, hogy a jelentés megállapításait tanulmányozni fogják, de „sajnálatosnak” nevezte, hogy ezeket a megállapításokat „politikai eszközként” használják.
„Az izraeli állampolgárok tudják, hogy Netanjahu miniszterelnök intelligens biztonsági politikát vezet, amely megőrzi Izrael biztonságát egy viharos Közel-Keleten,” – nyilatkozta az irodája.
Eyal Ben-Reuven vezérőrnagy, a jelentés egyik szerzője és a hadsereg északi parancsnokságának korábbi helyettes parancsnoka elmondta, hogy politikai szinten „nem találtuk meg a megfelelő irányt, hogy mit akarnak és hogyan akarják, pedig ez a helyes folyamat.”
A jelentés megállapításait, amelyek többsége továbbra is titkosított, bemutatták Benjamin Netanyjahu miniszterelnöknek, Avigdor Liberman védelmi miniszternek, valamint a kabinetminisztereknek, a hadseregnek, a Nemzetbiztonsági Tanácsnak és más operatív testületeknek.
A jelentés javasolt ütemtervet tartalmaz a célok meghatározására és a felvázolt kudarcok kijavítására.
Számomra nehéz volt elhinni, hogy ez áll a fenti cikk címeként : ” A kormány nem biztosít megfelelő stratégiai iránymutatást a hadsereg számára ” Még szerencse, hogy így van, és ezért panaszkodni a legnagyobb naívság, mivel a stratégia a katonaii szakma pillére, és ügye méghozzá politika mentesen, amennyiben a nemzet és polgára szerencsés. A cikkben felvetett pontokat valószinűleg nagy érdeklődéssel, valamint nem kis meglepetéssel olvassák a környező ellenséges arab országok illetékesei, már csak azért is mert Izrael katonai erejének, felkészültségének az ilyen irányú ” nyiltszini ” említése, méghozzá részletes vitatása, hihetetlenül, de mint érett gyümölcs pottyant az ölükbe. Részemre semmiképpen sem elfogadható, hogy témájuknál fogva zárt ajtók mögé kivánkozó, érzékeny biztonsági anyag tárgyalása jut a széles körű közönség elé. Szerintem egyetlen elfogadható motíváció lenne az ehhez hasonló információk, azaz a hadsereg gyönge pontjainak publikálása, mögöttt, ha a cél az ellenség támadásra való tőrbecsalása lenne. Egészségesebb egy nemzet védelmi ereje, ha a politikusok sem irányítani, sem felülbírálni nem tudják, vagy akarják, és ha a katonai megmozdulásokra vonatkozó határozatok az azokhoz értők kezében maradnak.